Sokak számára meglepő volt az az elsöprő győzelem, amelyet Donald Trump a választás során aratott, hiszen jócskán felülmúlta a 2016-os választási győzelmének az eredményeit is, miközben a közvéleménykutatások a korábbiakhoz hasonlóan most is alulmérték őt. Ezzel szemben a választási előrejelzések felülértékelték Kamala Harris támogatottságát és nagyon szoros versenyt prognosztizáltak a jelöltek között, sőt a billegő államok esetében is néhány államban, mint Pennsylvania Harrist mérték esélyesebbnek. Ez viszont mindegyik kulcsállam tekintetében fordítva történt. Ha pedig mindez nem lett volna elég Donald Trump és pártjának ellenfelei számára, most azzal is szembe kell nézniük, hogy mind a Szenátusban, mind pedig a Képviselőházban republikánus többséggel kell számolni, ami tovább növeli az elnök jövőbeli mozgásterét.
Minek köszönheti Trump a győzelmét?
A Biden adminisztráció rekord szintű inflációval kellett szembesüljön a koronavírus járványt követően. Annak ellenére, hogy ennek mértékét jelentősen sikerült visszaszorítania, a szintén rekord méretű államadóssággal, ami immáron több, mint 35 billió dollárt tesz ki, nem sikerült megbirkózni. Nem segített az sem, hogy az utóbbi egy évben Joe Biden elnök egészségi állapota saját pártján belül is témává vált. A június végi elnökjelölti vita kudarca, majd ennek következtében Biden visszalépése a versenytől és Harris jelölése, sokakat elbizonytalaníthatott. Hiába sorakozott fel szinte villámcsapás szerűen több hollywoodi sztár is Harris mellett, az amerikai demokráciában bízó polgárok számára furcsa jelenségként tükröződött, hogy valaki úgy kerüljön a fináléba, hogy előtte a jelölti vitákat kihagyja.
Ugyancsak nehezen adott kapaszkodót a demokrata szavazók centruma számára, hogy nem lehetett egyértelmű válaszokat felfedezni Harris programjában olyan kulcsfontosságú kérdések esetében, mint például a bevándorlási probléma rendezése, az infláció csökkentése, vagy a gazdaságpolitika fő irányvonalai, ezeket pedig az elnökjelölti vitában sem, vagy csak érintőlegesen válaszolta meg. Ezzel szemben Donald Trump pont azokra a kérdésekre adott a maga részéről nagyon egyértelmű válaszokat, amelyek rendezése az amerikai társadalom szempontjából a leginkább sürgetőnek számítanak.
Köztudott, hogy az amerikai társadalom számos kérdés mentén töredezett. A jövedelmi különbségektől, az illegális bevándorlás kérdésén át, a vallási, vagy fegyverviselési szabadságig, rengeteg olyan terület van, ami megosztja azt. Ugyanakkor a mostani választás arra is rávilágított, hogy mi az, amiben egyetértés van. Ez pedig elsősorban az adózással, a gazdasági rendszer stabilitásával, a mindennapi élet költségeinek megfizethetőségével kapcsolatban nyilvánul meg. Az elmúlt években egyre nagyobb problémát jelentő illegális bevándorlás megfékezésének kérdése szintén központi szerepet élvezett a Republikánus Párt kampányában.
Donald Trump azonban nem csak a megfékezésre és szigorítások bevezetésére tett ígéretet, hanem az Egyesült Államokba illegálisan bevándoroltak deportálására is. Ennek megvalósulása érdekében szóba került a nemzeti gárda létszámának növelése, sőt már be is jelentette az elnök, hogy Tom Homan és Stephen Miller fogja a munkáját segíteni a deportálási folyamat megvalósításában.
Utólag visszatekintve kontraproduktívnak bizonyult az is, hogy a választási kampány kezdete óta finoman szólva is nagyon aktív törekvések történtek arra vonatkozóan, hogy megfékezzék Donald Trump versenyét az elnöki pozícióért. Számos büntetőeljárás, bírósági tárgyalás és döntés próbálta meggátolni azt, hogy indulhasson. Teljes médiagépezet kampányolt ellene, majd két alkalommal is merényletet kíséreltek meg vele szemben, ami csak a véletlen szerencsének köszönhetően hiúsult meg.
Mit jelent a világ számára ez a győzelem?
A választást követően több állam vezetője is gratulációját fejezte ki Donald Trump számára, köztük Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is. A magyar álláspont szemszögéből az eredmény egy jóval kedvezőbb jövőképet fest az amerikai-magyar kapcsolatok tekintetében, mint az elmúlt négy év tapasztalata a demokrata kormányzás alatt, ugyanakkor figyelembe kell vennünk néhány fontos kérdést a továbbiakban is. Amellett, hogy Magyarország egy sokkal barátságosabb diplomáciai és kereskedelmi együttműködésre számíthat az Egyesült Államokkal, előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a két állam érdekei és törekvései eltérést mutatnak. Ez elősorban a magyar-kínai kapcsolatok fejlődése tekintetében jelenthet eltérő nézőpontot.
A MAGA mozgalom, vagyis a „Make America Great Again” (Tegyük Amerikát újra naggyá) törekvése Trumpnak jelentősen determinálja, hogy milyen külpolitikára számíthatunk Európában Washington részéről. Tehát az amerikai érdekek előtérbe helyezése alapvetően határozza meg a nemzetközi szereplőkkel való viszonyát. A korábbiakhoz képest, talán most annyi előnye van a nemzetközi közösségnek, hogy az első Trump adminisztráció jellemzőiből felkészültebbek, másrészt szem előtt kell tartani azt, hogy a második Trump adminisztráció 2025-ben egy jóval kaotikusabb világképpel fog szembesülni, mint azt 2016-ban tette. Kezdetben így feltételezhető, hogy Trump a választási kampányában is hangoztatott háborús helyzetek megszüntetésére fog kiemelkedő erőfeszítéseket tenni, mind Ukrajnával, mind pedig Izraellel kapcsolatban. Mindemellett azonban számolni kell azzal a lehetősséggel is, hogy Európának sokkal nagyobb szerepet kell a jövőben vállalnia saját védelmének és biztonságának garantálásában, mint az korábban jellemző volt.
Végül pedig megkerülhetetlen részeként az amerikai külpolitikának mindenképp fontos megemlíteni Kínát és azokat az intézkedéseket, amelyek az amerikai termékek és piac védelmét irányozzák elő. Az első Trump adminisztráció által bevezetett védővámok és szabályozások gyakorlatilag csapást mértek több kínai vállalatra, köztük a Huaweire és ellehetetlenítette tevékenységüket az Egyesült Államokban. Ezt a megközelítést nem módosította lényegesen a Biden adminisztráció sem, hanem burkoltabb formában például az Inflation Reduction Act (Inflációcsökkentési Törvény) keretében olyan kritériumokat szabott meg a zöldtechnológiák előállítása terén, amelyek a külföldi cégek számára ellehetetlenítik az USA-ban történő termelést. Kérdéses, hogy Trump folytatni fogja-e az IRA-t, mivel a zöldítési kezdeményezések egyáltalán nem tartoznak Trump vesszőparipái közé, viszont maga a törvény protekcionista jellege továbbra is életben tarthatja a szigorításokat. Ezek a szabályozások nem csak Kínát érintették rosszul, hanem az európai partnereket is. Így tehát a következő Trump adminisztrációnak ugyancsak szem előtt kellene tartania, mivel az átfogó vámszabások és ezek mértékének növekedése maguk után vonhatják az európai és ázsiai piacok közötti forgalom növekedését.
Források:
Peter G. Peterson Foundation https://www.pgpf.org/national-debt-clock
Statista: Monthly 12-month inflation rate in the United States from September 2020 to September 2024 https://www.statista.com/statistics/273418/unadjusted-monthly-inflation-rate-in-the-us/
Shola Lawal: US election results: How did opinion polls undercount Trump voters again? https://www.aljazeera.com/news/2024/11/8/us-election-results-how-did-opinion-polls-undercount-trump-voters-again
Daniel W. Drezner: The End of American Exceptionalism https://www.foreignaffairs.com/united-states/end-american-exceptionalism
American Community Project: On the Fragmentation in American Society https://www.americancommunities.org/on-the-fragmentation-in-american-society/
