A közgazdaságtudomány az 1930-as évek óta ismeri a tranzakciós költségek elméletét, amely értelmében minden kölcsönös viszonynak van egy úgynevezett látható és vagy rejtett „költsége”, amelyet minden szereplőnek viselnie kell.
2025. január 20.-án tette le hivatali esküjét az Egyesült Államok régi új elnöke, az a Donald Trumpot, aki korábban egy ciklus erejéig már volt az Egyesült Államok elnöke. Az amerikai történelem során ez a második alkalom, hogy elnök úgy kerül be a Fehér Házba, hogy megszakítással fog ciklust kezdeni. Így felvetődik a kérdés, hogy Washington a jövőben milyen külpolitikai prioritásokat fog előtérbe helyezni, valamint mi befolyásolhatja a második Trump adminisztráció közép-ázsiai külpolitikáját. Bár Közép-Ázsia hagyományosan nem volt és jelenleg sem szerepel az amerikai külpolitika kiemelt prioritásai között, azonban ez a helyzet akár változhat is a második Trump-kormány külpolitikai és tanácsadói összetétele, valamint a geopolitikai folyamatok alakulásának a fényében.
Egyszerű balesetnek tűnő, aztán szövevényessé váló incidens történt a Balti-tenger régiójában 2024 karácsonyán. Az Estlink-2 tengeralatti kábel megrongálódásával Finnország és Észtország energiaellátása veszélybe került. Ahogy egyre több információ jut napvilágra, az eset szálai egészen Moszkváig vezetnek. A rongálás geopolitikai vihart idézett elő a Balti-tenger térségében, amely csak mélyíti a Kreml és az európai uniós tagállamok közötti szakadékot. De mit jelenthet az incidens az európai biztonság szempontjából? Mik azok az árnyékflották? Hogyan illeszkedik történetbe az orosz hibrid hadviselés stratégiájába?
1848. szeptember 28-án a pesti hajóhídon véres népítéletre került sor Jelačić horvát bán Magyarország elleni hadjáratának árnyékában: Lamberg Ferenc teljhatalmú királyi biztos alig három nappal a Bécsben kelt kinevezését követően a magyar főváros feldühödött tömegének áldozatául esett.
