A Tisza Kálmán lemondását követő időszakot nem véletlenül nevezzük az Osztrák-Magyar Monarchia válságperiódusának. A korábban lappangó feszültségek egyre erősebben nyilvánultak meg – de a 19. század utolsó évtizedének talán legjelentősebb kérdése az egyházpolitikai reform volt, amelyet az első polgári származású miniszterelnök kormánya valósított meg.
A vallások máig az emberiség többségének identitását meghatározó lelki és szellemi közegek. A köztük lévő párbeszéd megoldás lehet rengeteg problémánkra. Nagypál Szabolcs írása.
Megalakult az MCC Közgazdasági Iskolája. Szepesi Balázs, az Iskola vezetője írt terveiről és arról mi lesz, mi pedig semmiképpen nem lesz a szakmai műhelyeikből.
Úgy tűnik mintha a karabahi konfliktusban nem lenne jó lépés. Mit hozhat mégis a jövő és honnan eredeztethető a jelenlegi feszültség? Demkó Attila írása.
Több mint harminc év újságírói karrier után Boris Kálnoky vezeti az MCC Média Iskoláját. Személyes credo történetmesélésről, hivatasról és a "vélemények" helyéről a szakmában.
A 2023-ban beterjesztett, tízéves vasútfejlesztési stratégia egyik legfőbb törekvése, hogy a kötöttpályáé legyen a főszerep a hazai közlekedési rendszerben.
Március 15-17-e között elnökválasztás volt Oroszországban, amelyet rendkívüli arányokkal nyert meg a rövid megszakítással már majdnem negyedszázada hivatalban lévő elnök, Vlagyimir Putyin. Okozott ez egyáltalán meglepetést bárki számára is?
A Tisza Kálmán lemondását követő időszakot nem véletlenül nevezzük az Osztrák-Magyar Monarchia válságperiódusának. A korábban lappangó feszültségek egyre erősebben nyilvánultak meg – de a 19. század utolsó évtizedének talán legjelentősebb kérdése az egyházpolitikai reform volt, amelyet az első polgári származású miniszterelnök kormánya valósított meg.
Egyes vélekedések szerint az atomenergetika lehet a zöld átállás egyik mozgatórugója. Az atomenergetika által megtermelt villamosenergia ma egyre több országban egyre nagyobb részt teszi kezd vállalni az energiamixben. Ugyanakkor az atomerőművek működéséhez szükséges „üzemanyag” beszerzés korántsem egyszerű. A világban a legtöbb atomerőmű működtetéséhez a dúsított uránt használják. A világ uránkészletének mintegy 12 százalékát birtokló Kazahsztán pedig felkeltve a szélesebb nemzetközi közösség figyelmét egyre dominánsabb szereplővé vált a globális uránpiacon.
Előző