Dühödt arcok, ökölbe szorított kezek, felemelt hang és haragot kifejező szavak – a kortárs politikában mindennapos a látszólag kontrollálatlan politikusi felháborodás. Amikor egy politikus a pulpitust verve ostorozza az ellenfeleit, önkéntelenül is feltesszük a kérdést: vajon tényleg ennyire dühösek a választott vezetőink, vagy a szemünk láttára zajlik egy gondosan megrendezett színházi előadás? A politikai marketing és kommunikációkutatás jelenlegi állása szerint egyértelműen az utóbbiról van szó: egyes politikusok részéről az agresszív diskurzus nem egy spontán érzelmi reakció, hanem egy hideg fejjel megtervezett, taktikai kommunikációs stílus. Egy precízen kalibrált marketingeszköz a választói viselkedés befolyásolására.
A magyar és a német konzervatív gondolkodás közötti különbségek eltérő történelmi tapasztalatokból és politikai kultúrából fakadnak – erre a következtetésre jut Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért vezetője legfrissebb értekezésében.
A svájci frankot már régóta a világ egyik legmegbízhatóbb menedékvalutájának tartják. Háborúk, pénzügyi válságok és piaci pánik idején a befektetők generációk óta tömegesen menekültek Svájcba. Ez a bizalom azonban soha nem csupán a Svájci Nemzeti Bank politikájából fakadt; a frank erőssége két szorosan összefüggő pillér révén egybefonódott az ország pénzügyi rendszerével. A múltban a banki titoktartás hatalmas tőkebeáramlást eredményezett.
A helyi közügyek nem kevésbé fontos részei életünknek, mint az országos politika és érdekképviselet. Magyarországon minden település rendelkezik önkormányzattal, mindegyiknek joga van megválasztani vezetőit, és a lokális kérdésekben helyben dönteni. Hogyan kerülnek a helyi képviselők pozíciójukba?
Mi történik, ha a világ egyik legfejlettebb mesterséges intelligenciájához egyik napról a másikra nincs hozzáférésünk? Kovács Marcell elemzése egy olyan amerikai exportkorlátozási döntést mutat be, amely új megvilágításba helyezi a mesterséges intelligencia geopolitikai kockázatait.
Közép-Ázsia már rég nem Oroszország „hátsó udvara”. A térségért ma egyszerre verseng Moszkva, Peking, Ankara és a Nyugat, miközben a közép-ázsiai államok saját együttműködésük megerősítésére törekszenek. De létrejöhet-e valaha egy valódi közép-ázsiai integráció, és milyen szerepe lehet ebben Magyarországnak?
Ötszáz évvel a mohácsi csata után még mindig ugyanaz a kérdés foglalkoztatja a történelemről gondolkodó magyarok fantáziáját: elkerülhető volt-e a vereség, vagy Magyarország sorsa már jóval 1526 előtt eldőlt?
A mentális egészség kérdése az élsportban az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott. Míg korábban a sportolók teljesítményét elsősorban fizikai felkészültségük alapján értékelték, ma már egyre szélesebb körben elfogadott nézet, hogy a pszichés jóllét legalább olyan fontos szerepet játszik a sikeres versenyzésben, mint az erőnlét vagy a technikai tudás.
A harag egyre gyakrabban jelenik meg a politikai kampányok mobilizációs tényezőjeként. Peter W. Wood, az amerikai National Association of Scholars tudósokat tömörítő szervezet elnöke azt állítja – Wrath: America enraged című könyvében – hogy a harag kultúrája nem hozza el a boldog békeidőket, hanem épp ellenkezőleg: konstans bosszúval fenyeget és olyan kihívások elé állítja a társadalmunkat, amelyek megoldása rengeteg áldozattal jár.
A házszabály közvetett módon az életünk alapja: a mindennapjainkat meghatározó törvényeket ez alapján fogadja el a legfőbb népképviseleti szerv – az Országgyűlés: ez a testület alkot törvényeket, választja meg a miniszterelnököt és fogadja el az Alaptörvényt vagy annak módosítását. Ezek a döntések pedig egy meghatározott rend szerint kerülnek elfogadásra, amelyet a határozati házszabály tartalmaz. Az alábbiakban az előzményekről, valamint a jelenleg hatályos házszabály megalkotásának kereteiről lesz szó.
Előző