A helyi rendőrség közlése szerint több, mint 67 embert tartóztattak le az erőszakos cselekmények közepette Amszterdamban november 7-én, az Ajax-Maccabi-meccset követően. A városba látogató izraelieket felszólították, hogy ne hagyják el szállodáikat. Ezenfelül Izrael Állam vezetése két repülőgépet küldött Hollandiába, hogy kimenekítse a nemzetközi szinten egyhangúan antiszemitának minősített erőszakos kirohanásokban megsérült állampolgárokat.
Az események kapcsán heves vita alakult ki arról, hogy a történteket zsidók elleni pogromként vagy a palesztinok becsületének megóvásaként értelmezzék-e. Az elmúlt időszakban az Izrael és Hamász közötti konfliktus a Közel-Kelet mellett Európa több országában is felkorbácsolta az érzelmeket, ami a gyűlöletbűncselekmények számának növekedéséhez vezetett. Az antiszemita incidensek mellett az arab és muszlim közösségek elleni támadások is egyre gyakoribbá váltak, tükrözve az Európán belüli feszültségek erősödését.
Eltérő narratívák
Az arab és izraeli médiumok beszámolóit elemezve jól látható, hogy egyfajta „világok harca” zajlik az információs térben, hiszen az eseményekről szóló hírek alapvetően eltérő értelmezésben jelentek meg az izraeli és az arab nyelvű sajtóban. A két oldal egymást vádolja és felelőst keres, ami csak tovább feszíti az ellentéteket. A továbbiakban részletesen megvizsgáljuk, hogy a legjelentősebb közel-keleti sajtóorgánumok – mind arab, mind izraeli oldalon – milyen narratívákat közvetítettek az eseményekkel kapcsolatban, és hogyan formálták olvasóik látásmódját az egyes hírek.
Izraeli sajtó
A The Times of Israel az esetet követően egy cikket közölt „Izrael elítéli az amszterdami »pogromot«, [amely során] futballszurkolókat támadtak meg a randalírozók” címmel. Ebben kifejtették, hogy „Izrael-ellenes randalírozók” széleskörű, szervezett támadást hajtottak végre Amszterdamban izraeli futballszurkolók ellen egy csütörtök esti mérkőzést követően. Hozzátették, hogy „a holland biztonsági erők tehetetlennek tűntek a turisták védelmében, amikor az álarcos támadók bandái rajtaütöttek” az izraelieken. Az internetes híroldal arra is kitért, hogy az elkövetők palesztinbarát jelszavakat kiabálva üldözték, verték és zaklatták az izraelieket.
A The Jerusalem Post egy riportot közölt „»Zsidóvadászat«: a randalírozók Telegram-csoportokban tervezték meg előre az amszterdami pogromot” címmel. Főként a holland De Telegraaf cikkére alapozva kifejtették, hogy „az állítólagos »zsidóvadászatot« előre bejelentették a Telegram üzenetküldő alkalmazásban, ami arra késztette a randalírozókat, hogy Amszterdamon kívülről is elutazzanak, hogy izraeliekre támadjanak”. Hozzátették, a jelentések szerint Amszterdam belvárosába érkezett több taxisofőr is, hogy részt vegyenek az izraeliek elleni támadásokban.
A The Jerusalem Post egy másik cikkében kifejtette, hogy a Moszad figyelmeztetést adott ki az izraeli és holland biztonsági ügynökségeknek, és a mérkőzésre érkező, valamint a városban tartózkodó izraeliek biztonságának azonnali fokozását kérte. Emellett leírták, hogy egy volt izraeli katonát a meccs kezdete előtt palesztinbarát személyek támadták meg, és ellopták az útlevelét. Ezt követően közzé tették személyes adatait a közösségi médiában, és arra buzdítottak, hogy tegyenek kárt a zsidó államból érkező turistában.
Az i24.news pedig kitért arra, miszerint a WhatsApp és Telegram üzenetekről készült képernyőmentések azt mutatják, hogy az izraeli futballszurkolók elleni amszterdami támadások tervezett és szervezett pogromot jelentenek. Leírták, hogy a csütörtök esti erőszakos kirohanásokat megelőző napon egy holland nyelvű WhatsApp-csoportba küldött üzenet így szólt: „holnap a meccs után, éjszaka, a zsidóvadászat második része. Holnap megdolgozzuk őket”.
Arab nyelvű sajtó
A katari Al Jazeera több írást is közölt a témában. Az „Izrael megtiltotta a katonáknak, hogy Hollandiába utazzanak, miután az arabellenes zavargások miatt sokan megsérültek” című anyagban arról írtak hogy a Maccabi Tel Aviv labdarúgócsapat szurkolóinak arabok elleni rasszista rigmusai okoztak feszültséget és zavargásokat a holland fővárosban. A skandálásokat a palesztin külügyminisztérium elítélte. Az Al Jazeera szerint a zavargások közé tartozott „a palesztin zászló megtámadása, letépése és palesztinellenes jelszavak skandálása”.
Emellett a népszerű arab hírügynökség videófelvételekre hivatkozva azt írta, a mérkőzés kezdete előtt az izraeli szurkolók provokálták a holland szurkolókat a lelátón azzal, hogy nem voltak hajlandók egyperces néma csendet tartani a spanyolországi Valenciában történt árvíz áldozataiért. Sőt, tűzijátékot is gyújtottak a megemlékezés alatt.
A szaúdi Al Arabiya személyes beszámolókat osztott meg az esetről. A cikk szerint amszterdami szemtanúk megerősítették, néhány izraeli szurkoló kezdte a provokációt azzal, hogy letépték a városban élő marokkóiak által lakott néhány ház homlokzatára kitűzött palesztin zászlókat. Hozzátették, hogy „a holland rendőrség nem avatkozott közbe, hogy szembeszálljon vagy megakadályozza az izraeli klub szurkolóit a palesztin zászlók letépésében”, ami később támadásokba és összetűzésekbe torkollott.
A hírportál kitért arra is, hogy Az X platformon számos felhasználó osztott meg videókat, amelyek az általuk izraeli provokációknak nevezett eseményeket dokumentálják. Az egyik felvételen valószínűleg az izraeli csapat szurkolói héber nyelvű jelszavakat skandáltak: „Pusztítsátok el az arabokat! Győzni fogunk!” A szaúdi oldal szerint a zavargásokra azért került sor, mert „a Közel-Keleten és azon túl is megnőtt a feszültség a Gázai övezetben vívott izraeli háború óta”, amit kiegészítettek azzal, hogy „az európai országokban, valamint az Egyesült Államokban egyaránt történtek támadások zsidó és arab közösségek ellen”.
A török Anadolu Agency arab nyelvű oldala is közölt egy cikket az esetről „Az izraeli Maccabi Tel Aviv szurkolói káoszt és vandalizmust okoztak Amszterdamban” címmel. Leírták, hogy a feszültség a Maccabi Tel Aviv támogatói és a palesztinbarát szurkolók között fokozódott, miután az izraeli csapat szurkolói leszedték és letépték a palesztin zászlót egy épületről, emellett provokálták az arab származású holland taxisofőröket. Hozzátették, a közösségi médiafelületeken keringő videókon látható volt, amint az izraeli szurkolók nagy számban arab- és palesztinellenes jelszavakat skandálnak. Ennek következtében ökölharc tört ki a felek között.
A hírügynökség kitért arra is, hogy az izraeli szurkolók azért nem voltak hajlandók tartani a mérkőzés előtti egyperces néma csendet a spanyolországi árvízkárosultak tiszteletére, mert „Spanyolország elismeri Palesztina Államot, elítéli a Gázában zajló izraeli népirtást, és nem hajlandó fegyvereket eladni Izraelnek”. Hozzátette, hogy „Izrael gázai népirtásának egy éve alatt a sport világa felemelte szavát a palesztinokkal szemben elkövetett igazságtalanságok ellen, világhírű klubok, sportolók és szurkolói szövetségek fejezték ki nemtetszésüket, és elutasították Izrael gyakorlatát”.
Az Amszterdamban történt vandalizmus rávilágít arra, hogy a Közel-Kelet konfliktusai miként köszönnek vissza az európai társadalmi és kulturális közegben, feszültségeket generálva és újjáélesztve a régi előítéleteket. A különböző narratívák – az izraeli és az arab médiumok eltérő megközelítései – az események megítélését két egymással szembenálló oldal harcává változtatták. Az ilyen konfliktusok azonban nem csupán az érintett közösségek biztonságát veszélyeztetik, hanem hosszabb távon hozzájárulhatnak az európai társadalmak megosztottságának elmélyítéséhez is. Az eset jól mutatja, hogy a Közel-Keleten zajló események átlépik a határokat, és Európa társadalmi szövetébe is beépülnek. Egyben felhívják a figyelmet a gyűlöletbűncselekmények elleni fellépés szükségességére.