A Mathias Corvinus Collegium tudásbázisa
2026. 03. 11. 12:32
Szerző: Ján Figel'

A realizmus útja a békéhez: túl az ukrajnai háborún – Lehetséges forgatókönyvek és remény Európa számára

Logikus és fájdalmasan nyilvánvaló, hogy háborút kezdeni mindig könnyebb és gyorsabb, mint befejezni azt. Az Ukrajnában, Gázában, Iránban és a Közel-Keleten zajló belső és nemzetközi háborúk ezt egyaránt igazolják. A háború önmagában nem hoz új előnyöket, csupán szenvedést, pusztítást és instabilitást. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a világban növekvő nyugtalanság és feszültség ellenére sem szabad feladnunk azért tett erőfeszítéseinket, hogy egy békésebb és emberibb évszázadban élhessünk.
2026. 03. 04. 19:02

Háborúban mindent szabad?

A nemzetközi egyezményekben lefektetett stabilitás háborús konfliktus okozta felbomlása esetén szükségessé válhat a különleges jogrend bevezetése.
2026. 03. 06. 19:31
Szerző: Veres Szabolcs

Ideológiák helyett pragmatizmus – Mit tanulhatunk a közép-ázsiai országok külpolitikai gondolkodásából?

Közép-Ázsiát a történelem folyamán gazdaságilag és kulturálisan a nagyhatalmi érdekek egyaránt formálták. Részben talán pont ez a determináltság adja az alapját annak a pragmatizmusnak, amely egyre jobban jellemzi a régiót. Közép-Ázsia országaira a 2010-es évek második fele óta jellemző, hogy kerülik az ideológiai igazodást és külpolitikájukat sem különböző ideológiák mentén alakítják. Ehelyett külkapcsolataik területén inkább egy úgynevezett multivektoros megközelítést választottak, amelynek célja, hogy a régió országainak a kapcsolatát egyensúlyba hozza olyan gazdasági és politikai nagyhatalmakkal, mint Oroszország, Kína és az Egyesült Államok.
2026. 03. 02. 21:49
Szerző: Bodó Izabella

„Wir schaffen das” – A mondat, amely kettétörte Németországot

Tíz év mérlege a merkeli „megcsináljuk” ígéretétől a Friedrich Merz fémjelezte új reálpolitikáig: hogyan is formálta át a menekültválság, az integrációs kudarcok és a növekvő lakhatási nyomás a német társadalmi közhangulatot.
2026. 02. 23. 16:38
Szerző: Veres Szabolcs

Alternatíva vagy elitklub? Trump „Béketanácsa” és Közép-Ázsia geopolitikai jackpotja?

A Trump-féle Béketanács ötlete 2025 év vége óta érlelődik az amerikai elnök és politikai környezete körében, már nem csupán csak egy újabb trumpi kezdeményezés. Bár a Béketanács egyelőre nem rendelkezik egyértelmű intézményi keretekkel, mégis létrejöttének logikája a geopolitika átalakulásáról, a nemzetközi intézmények válságáról és az Egyesült Államok új, külpolitikai irányelveiről tanúskodik, valamint arra enged következtetni, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszerében új rend formálódik. De mit is jelent ez olyan régiók számára, mint Közép-Ázsia?
2026. 02. 19. 18:14

A béke ára: Karabah bukásától a Zangezur-korridor globális tétjéig

Az elmúlt négy évtizedet a Kaukázusban folyamatos konfliktus jellemezte. Országok határai változtak, nemzetközi kereskedelmi útvonalak alakultak, emberek százezrei lettek kiűzve lakhelyeikről, további tízezrek vesztették életüket véres harcokban. A két hegyi-karabahi háború, az azokat követő hűvös fegyverszünetek, valamint a lehetséges békekötés világosan mutatja a regionális kapcsolatrendszerek változását. Említésre kerül majd a Zangezur-korridori TRIPP, a Kínai „egy övezet, egy út”-kezdeményezés és Oroszország agresszív fellépése Ukrajnában is, hiszen mindhárom nagyhatalmi projekt jelentősen hozzájárult a status quo megvalósulásához.
2026. 02. 19. 10:13
Szerző: Farkas Márton

A tömjénút árnyékában: Jemen sorsa a palesztin-izraeli konfliktus tükrében

A szomszédos országokkal szemben Jemen kevesebb figyelmet kap a Közel-Keletről szóló hírekben. 2024-ben volt tíz éve, hogy a térséget a húszi mozgalom dominálja, ami a palesztin-izraeli konfliktusba való aktív beavatkozása miatt újra napirendre tette az egykor szebb napokat megélő térség kérdését; a Vörös-tengert érintő hadműveleteivel pedig közvetetten már az egész nemzetközi közösségre hatást gyakorolt. Azonban a kialakult helyzettel kapcsolatban nem egyértelmű a nagyhatalmak felelőssége.
2026. 02. 18. 14:11
Szerző: Nagy Ákos

Sikerekben szegény, kudarcokban gazdag - Az orosz gazdaság 2025-ös éve, II. rész

Oroszország számára 2025 gazdasági szempontból a realizáció időszakaként jellemezhető leginkább. Az orosz-ukrán háború negyedik évében az orosz nemzetgazdaság összességét tekintve a mutatók többsége jelentősen romlott, az előző években tapasztalt növekedés és – nagyrészt a hirtelen felfutó hadiipari termelés miatt – gazdasági „boom”-ként számon tartott időszak véget ért. A növekedés bezuhant, a költségvetési hiány tovább nőtt, a szénhidrogén-exportból származó bevételek jelentősen csökkentek. Ugyanakkor Moszkva továbbra sem áll – gazdasági értelemben – a csőd szélén, ennek ellenére számos, a gazdaság teljes szerkezetét érintő válsággóc figyelhető meg, amelyek orvoslása nélkül további gazdasági mélyrepülés valószínűsíthető. Milyen megoldásokat próbál mindezekre találni az orosz kormány, és mennyiben lehetnek sikeresek ezek az intézkedések? Tényleg Moszkva rövidtávú gazdasági érdeke a háború fenntartása? A cikksorozat második felében Oroszország külkereskedelmét, költségvetését és annak kihívásait, illetve a jövőbeni lehetséges forgatókönyveket fogjuk elemezni és felvázolni.
2026. 02. 17. 14:14
Szerző: Nagy Ákos

Sikerekben szegény, kudarcokban gazdag - Az orosz gazdaság 2025-ös éve, I. rész

Oroszország számára 2025 gazdasági szempontból a realizáció időszakaként jellemezhető leginkább. Az orosz-ukrán háború negyedik évében az orosz nemzetgazdaság összességét tekintve a mutatók többsége jelentősen romlott, az előző években tapasztalt növekedés és – nagyrészt a hirtelen felfutó hadiipari termelés miatt – gazdasági „boom”-ként számon tartott időszak véget ért. A növekedés bezuhant, a költségvetési hiány tovább nőtt, a szénhidrogén-exportból származó bevételek jelentősen csökkentek. Ugyanakkor Moszkva továbbra sem áll – gazdasági értelemben – a csőd szélén, ennek ellenére számos, a gazdaság teljes szerkezetét érintő válsággóc figyelhető meg, amelyek orvoslása nélkül további gazdasági mélyrepülés valószínűsíthető. Milyen megoldásokat próbál mindezekre találni az orosz kormány, és mennyiben lehetnek sikeresek ezek az intézkedések? Tényleg Moszkva rövidtávú gazdasági érdeke a háború fenntartása? A cikksorozat első felében Oroszország GDP-növekedését, a fiskális krízist és a demográfiai válság kérdésköreit elemezzük.
2026. 02. 16. 14:59
Szerző: Bánhidi Ferenc

A kínai gazdasági fejlődés keretrendszere és annak fenntarthatósága

A kínai gazdaság fejlődési pályájának elemzéséhez kifinomultabb keretrendszerre van szükség, mint amit a hagyományos fejlődés gazdaságtani elemzések használnak. Az alábbi cikkben a szerző egy ilyen keretrendszer felvázolására vállalkozik.
2026. 02. 13. 23:14
Szerző: Csapodi Zsombor

Csendes népirtás: Nigéria, ahol a célkeresztben a keresztények állnak

Nigéria a vallási ellentétek egyik legvéresebb színterévé vált az elmúlt évtizedben. Az ország északi és középső régióiban élő keresztény közösségek napi szinten megfélemlítéssel és üldöztetéssel néznek szembe. Nigéria mára a keresztényüldözés globális epicentrumává vált, ugyanis ebben az egy országban több keresztényt öltek meg hite miatt, mint a világ összes többi országában együttvéve.
2026. 02. 12. 23:07

Generációs konfliktusok, konszenzusok és várható hatásuk a 2026-os választásra

Van-e nemzedéki feszültség, formálódik-e új politikai generáció Magyarországon? Meggyőzhetik-e az idősebbek az új nemzedéket vagy épp fordítva, lehet-e hatásuk a fiataloknak az idősebbek politikai preferenciáira? Számíthatunk-e arra, hogy a 2026-os választást a generációs konfliktusok döntik majd el?
2026. 02. 11. 22:52
Szerző: Tápai Anna

Az edzők mentális egészsége

Azok az edzők, akik elit szintű sportolókkal dolgoznak, számos olyan impulzussal találkoznak, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a mentális egészségüket.
2026. 02. 09. 22:21

Értsd meg jobban az idegrendszered! Mi az a Polivagális teória?

Képzeld el, hogy kirándulni mész a barátaiddal! Boldog vagy, örülsz, hogy időt tölthettek együtt és élvezed a természetet, a fák árnyékát, a lágy szellőt. Minden nagyon nyugodt. Hanem egyszer egy sziklás részhez értek és egy vadállat hangját halljátok.
2026. 02. 05. 22:59
Szerző: Veres Szabolcs

Egy asztalnál a legnagyobbakkal. Kazahsztán és Üzbegisztán meghívást kapott a G20 csúcstalálkozóra

2025. december karácsony előtt egy nappal, még a hagyományos karácsony előtti politikai életben beköszöntő nyugalom előtt Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy meghívja Kazahsztánt és Üzbegisztánt az Egyesült Államokban (Miamiban) megrendezésre kerülő 2026-os G20-csúcstalálkozóra. A Trump elnöktől nem távol álló, nem váratlan és nem meglepő bejelentés azután érkezett, hogy az Egyesült Államok elnöke külön telefonbeszélgetést folytatott Kasszim-Zsomart Tokayev kazah és Shavkat Mirziyoyev üzbég elnökkel, amely eseményeket Trump elnök úgy jellemzett, mint a béke, a kereskedelemi kapcsolatok bővítése és az országok közötti együttműködések kiszélesítésének lehetőségei.
2026. 02. 04. 9:24
Szerző: Ferenc Anna

A kiégés a munkahelyen? Így segíthet a vezető

Folyamatos stressz, állandó kimerültség, kialvatlanság – mind ismerős kísérői lehetnek a mindennapoknak. A kiégés lassan, szinte észrevétlenül lopakodik be az életünkbe, és nemcsak az egyén, hanem a munkahelyi teljesítmény is megsínyli. De vajon mit tehet egy vezető annak érdekében, hogy csökkentse a kiégés kockázatát, és támogassa csapata jóllétét? Az emberközpontú vezetés erre adhat választ.
2026. 02. 02. 22:12

A szuverenitásvédelem fontossága II. rész

Ahogy az előző cikkünk bevezetőjében is írtuk, az Európai Unió történetében Magyarország után már Romániában is megjelent a választások külső befolyásolásának gyanúja. Felmerül a kérdés, hogy akkor ez most már rendszeres lesz az Unió életében és nem is lehet másra számítani? Mit tehetnek a tagállamok saját szuverenitásuk védelmében? Milyen lépéseket tehet az Európai Unió, hogy saját tagállamait és ezzel önmagát is megóvja a külföldi érdekek térnyerésétől? Az Európai Unióban egy külön parlamenti bizottság is foglalkozott a külföldi beavatkozásokkal, így annak bemutatása következik a mostani cikkben.
2026. 02. 02. 8:26
Szerző: Nagy Letícia

Demokratikus deficit vagy ideológiai fenyegetés? - Törökország és a nyugati stratégiai vakság

Az elmúlt években Törökország egyre gyakrabban jelenik meg a nyugati közbeszédben „problémás szövetségesként”: autoriter, kiszámíthatatlan, a Nyugattól eltávolodó hatalomként. Ez az értelmezés azonban félrevezető. Törökország nem ideológiai kihívó, nem rendszer-exportőr, és nem a nyugati rend megdöntésére törekszik. Sokkal inkább egy önálló civilizációs logika mentén működő regionális hatalom, amely a többpólusú világrendhez alkalmazkodva keresi helyét Európa és Ázsia határán. Ha a Nyugat továbbra is normatív kizárásként kezeli Ankarát, akkor nem Törökországot bünteti – hanem saját stratégiai mozgásterét szűkíti.

Blogok

BBB

Mi történik Ázsiában?

Between the lines

Bonfiniana

Polémia

LeaderShape

Tranzitzóna

Klímapolitikai Intézet

Diplomaci

az MCC Média Iskola blogja