A Tanuláskutató Intézet podcastjének legújabb epizódjában Fodor Richárd kutatásvezető beszélgetett Chira Csongorral és Dr. Nyári Gáborral a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársaival.
Évente több tízezer kiadott könyv jelenik meg a piacon, s ezért nagy kihívást jelent mind a nemzetközi, mind a hazai kínálatban megleli a gyöngyszemeket.
A 2023-ban beterjesztett, tízéves vasútfejlesztési stratégia egyik legfőbb törekvése, hogy a kötöttpályáé legyen a főszerep a hazai közlekedési rendszerben.
Március 15-17-e között elnökválasztás volt Oroszországban, amelyet rendkívüli arányokkal nyert meg a rövid megszakítással már majdnem negyedszázada hivatalban lévő elnök, Vlagyimir Putyin. Okozott ez egyáltalán meglepetést bárki számára is?
A hangunk a vokális névjegyünk, ahhoz viszont, hogy kellő magabiztossággal és erővel képviseltessük magunkat a beszédünkön keresztül, belső munkára, önismeretre és rengeteg gyakorlásra van szükségünk.
A nyilvánosság elé kerülő tartalmakat a történelem során mindig valamilyen formában ellenőrizték - kezdetben uralkodók, később az államok, esetleg maga az egyház.
A Remény Farm megálmodói és egyben vezetői, Juhász Anna és Goldmann Dávid mesélnek arról, hogy városi emberből hogyan váltak sikeres gazdákká, miként gondolkodnak a fenntarthatóságról, és miért fontos az ember és a természet kapcsolata.
A Téka legújabb adásában Adámi Zsanettel, paralimpikonnal, négyszeres világcsúcstartóval és egyetemi oktatóval beszélgettünk olyan kérdésekről, hogy mennyire nehéz gyermekként azokkal a kihívásokkal és nehézségekkel szembesülni, amelyek az élsporttal járnak?
Csak úgy érdemes tudományt művelni, ha képesek vagyunk saját, szűken vett szakterületi burkainkból kitekinteni, a tudományos eredményeket a széles közönség számára is lefordítani.
Az MCC Podcast legújabb adásában Rétfalvi Flóra beszélget Piróth Eszterrel, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat igazgatójával. A társulat kiemelkedő szerepet vállal az innovációban és az oktatásban, főként a tudomány és tudományos ismeretterjesztés területén.
Kit nevezhetünk stílusosnak? Miért fontos az, hogy valaki stílusos legyen? Egyáltalán mi az, hogy stílus? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket jártunk körbe dr. Schiffer Miklós stílusszakértővel.
Szécsényiné dr. Fekete Irén, aki már hat évtizede a ritmikus gimnasztika, a tánc és a testnevelés világában tevékenykedik mesél nekünk az életéről és a megfelelő mozgás fontosságáról.
Az AUKUS védelmi megállapodás 2021 szeptemberében született Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok részvételével, mely elsősorban a Csendes-óceán térségének biztonságát hivatott fokozni.
A Karrier és Alumni Központ egyik kiemelt célja az alumni közösség visszacsatornázása az MCC vérkeringésébe és mindennapjaiba, aktív és kölcsönös előnyöket biztosító kapcsolat kialakítása a jelenlegi hallgatók és a karrierjükben sikeres, tapasztalt alumnák és alumnusok között.
A Tanuláskutató Intézet podcastjének legújabb epizódjában Fodor Richárd kutatásvezető beszélgetett Chira Csongorral és Dr. Nyári Gáborral a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársaival.
2025. december karácsony előtt egy nappal, még a hagyományos karácsony előtti politikai életben beköszöntő nyugalom előtt Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy meghívja Kazahsztánt és Üzbegisztánt az Egyesült Államokban (Miamiban) megrendezésre kerülő 2026-os G20-csúcstalálkozóra. A Trump elnöktől nem távol álló, nem váratlan és nem meglepő bejelentés azután érkezett, hogy az Egyesült Államok elnöke külön telefonbeszélgetést folytatott Kasszim-Zsomart Tokayev kazah és Shavkat Mirziyoyev üzbég elnökkel, amely eseményeket Trump elnök úgy jellemzett, mint a béke, a kereskedelemi kapcsolatok bővítése és az országok közötti együttműködések kiszélesítésének lehetőségei.
Folyamatos stressz, állandó kimerültség, kialvatlanság – mind ismerős kísérői lehetnek a mindennapoknak. A kiégés lassan, szinte észrevétlenül lopakodik be az életünkbe, és nemcsak az egyén, hanem a munkahelyi teljesítmény is megsínyli. De vajon mit tehet egy vezető annak érdekében, hogy csökkentse a kiégés kockázatát, és támogassa csapata jóllétét? Az emberközpontú vezetés erre adhat választ.
Ahogy az előző cikkünk bevezetőjében is írtuk, az Európai Unió történetében Magyarország után már Romániában is megjelent a választások külső befolyásolásának gyanúja. Felmerül a kérdés, hogy akkor ez most már rendszeres lesz az Unió életében és nem is lehet másra számítani? Mit tehetnek a tagállamok saját szuverenitásuk védelmében? Milyen lépéseket tehet az Európai Unió, hogy saját tagállamait és ezzel önmagát is megóvja a külföldi érdekek térnyerésétől? Az Európai Unióban egy külön parlamenti bizottság is foglalkozott a külföldi beavatkozásokkal, így annak bemutatása következik a mostani cikkben.
Az elmúlt években Törökország egyre gyakrabban jelenik meg a nyugati közbeszédben „problémás szövetségesként”: autoriter, kiszámíthatatlan, a Nyugattól eltávolodó hatalomként. Ez az értelmezés azonban félrevezető. Törökország nem ideológiai kihívó, nem rendszer-exportőr, és nem a nyugati rend megdöntésére törekszik. Sokkal inkább egy önálló civilizációs logika mentén működő regionális hatalom, amely a többpólusú világrendhez alkalmazkodva keresi helyét Európa és Ázsia határán. Ha a Nyugat továbbra is normatív kizárásként kezeli Ankarát, akkor nem Törökországot bünteti – hanem saját stratégiai mozgásterét szűkíti.
Előző