Lengyelország új, a 2021-ben kezdődött belorusz határválságra választ adni próbáló migrációs stratégiája komoly fordulatot jelent a bel- és külpolitikában. A 2025-2030-ra vonatkozó terv szigorúbb határvédelmi intézkedéseket és a menedékkérelmek ideiglenes felfüggesztését is tartalmazza, amennyiben a bevándorlás az ország stabilitását veszélyeztetné. A kormánykoalíción belüli belpolitikai feszültségek és az Európai Unióval való konfliktusok azonban nehezíthetik az irányvonal megvalósítását.
A kutatási szerződések már több mint ötven éve képezik a magyar jogrendszer részét, speciális jellegük miatt azonban kevés figyelem hárult rájuk. Ennek ellenére az innováció létrehozásában nagy szerep jut a jogi konstrukcióknak is, ezért érdemes számba venni a történeti fejlődés fontosabb állomásait. Ebben a részben a rendszerváltást követően kialakult szabályozás történetét mutatjuk be.
A nyugat-balkáni régió több államát egyidejűleg sújtotta a júniusi áramkimaradás. A turisztikai idény kezdetekor, egyben a nagy forróságok idején emberéleteket is követelt, hogy a klímaberendezéseket sem lehetett üzemeltetni.
Érdekes kettősség figyelhető meg az adatvédelem tekintetében, mivel a jogszabályoknak egyszerre kell biztosítaniuk az egyének magánélethez való jogát, valamint a lehetőséget, hogy belelássanak az adataik kezelésének módjába.
Amennyiben a mesterséges intelligenciával összefonodó bírósági döntéshozatal valósággá válik, a bíróknak olyan keretrendszer kell, hogy álljon rendelkezésre, amelyekre támaszkodva felelősséget vállalhatnak a mesterséges intelligencia bírósági alkalmazásának alakításáért.
Súlyos vita került újra napirendre Izraelben a Hamász palesztin terrorszervezettel folytatott háború nyomán: az ultraortodoxok katonai szolgálatának a kérdése. Miközben minden 18. életévét betöltött izraelinek kötelező katonai szolgálatot kell teljesítenie, az ultraortodoxoknak csupán kis része vonul be a hadseregbe. Ez azonban a társadalom többségének egyre kevésbé tetszik.
A kutatási szerződések már több mint ötven éve képezik a magyar jogrendszer részét, speciális jellegük miatt azonban kevés figyelem hárult rájuk. Ennek ellenére az innováció létrehozásában nagy szerep jut a jogi konstrukcióknak is, ezért érdemes számba venni a történeti fejlődés fontosabb állomásait. Ebben a részben a szocializmus korának szabályozását mutatjuk be.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződést a magyar törvényhozás az 1921. évi XXXIII. törvényben cikkelyezte be, amely 1921. július 26-án lépett életbe.
A tálib hatalomátvétel után kevés olyan ország maradt, mely fenntartotta a diplomáciai kapcsolatokat Afganisztánnal, jellemzően a keleti hatalmak, köztük Kína és Pakisztán hoztak ilyen döntést.
Az Európai Unió határainak védelme kiemelten fontos, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékony prevenciónak már az unió határain kívül el kell kezdődnie. A 2015-ös menekültválság során világossá vált, hogy az irreguláris migrációs nyomás kezeléséhez a nyugat-balkáni országok határbiztonságának megerősítése elengedhetetlen. A tranzitországokon keresztül ugyanis közel-keleti, afrikai és ázsiai bevándorlók tömegei próbálnak átjutni a schengeni határokon. Az EU és tagállamai felismerték, nem elegendő csupán a schengeni határ védelme, a migrációs útvonalak mentén is ki kell terjeszteni a védelmi intézkedéseket.
Lengyelország új, a 2021-ben kezdődött belorusz határválságra választ adni próbáló migrációs stratégiája komoly fordulatot jelent a bel- és külpolitikában. A 2025-2030-ra vonatkozó terv szigorúbb határvédelmi intézkedéseket és a menedékkérelmek ideiglenes felfüggesztését is tartalmazza, amennyiben a bevándorlás az ország stabilitását veszélyeztetné. A kormánykoalíción belüli belpolitikai feszültségek és az Európai Unióval való konfliktusok azonban nehezíthetik az irányvonal megvalósítását.
A kutatási szerződések már több mint ötven éve képezik a magyar jogrendszer részét, speciális jellegük miatt azonban kevés figyelem hárult rájuk. Ennek ellenére az innováció létrehozásában nagy szerep jut a jogi konstrukcióknak is, ezért érdemes számba venni a történeti fejlődés fontosabb állomásait. Ebben a részben a rendszerváltást követően kialakult szabályozás történetét mutatjuk be.
Előző