2022 és 2024 között Kirgizisztán egy főre jutó nemzeti összjövedelme csaknem 85 százalékkal nőtt elérve a 2 424 dollárt. Bár ez a szám európai vagy közép-európai viszonylatban egyáltalán nem kiemelkedő – Lengyelország 23 000, Románia 20 000 – ugyanakkor régiós szinten összehasonlításképpen, ugyanebben az időszakban Tádzsikisztánban 49 százalékkal, Kazahsztánban 42 százalékkal, Üzbegisztánban pedig 37 százalékkal nőtt az egy főre eső nemzeti jövedelem.

Mindazonáltal a kirgiz gazdaság példátlan növekedési üteme a következő években drasztikusan megváltoztathatja a közép-ázsiai erőviszonyokat. A közép-ázsiai ország gazdaságban megfigyelhető növekedési dinamika nagyrészt a regionális konjunktúra változásának következménye. Az elmúlt években ugyanis a regionális feszültségek (elsősorban az orosz-ukrán háború) váratlanul kedvező feltételeket teremtettek Kirgizisztán számára a gazdasági növekedéshez, aminek következtében az elmúlt három év során a kirgiz gazdaság évente 9 százalékkal nőtt átlagosan, ami a legmagasabb átlagmutató a régióban.

Ez a dinamika pedig láthatóan az idei év első felében is folytatódott. 2025-ös első negyedévre vonatkozó adatok szerint Kirgizisztán GDP-je mintegy 13,1%-kal nőtt. Ezt a növekedési dinamikát pedig mintegy alátámasztva több gazdasági szakértő, nemzetközi hitelminősítő és pénzintézet, köztük például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai is alátámasztják, előrejelzéseikben kiegészítve azt, hogy 2025 végére Kirgizisztán gazdasági növekedése valahol 6,8 és 7 százalék körül fog alakulni, hozzátéve, hogy nem lenne nagy meglepetés, ha ez a szám – kedvező feltételek mellett – még magasabb lenne. Ugyanakkor a közép-ázsiai ország gazdaságával kapcsolatban középtávon a legtöbb elemzés 5,25 százalékos növekedés lassulást prognosztizál, annak ellenére, hogy a kirgiz kormány több projekttel – Karambata-1 – is azon igyekszik, hogy az ország GDP növekedését stabil 8 százalékos szinten tartsa.

Amennyiben ez a kirgiz kormány által remélt növekedési tendencia folytatódik, Kirgizisztán 2026-ra utolérheti a regionálisan vezető szerepet betöltő Üzbegisztánt az egy főre jutó bruttó jövedelem tekintetében, ami azt eredményezné, hogy 2027-től egy kirgiz átlagpolgár jövedelme meghaladhatná az üzbég átlagot.

Politikai változások és geopolitikai hátszél

A kirgiz jövedelemnövekedés felgyorsulása azonban egy összetett folyamat, amely számos tényezőnek köszönhető. Kirgizisztán ilyen jellegű teljesítményét a legtöbb elemzés a belpolitikai reformok és külső tényezők (például az Oroszország elleni nyugati szankciók) kombinációjának tulajdonítja.

Ezek közül a legfontosabb belpolitikai folyamat Japarov elnök és a Tashiyev kormányzat centralizációs politikája, amelynek eredményeként a kirgiz kormánynak sikerült bezárni a kirgiz költségvetési, adó- és vámrendszer legtöbb kiskapuját, államosították a korábban még akár a szovjet időszakból visszamaradt és elhagyott/elhanyagolt vagyontárgyakat és valamelyest háttérbe szorították a kirgiz gazdaságban és magánszektorban jelenlévő bűnözői hálózatokat. Ezen intézkedéseknek köszönhetően pedig az állami költségvetés négy év alatt megháromszorozódott, amelynek köszönhetően a kirgiz kormány jelentősen képes volt megnövelni a szerepét és kivenni a részét a szociális támogatások biztosításában és fedezésében, ami a jövedelmek növekedésének egyik forrása lett. Ugyanakkor ezen a ponton érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy amennyiben a kirgiz kormány tovább szigorítja az átláthatóság nélküli ellenőrzést, akkor ez a fajta túlzott centralizáció a jövőben akár gátolhatja is a kirgiz gazdaság növekedését, ha az túlzott autoriter rendszerhez és korrupcióhoz vezet.

Kirgizisztán kiemelkedő gazdasági eredményeinek másik fontos mozgatórugója az a szerep, amelyet az ukrajnai háború után a nyugati szankciók közepette az Oroszországba irányuló re-export területén játszott. Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) tagjaként Kirgizisztán stratégiai csomóponttá vált a Kínából és más régiókból Oroszországba irányuló áruk re-exportjában köszönhetően a kedvező vámtarifáknak.

Kirgizisztán külkereskedelmében ugyanakkor a re-export mellett egy másik jellemző, a szövetexportnak a jelentős növekedése is megfigyelhető, amely az orosz hátterű cégektől érkező rendelések megugrásával hozható összefüggésbe. Ugyanakkor ez a tényező könnyen összefüggésbe hozható a globális ruházati márkáknak az orosz piacról történő kilépési döntésével, aminek következtében valahonnan pótolni kellett a kieső árukat, valamint az orosz katonai egyenruhák előállítás iránti kereslet megnövekedésével, aminek az alapja a Kirgizisztánból importált szövet lett.

Ezenkívül a pénzügyi szankciók arra kényszerítettek számos orosz céget – amelyek korábban más országokba szervezték ki gyártási szükségleteiket – hogy a kirgiz és más közép-ázsiai piac felé forduljanak. A kirgiz ruhagyártók ugyanis nemcsak a külföldi gyártók megrendeléseit kezdték el teljesíteni, hanem helyi márkájú ruházati cikkek exportjába is kezdtek, ami jelentős változást jelentett az iparág dinamikájában. Szakértők továbbá azt is megemlítik, hogy érdekes módon a „kötött szövetek” a második leggyorsabban növekvő új kategória volt, 411-szeres növekedéssel, az „atomreaktorok, kazánok és gépek” 23-szorosára, a „cipőcikkek” pedig hétszeresére emelkedett, ami szintén a háborús, illetve a belföldi, orosz piacokra történő kereslettel hozható összefüggésbe. Emellett a kínai elektromos autók kirgizisztáni re-exportja is kiugró volt. Ugyanis a kirgiz vállalkozások ezen a területen is elsősorban az oroszországi re-exportra koncentráltak, ahol jelentősen nagyobb a vásárlóerő.

Mindazonáltal van még egy tényező, amely a kirgiz GDP-ben jelentős és gyakran domináns szerepet játszik és ez az aranybányászat, amely elsősorban a Kumtor bányában folyó kitermelési munkálatoknak köszönhető. Ugyanis az utóbbi években – 2022 óta – ennek az egyetlen vállalkozásnak a részesedése Kirgizisztán teljes GDP-jében elérte a 10-12 százalékot. 

Emellett az arany azért is játszhatott, játszik meghatározó szerepet a kirgiz gazdaságban, mert az aranynak egy huzamosabb – 2022 februárja és az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése és a külföldön lévő orosz vagyon befagyasztása óta – elképesztő árszínvonala lett, ami egyfajta paradigmaváltást is jelentett főleg az ázsiai országok tartalékképzési stratégiájában, mivel a legtöbb ázsiai ország rövid és középtávon úgy döntött, hogy jó kockázat kezelési eszköznek tekinthető saját aranytartalékainak megnövelése. Ennek a paradigmaváltásnak is köszönhetően 2025 első negyedévében Kirgizisztán a világ harmadik helyre lépett fel a globális aranyexportban mintegy 3,8 tonna nemesfémet értékesítve a nemzetközi piacon, amely export így jelentősen hozzájárult a kirgiz gazdaság bővüléséhez. Ugyanakkor Kirgizisztán gazdaságát pont az aranynak a gyorsan változó világpiaci ára az, ami rendkívül érzékennyé is teszi.

További érdekesség lehet, hogy az egy főre jutó GDP változás mutatója szerint 2021 és 2024 között Guyana áll az első helyen (elsősorban az új olajkészleteinek köszönhetően, amivel csaknem megháromszorozta az ország a GDP-jét), őt követi Örményország (81,4%) és Grúzia (80,8%). A dobogóról lemaradva negyedik helyen áll Kirgizisztán.

Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék egy átlagos makrogazdasági mutató, ami az országban előállított áruk és szolgáltatások teljes összértékének a népesség számával történő elosztásával számolnak ki, és a feltételezett jóléti szint összehasonlítására szolgál. Ez a mutató azonban nem mindig minden esetben tükrözi a jövedelmek valós elosztását az adott társadalmon belül, ahol jelentős gazdasági egyenlőtlenségek egyaránt fennmaradhatnak, és nem vesz figyelembe olyan szempontokat, mint az életminőség vagy a környezeti állapot.