Aurafarmolás, reakcióvideók, mémek és gondosan megkomponált „spontán” pillanatok. Mindannyian nap mint nap átéljük ezt a digitális szőnyegbombázást, és gyakran azt hisszük, ezek csak elkapott, spontán pillanatok. A valóságban azonban egy brutálisan precíz, algoritmusokra szabott termékbevezetésnek vagyunk a célpontjai. Hiszen a politika professzionalizációjának egyik következménye, hogy a kampányokban a politikusok nem szakpolitikai programokat, hanem saját magukat árulják, aprólékosan felépített márkaként. A szavazók sikeres mozgósításához ma már elengedhetetlen a platformspecifikus, érzelmileg túlfűtött tartalmak legyártása, a hétköznapiság hiteles illúziójának megteremtése, valamint a negatív kampányok influenszereknek történő, tudatos kiszervezése. De hogyan fordulnak át ezek a hangzatos marketing-kifejezések kézzelfogható, szavazatokat hozó stratégiává a gyakorlatban?
Szinte semmit nem lehet tudni, milyen műsorokat sugároznak majd a jövőben a közszolgálati média csatornái. Egyelőre inkább megszüntetéseket, átmeneti adásstruktúrákat tapasztalunk. Az átalakítás vagy adott esetben visszarendezés gigantikus feladat és számos kérdést is felvet. A közvélemény és a politika figyelme elsősorban a hír- és közéleti műsorokra irányul. Egy fontos területről azonban alig esik szó, pedig a nemzetiségi tartalmak sugárzását törvényi írja elő.
A 2015-ös migrációs válság óta a migráció az Európai Unió egyik politikailag legérzékenyebb szakpolitikai területe. A kapcsolódó kihívások kezelésére 2026. június 12-én vált teljeskörűen alkalmazandóvá az EU migrációs és menekültügyi paktuma, melynek célja az Unió menekültügyi és határigazgatási keretrendszerének átalakítása és összehangolása. Hogyan tervezi az új paktum végrehajtását a migráció által egyik leginkább érintett tagállam, a Német Szövetségi Köztársaság?
A kutatások szerint a mesterséges intelligencia nem hozott azonnali áttörést a gazdaság teljesítményében. Ez alól azonban kivétel az írásbeli munkával és kommunikációval járó tudásalapú tevékenység: ezen a területen ugyanis jelentős javulás tapasztalható, az eredmények megismételhetők és mechanikusan magyarázhatók. A pénzügyi, jogi szolgáltatások és a közigazgatás területén működő európai cégek számára kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy kihasználják ezeket a fejlesztéseket.
Dühödt arcok, ökölbe szorított kezek, felemelt hang és haragot kifejező szavak – a kortárs politikában mindennapos a látszólag kontrollálatlan politikusi felháborodás. Amikor egy politikus a pulpitust verve ostorozza az ellenfeleit, önkéntelenül is feltesszük a kérdést: vajon tényleg ennyire dühösek a választott vezetőink, vagy a szemünk láttára zajlik egy gondosan megrendezett színházi előadás? A politikai marketing és kommunikációkutatás jelenlegi állása szerint egyértelműen az utóbbiról van szó: egyes politikusok részéről az agresszív diskurzus nem egy spontán érzelmi reakció, hanem egy hideg fejjel megtervezett, taktikai kommunikációs stílus. Egy precízen kalibrált marketingeszköz a választói viselkedés befolyásolására.
A magyar és a német konzervatív gondolkodás közötti különbségek eltérő történelmi tapasztalatokból és politikai kultúrából fakadnak – erre a következtetésre jut Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért vezetője legfrissebb értekezésében.
A svájci frankot már régóta a világ egyik legmegbízhatóbb menedékvalutájának tartják. Háborúk, pénzügyi válságok és piaci pánik idején a befektetők generációk óta tömegesen menekültek Svájcba. Ez a bizalom azonban soha nem csupán a Svájci Nemzeti Bank politikájából fakadt; a frank erőssége két szorosan összefüggő pillér révén egybefonódott az ország pénzügyi rendszerével. A múltban a banki titoktartás hatalmas tőkebeáramlást eredményezett.
A helyi közügyek nem kevésbé fontos részei életünknek, mint az országos politika és érdekképviselet. Magyarországon minden település rendelkezik önkormányzattal, mindegyiknek joga van megválasztani vezetőit, és a lokális kérdésekben helyben dönteni. Hogyan kerülnek a helyi képviselők pozíciójukba?
Mi történik, ha a világ egyik legfejlettebb mesterséges intelligenciájához egyik napról a másikra nincs hozzáférésünk? Kovács Marcell elemzése egy olyan amerikai exportkorlátozási döntést mutat be, amely új megvilágításba helyezi a mesterséges intelligencia geopolitikai kockázatait.
Közép-Ázsia már rég nem Oroszország „hátsó udvara”. A térségért ma egyszerre verseng Moszkva, Peking, Ankara és a Nyugat, miközben a közép-ázsiai államok saját együttműködésük megerősítésére törekszenek. De létrejöhet-e valaha egy valódi közép-ázsiai integráció, és milyen szerepe lehet ebben Magyarországnak?
Előző