A március 7-én tartott svájci népszavazáson a szavazópolgárok többsége (51,2%-a) támogatta azt a javaslatot, hogy Svájc közterületein alkotmányos tilalom alá kerüljön az arcot eltakaró ruhadarabok – így a nikáb vagy a burka – viselése. A szabályozás leginkább az országban élő muszlim közösségeket érinti érzékenyen, akiknek össztársadalmi arányát körülbelül 5%-ra becsülik. A szavazást – hasonlóan a minaretépítési tilalomról szóló és elfogadott 2009-es referendumhoz – a jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezte és azzal az üzenettel kampányolt, hogy "állítsuk meg a szélsőségességet".

Egyébként a svájci kormányzat a mai napig nem támogatja a szóban forgó szabályozási tervezetet, mivel szerintük nem az állam dolga megszabni, milyen ruhát szabad hordania az állampolgároknak és milyet nem. Érdekes módon a referendum szövege még csak nem is utalt az iszlám vallásra vagy az említett ruhadarabokra. Ennek ellenére akarva-akaratlanul is nikáb- és burkatilalommal kapcsolatos kezdeményezésként vált ismertté a világsajtóban..

A svájci demokráciamodell sajátossága, hogy a polgárok a közvetlen népuralom elve alapján maguk is rendszeresen részeseivé válhatnak az ilyen súlyú döntések meghozatalának mind országos, mind tartományi szinten. Az érvényességi feltételrendszer fontos elemét képezi, hogy a kantonok többségében az „igen” szavazatoknak meg kell szerezniük a többséget.

A mostani referendum tükrében Svájc lesz a hetedik olyan ország Európában, ahol tilos az efféle ruhák viselete közterületen.

Nemzeti (a teljes államterületre kiterjedő) szintű tilalmat megfogalmazó szabályozás van jelenleg is érvényben Franciaországban, Belgiumban, Dániában, Ausztriában, Lettországban, Bulgáriában. Helyi (pl.: városi vagy megyei, tartományi) szintű tilalomra több példát találunk Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, valamint Oroszországban is. A nikáb- és burkaviselésre vonatkozó korlátozások tehát elég dominánsan jelen voltak eddig is a kontinensen. Fordítsuk meg a kérdést: mi a muszlim világ álláspontja ezekről a viseletekről?

Az iszlám különböző iskoláinak, illetve tanítóinak magyarázata tükrében eltérő nézőpontok alakultak ki arról, hogy a muszlim nők kötelesek-e nikábot, burkát vagy egyéb olyan öltözetet hordani, amely a női test vagy arc eltakarását hivatott szolgálni. A legtöbb kortárs muszlim írásmagyarázó egybehangzó álláspontja szerint a muszlim nők számára egyáltalán nem kötelező előírás, hogy az arcukat elfedjék. Emiatt pedig – a szem kivételével a nők arcát eltakaró kendőként – a nikáb, valamint a teljes női arcot (még a szemet is) elfátyolozó burka viselete a többségi muszlim hagyományértelmezések szerint is legfeljebb csak egy alternatíva. Kötelező jelleget nem ölt.

Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy a svájci népszavazás után is igyekeznek majd bíróság elé vinni az ügyet egyes muszlim közösségek.

Legalábbis erre tett utalást a Muzulmánok Központi Tanácsa kiadott közleményében. Ebben élesen bírálták a nikáb- és burkaviselés alkotmányos tilalmának lehetőségét, s egyúttal előrebocsátották, hogy bíróság előtt fogják megtámadni a kilátásba helyezett korlátozásokat. Egy Svájcban működő muszlim közösség vezetője pedig egyenesen úgy fogalmazott:  "sötét nap ez a muszlimok számára”.

Azért is érdekesek ezek az állásfoglalások a muszlim szervezetek és vezetők részéről, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága – ahogy erről már korábban írtunk – az ilyetén állami normákat teljesen jogszerűnek ítélte S.A.S. Franciaország elleni ügyében.

Többek között azért, mert azok nem a ruhadarabok vallási jelentősége miatt tiltják vagy korlátozzák a nikáb vagy a burka viselését, hanem azért, mert eltakarják az arcot és ezzel akadályozzák azt az állami célkitűzést, hogy biztosítsa a társadalmi együttélés feltételit.

Mindezek tükrében érdemes lehet elgondolkozni azon, hogy a jövőben a szekuláris európai igazságszolgáltató fórumok részéről jóváhagyott vagy törvényhozó testületek által meghozott hasonló korlátozások vagy tilalmak mennyiben képezhetik a Nyugaton élő muszlim közösségek együttélésének alapját.

Borítókép: Denis Balibouse/Reuters