Miközben Európa figyelmét az orosz-ukrán háború köti le, déli szomszédságában olyan változások zajlanak, melyek alapjaiban rengethetik meg a kontinens biztonságát, mind a migráció mind az energiaszuverenitás terén. Franciaország kivonulása a Száhel-övezetből érdemben változtatta meg a régió erőviszonyait. A régió az orosz fegyverek és a kínai tőke geopolitikai játszóterévé vált. Az új patrónusok jelenléte egyelőre nem hozott jelentős előrelépést a stabilitásában. A tét pedig nem kicsi: egy újabb migrációs hullám, elmélyülő energiaválság és csökkenő versenyképesség. Mit várhat Európa a Száhel-övezet változásainak függvényében?
Miközben a nyugat-európai piacokon a kínai autóipar nem tudta azokat a darabszámokat és piaci részesedéseket elérni, amiben reménykedett és megpróbálja lassítani a termelés felfutását a nem kínai gyáraiban, addig a világ legnépesebb országa ambiciózus terveket kezdett el megfogalmazni annak érdekében, hogy a globális autóipar egyik meghatározó szereplőjévé váljon.
„A ReArm Europe és a 2025-ös hágai NATO-csúcs nyomán Európa soha nem látott védelmi költési pályára áll rá” – írja elemzésében Kovács Marcell az MCC Technológiai Jövők Műhely tagja. A szerző cikkében arra keresi a választ, hogy a klasszikus hadiipari óriások mellett az AI-alapú európai védelmi scaleupok – mint a Helsing, a Quantum Systems vagy az ICEYE – lehetnek-e a következő évek valódi nyertesei.
Ritka történelmi pillanat, amikor egy régió egyszerre próbál identitást, gazdasági stratégiát és technológiai jövőképet építeni. A Türk Államok Szervezete azonban most pontosan erre tesz kísérletet.
Európában soha nem volt ennyi vállalkozás – mégis egyre kevesebb az innováció. A kérdés nem az, hogy hány cég működik, hanem az, hogy hány képes valódi áttörést elérni.
2026-ra az európai biztonság rendszere megváltozott: az amerikai atomernyő helyét a francia nukleáris elrettentés vette át, miközben Németország gazdasági dominanciája katonai kényszerré alakult. A biztonság többé nem közös érték, hanem politikai fizetőeszköz – amelynek árát Párizs határozza meg.
Horvátországról elsőre inkább a tengerpart és az adriai nyaralás jut eszünkbe, mintsem a szárazföldi határvédelem. Pedig az ország az Európai Unió egyik leghosszabb külső szárazföldi határát őrzi. Amit korábban Zágráb saját problémájaként kezelt, az ma már közös európai ügy. A kérdés egyszerű: a schengeni csatlakozás fokozta, vagy inkább csak láthatóbbá tette a Horvátországra nehezedő migrációs nyomást?
A Shein napi több ezer új termékkel és rendkívül alacsony árakkal ösztönzi a túlfogyasztást. Az olcsóságnak azonban súlyos ára van. A termékek jelentős része ugyanis az uniós határértékeket sokszorosan meghaladó, mérgező és rákkeltő vegyi anyagokat tartalmaz. A platform működése emellett komoly adatvédelmi kockázatokkal járhat, mivel az applikáció nyugati vásárlók adatait szolgáltathatja ki a kínai államnak. A cég tudatosan jogi kiskapukat használ, azonban most az Európai Unió hivatalos eljárást indított a jogsértések megfékezésére.
Mohácsot gyakran egyetlen elvesztett csataként látjuk, valójában azonban évtizedek alatt kialakuló erőforrásbeli és államszervezeti különbségek döntöttek ekkor Magyarország sorsáról. 1526 nyarára az erőviszonyok már olyan mértékben eltolódtak az Oszmán Birodalom javára, hogy a vereség lehetősége szinte strukturális kényszerpályává vált. Mohács nem egyszeri történelmi baleset volt, hanem hosszú gazdasági, katonai és logisztikai folyamatok következménye. Az erőforrások tekintetében az ellenfelek ugyanis teljesen más fejlődési pályán mozogtak, és ez a különbség döntötte el Magyarország sorsát.
2026 első hónapjainak világpolitikai eseményeit leginkább az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak 2026 eleji, Venezuelával szembeni lépései, valamint Irán bombázása tematizálta. Trump lépései ugyanakkor több biztonságpolitikai és világgazdasági kérdést is felvetettek, kiváltképp, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészletével, Irán pedig ezen a téren a harmadik helyet foglalja el. A caracasi és Hormuzi-szoros menti akciót követően a kérdés most az, hogy hogyan befolyásolhatják a venezuelai (és közel-keleti) geopolitikai események következményei egy olyan ország kőolajból származó bevételeit, mint Kazahsztán? További kérdés, hogy Kazahsztán költségvetésére egy esetleges kőolajexport-csökkenés és a kőolaj világpiaci árának változásai milyen hatással lehetnek?
Előző