A Trump-féle Béketanács ötlete 2025 év vége óta érlelődik az amerikai elnök és politikai környezete körében, már nem csupán csak egy újabb trumpi kezdeményezés. Bár a Béketanács egyelőre nem rendelkezik egyértelmű intézményi keretekkel, mégis létrejöttének logikája a geopolitika átalakulásáról, a nemzetközi intézmények válságáról és az Egyesült Államok új, külpolitikai irányelveiről tanúskodik, valamint arra enged következtetni, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszerében új rend formálódik. De mit is jelent ez olyan régiók számára, mint Közép-Ázsia?
2025-ben a Brexit nem az lett, amit a kampány ígért. A brit kormány a határok ellenőrzésének visszaszerzését, a turizmus fellendülését és a politikai stabilitást ígérte — ezek közül azonban egyik sem úgy alakult, ahogyan azt a választók remélték. Az EU-s bevándorlás valóban csökkent, de a teljes migráció rekordot döntött; a turizmust a Brexit helyett a pandémia alakította át. Öt éve, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, és még annál is több ideje, hogy megszavazta a távozását. Mégis a Brexit témaköre mai napig releváns és megannyi kérdést felvet.
Az elmúlt négy évtizedet a Kaukázusban folyamatos konfliktus jellemezte. Országok határai változtak, nemzetközi kereskedelmi útvonalak alakultak, emberek százezrei lettek kiűzve lakhelyeikről, további tízezrek vesztették életüket véres harcokban. A két hegyi-karabahi háború, az azokat követő hűvös fegyverszünetek, valamint a lehetséges békekötés világosan mutatja a regionális kapcsolatrendszerek változását. Említésre kerül majd a Zangezur-korridori TRIPP, a Kínai „egy övezet, egy út”-kezdeményezés és Oroszország agresszív fellépése Ukrajnában is, hiszen mindhárom nagyhatalmi projekt jelentősen hozzájárult a status quo megvalósulásához.
A szomszédos országokkal szemben Jemen kevesebb figyelmet kap a Közel-Keletről szóló hírekben. 2024-ben volt tíz éve, hogy a térséget a húszi mozgalom dominálja, ami a palesztin-izraeli konfliktusba való aktív beavatkozása miatt újra napirendre tette az egykor szebb napokat megélő térség kérdését; a Vörös-tengert érintő hadműveleteivel pedig közvetetten már az egész nemzetközi közösségre hatást gyakorolt. Azonban a kialakult helyzettel kapcsolatban nem egyértelmű a nagyhatalmak felelőssége.
Oroszország számára 2025 gazdasági szempontból a realizáció időszakaként jellemezhető leginkább. Az orosz-ukrán háború negyedik évében az orosz nemzetgazdaság összességét tekintve a mutatók többsége jelentősen romlott, az előző években tapasztalt növekedés és – nagyrészt a hirtelen felfutó hadiipari termelés miatt – gazdasági „boom”-ként számon tartott időszak véget ért. A növekedés bezuhant, a költségvetési hiány tovább nőtt, a szénhidrogén-exportból származó bevételek jelentősen csökkentek. Ugyanakkor Moszkva továbbra sem áll – gazdasági értelemben – a csőd szélén, ennek ellenére számos, a gazdaság teljes szerkezetét érintő válsággóc figyelhető meg, amelyek orvoslása nélkül további gazdasági mélyrepülés valószínűsíthető. Milyen megoldásokat próbál mindezekre találni az orosz kormány, és mennyiben lehetnek sikeresek ezek az intézkedések? Tényleg Moszkva rövidtávú gazdasági érdeke a háború fenntartása? A cikksorozat második felében Oroszország külkereskedelmét, költségvetését és annak kihívásait, illetve a jövőbeni lehetséges forgatókönyveket fogjuk elemezni és felvázolni.
Oroszország számára 2025 gazdasági szempontból a realizáció időszakaként jellemezhető leginkább. Az orosz-ukrán háború negyedik évében az orosz nemzetgazdaság összességét tekintve a mutatók többsége jelentősen romlott, az előző években tapasztalt növekedés és – nagyrészt a hirtelen felfutó hadiipari termelés miatt – gazdasági „boom”-ként számon tartott időszak véget ért. A növekedés bezuhant, a költségvetési hiány tovább nőtt, a szénhidrogén-exportból származó bevételek jelentősen csökkentek. Ugyanakkor Moszkva továbbra sem áll – gazdasági értelemben – a csőd szélén, ennek ellenére számos, a gazdaság teljes szerkezetét érintő válsággóc figyelhető meg, amelyek orvoslása nélkül további gazdasági mélyrepülés valószínűsíthető. Milyen megoldásokat próbál mindezekre találni az orosz kormány, és mennyiben lehetnek sikeresek ezek az intézkedések? Tényleg Moszkva rövidtávú gazdasági érdeke a háború fenntartása? A cikksorozat első felében Oroszország GDP-növekedését, a fiskális krízist és a demográfiai válság kérdésköreit elemezzük.
A kínai gazdaság fejlődési pályájának elemzéséhez kifinomultabb keretrendszerre van szükség, mint amit a hagyományos fejlődés gazdaságtani elemzések használnak. Az alábbi cikkben a szerző egy ilyen keretrendszer felvázolására vállalkozik.
Nigéria a vallási ellentétek egyik legvéresebb színterévé vált az elmúlt évtizedben. Az ország északi és középső régióiban élő keresztény közösségek napi szinten megfélemlítéssel és üldöztetéssel néznek szembe. Nigéria mára a keresztényüldözés globális epicentrumává vált, ugyanis ebben az egy országban több keresztényt öltek meg hite miatt, mint a világ összes többi országában együttvéve.
Előző