Jelenleg a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) tagállamai közötti gazdasági integráció gyors fejlődésének lehetünk tanúi. Ma az szervezet tagállamai közötti belső kereskedelem az összkereskedelmük körülbelül 7% -át teszi ki (a Türk Államok Szervezetének országainak 2024-es teljes áruforgalma 850 milliárd dollár) úgy körülbelül 58,17 milliárd dollárt. Néhány évvel ezelőtt ez a mutató csupán 3% volt és a szervezet országai közötti belső kereskedelem bővítésével kapcsolatban a Türk Államok Szervezetének főtitkára, Kubanycsbek Omuralijev kijelentette, hogy a szervezet azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a tagállamok közötti belső kereskedelmet rövid időn belüli (értsd 5 év) 10%-ra növelje.
A találkozón elért eredmények
Geopolitikai értelemben az azerbajdzsáni csúcstalálkozó és maga a Türk Államok Szervezetének jelentősége nem más, mint, hogy a szervezet három kulcsfontosságú geopolitikai régiót egyesít. Ezek Anatólia (Törökország), Dél-Kaukázus (Azerbajdzsán) és Közép-Ázsia (pontosabban a történelmi Türkisztán vagy Türkesztán történelmi régió).
A csúcstalálkozó eredményeként a résztvevők elfogadták a 121 pontból álló úgynevezett Gabalai Nyilatkozatot, valamint aláírták a TÁSZ+ formátum létrehozásáról és a TÜRKSOY megerősítéséről szóló dokumentumot, valamint a Türk Akadémia átszervezéséről szóló megállapodásokat. Emellett Türkmenisztán megfigyelői szerepet kapott a Türk Akadémián és a Türk Kulturális és Örökség Alapítványban, míg az Észak-Ciprusi Török Köztársaság szintén megfigyelői státuszt kapott a Türk Akadémiában.
Szolidaritás a külpolitikában
A találkozó során elfogadott Gabalai Nyilatkozat hangsúlyozza a szervezet tagországainak szolidaritását olyan a szervezetet érintő külpolitikai kérdésekben, mint a Zangezur-folyosó és az Azerbajdzsán és Nakhchivan közötti akadálytalan közlekedés támogatása, a Hegyi-Karabah régió területinek helyreállítása, az Azerbajdzsán–Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasútprojekt támogatása, figyelembe véve az Afganisztánnal kapcsolatos biztonságpolitikai kérdéseket Türkmenisztán kontextusában. Emellett kiemelte a szervezet tagállamainak szolidaritását az észak-ciprusi törökökkel, valamint támogatását fejezte ki szír helyzet stabilitásával és az ország helyreállításával kapcsolatban. Az utóbbi pontoknál azt érdemes megjegyeznünk, hogy ezek a pontok különösen fontos stratégiai szereppel bírnak Törökország külpolitikájában.
Szolidaritás a biztonságpolitika terén
A csúcstalálkozó résztvevői a szervezet tagállamaival kapcsolatban a biztonságpolitikai intézkedésekre is tettek javaslatokat. Ilham Aliyev, azeri elnök a katonai együttműködés bővítését és közös hadgyakorlatok lebonyolítása mellett hívta fel a tagországok figyelmét a regionális biztonság stabilitása érdekében. Kassym-Jomart Tokayev, Kazahsztán elnöke kiemelte a szervezetnek a kiberbiztonsággal kapcsolatos intézkedéseinek a fontosságát. Shavkat Mirziyoyev, üzbég elnök pedig javasolta egy stratégiai partnerségről, örök barátságról és testvériségről szóló megállapodás aláírását, és a szervezet tagállamai között, amivel kapcsolatban megállapodás született egy tervezet elkészítéséről, melyre reflektálva Recep Tayyip Erdoğan Törökország — mint a szervezet legnagyobb katonai hatalma — elnök kijelentette, hogy készen áll minden biztonsági kezdeményezés támogatására.
TÁSZ+ formátum
A közös kultúrán, nyelven és civilizáción alapuló TÁSZ úgy tűnik, egyre inkább alkalmazkodik az új regionális és globális feltételekhez (blokkosodás). A szervezet folyamatos megerősödésével egyre inkább nő a TÁSZ iránt tanúsított érdeklődés. A szervezet a zárt jelleg elkerülése érdekében 2021-ben bevezette a párbeszédpartner és a stratégiai partner fogalmát, amelyek lehetővé tették más országok számára a szervezettel történő szorosabb együttműködést teljes jogú tagság nélkül. Ennek a zártkörű jellegnek az elkerülésével kapcsolatban most a gabalai találkozó hangsúlyozta, hogy a TÁSZ nem lehet zárt, és együttműködnie kell harmadik felekkel is a hosszútávú sikeres működés érdekében. Ezt a célt pedig a TÁSZ+ formátum létrehozása szolgálta, melynek célja az új együttműködési lehetőségek létrehozása más regionális szervezetekkel és országokkal.
Gabala után
Az azerbajdzsáni találkozót követően minden jel szerint a Türk Államok Szervezete újabb lépést tett a szervezet jövőjének stabilitása felé, létrehozva azt Európa és Ázsia közötti hidat, amely a regionális biztonság stabil kereteinek kiépítésén, a gazdasági pragmatizmuson és a kultúra puha erején alapul. Gabalát követően továbbá körvonalazódni látszik az is, hogy ma a türk világ egy sajátos együttműködési modellt kínál, amely nem a blokkok közötti konfrontáción alapul, hanem a kölcsönösen előnyös kapcsolatokon és az érdekek egyensúlyán, melyben a digitalizáció a sikeres verseny szinonimája.
Ugyanakkor az Azerbajdzsánban felmerült biztonságpolitikával kapcsolatos felhívások a szervezet tagországainak vezetőitől annak is jelei, hogy a TÁSZ tagországai részéről érezhető, hogy a globális és regionális fenyegetések szükségessé teszik a katonai és biztonsági együttműködést a Türk Államok Szervezetének keretében annak ellenére, hogy a tagországok már tagjai más katonai védelmi (Törökország-NATO) és biztonsági (KBSZSZ-Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete — Kazahsztán, Üzbegisztán) szervezeteknek. Mindazonáltal ez a lépés a jelen a türk világ stratégiai növekedésének és mintegy szükségszerű lépés is egy olyan régióban, ahol az energetikai és a logisztika területén már kialakult egy fokozódó globális verseny, amely verseny — a térség országainak a szemszögéből nézve — katonai együttműködés nélkül a régió sorsát külső erőktől teheti függővé. Bár azt is érdemes megjegyezni, hogy ebben a kérdésben a tagországok megközelítései eltérőek.
