Salát Gergely, Kína-szakértő vendégünkkel beszélgettünk a kínai külpolitikáról, egy lehetséges orosz-kínai szövetségről és a szemünk előtt kibontakozó új hidegháborús viszonyokról.
Vendégünk Dr. Mártonffy Balázs, az NKE Amerikai Tanulmányok Kutatóintézetének igazgatója és Litkei Máté az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.
Vendégünk Rusty Reno, az MCC-Danube Patriotic Talks konferenciasorozat résztvevője, a First Things, az Egyesült Államok egyik legolvasottabb közélettel és vallással foglalkozó magazinjának szerkesztője.
Elindult az MCC új geopolitikai podcastje, a GeoPod! Elsőként Marsai Viktor Afrika-szakértővel beszélgetünk a nemrég eszkalálódott etióp polgárháborús helyzetről.
Vendégünk volt Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, párterapeuta és klinikai szakpszichológus, az MCC Mindset-Pszichológia Iskolájának vezetője.
Vendégünk volt Dr. Nagypál Szabolcs, jogász, teológus és bölcsész, a magyar Vallásközi Párbeszéd Társaságának társelnöke, az MCC Jogi Iskolájának vezetője.
A 2023-ban beterjesztett, tízéves vasútfejlesztési stratégia egyik legfőbb törekvése, hogy a kötöttpályáé legyen a főszerep a hazai közlekedési rendszerben.
Március 15-17-e között elnökválasztás volt Oroszországban, amelyet rendkívüli arányokkal nyert meg a rövid megszakítással már majdnem negyedszázada hivatalban lévő elnök, Vlagyimir Putyin. Okozott ez egyáltalán meglepetést bárki számára is?
A hangunk a vokális névjegyünk, ahhoz viszont, hogy kellő magabiztossággal és erővel képviseltessük magunkat a beszédünkön keresztül, belső munkára, önismeretre és rengeteg gyakorlásra van szükségünk.
Egy átlagos munkavállaló csevegéssel töltött ideje éves szinten csaknem 2 millió forintba kerül a munkáltatójának. Ennek ellenére is megéri a cégeknek, hogy dolgozóik beszélgessenek, támasztja alá számos tanulmány. Mik az emögött megbúvó indokok, és hogy jönnek ki a számok? Erről olvashatnak részletesebben a következőkben.
A török-olasz kapcsolatok kulturális tekintetben gazdag és sokszínű történelmi örökségre épülnek. Az európai és az ázsiai kultúra találkozása, valamint a középkori kereskedelmi útvonalak és az európai hatalmak közötti rivalizálás mind hozzájárultak a két ország kapcsolatainak alakulásához.
Évről évre világszerte egyre több diák választja a külföldi továbbtanulás lehetőségét, 2024-ben sincs ez máshogy: több millió diák tanul a szülőországától eltérő országban található egyetemen.
Előző