Pál Emesével, az MCC szakmai koordinátorával beszélgettünk a szakmai megítélésről, a coaching folyamatról, valami kitérünk arra is mely kompetenciák elengedhetetlenek a szakmához.
A meggyőző és manipulatív érvekről, illetve az álhírekkel szembeni védekezésről beszélgettünk Constantinovits Milánnal, az MCC szakmai főigazgató-helyettesével.
Úgy tűnik, Szerbia új kormányának is az európai uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsítása lesz az egyik fő feladata, mégpedig az ukrajnai háború miatt rendkívül feszültté váló nemzetközi környezetben.
A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) közelmúltbab bemutatott átfogó tanulmánya részletesen tárja fel a nyugat-európai működőtőke befektetések gazdasági, társadalmi, munkaerőpiaci hatását régiónkban az 1990-es évektől napjainkig.
Kovács Flóra ebben az adásban Szemere Alexandra vitaoktatóval és Lanku Máté pszichológussal beszélgetett a szónoklás velünk született és fejleszthető mivoltáról, a nyilvános beszéddel együtt járó stressz-faktorokról és azok leküzdési stratégiáiról.
Nemrég megalakult a Mathias Corvinus Collegium Építészet és Emlékezet Műhelye, erről is szól az MCC Podcast legújabb adása Erhardt Gáborral, a műhely vezetőjével.
Jeruzsálem egyik ferences kolostorából jelentkezünk, nem messze az utolsó vacsora helyszínétől, ahol a közösség elöljáróját, Várnai Jakab atyát, teológust, a jeruzsálemi Studium Theologicum oktatóját kérdezzük a szentföldi keresztények helyzetéről.
Az MCC könyvtára „Találtam egy könyvet a polcon…” címmel indított beszélgetéssorozatot, aminek első alkalmával Szekfű Gyula egy nyelvtörténeti tanulmányát vetették elemzés alá.
Mai adásunkban Huszty Zsuzsanna a Karrierközpont munkatársa és Pető Dorina az MCC Alumni közösség tagja, a közismert Mélylevegő Projekt egyik alapítója beszélgetnek.
A Tanuláskutató Intézet podcastjének legújabb epizódjában Fodor Richárd kutatásvezető beszélgetett Chira Csongorral és Dr. Nyári Gáborral a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársaival.
A félvezetők, az ipari robotok és a mesterséges intelligencia (AI) mára életünk nélkülözhetetlen elemeivé váltak. A 21. század kényelmes, technológia vezérelt életmódja elképzelhetetlen ezen innovációk nélkül és az új gazdasági modell is egyre inkább ezen technológiákra épül, miközben a világgazdaság hatalmi viszonyait is átalakítja. Nem meglepő tehát, hogy a technológiai verseny az Egyesült Államok és Kína között mindinkább a chipek, az AI és az ipari robotok körül kristályosodik ki. Az EU viszont e küzdelemben egyre inkább lemaradó szereplőként tűnik fel.
A közép-kelet-európai országok közül Magyarország volt az első, amely orvoscsoportot küldött a koreai hadszíntérre. 1950 és 1957 között nyolc váltásban több mint kétszáz magyar orvos, nővér és egészségügyi dolgozó szolgált a Koreai-félszigeten. Az intézményt eredetileg a Magyar Dolgozók Pártja főtitkáráról Rákosi Mátyás Kórháznak nevezték el, de Rákosi 1956 nyári bukása után a hivatalos iratokban már Koreai Magyar Kórházként szerepelt.
A nemrég megrendezett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozójára a fokozódó globális geopolitikai versengés közepette került sor a kínai Tiencsinben. E feszült dinamika keretezte a csúcstalálkozó diskurzusait is, melyek rávilágítottak arra, hogy a Szervezet regionális biztonsági tömbből mára egyfajta gazdasági és stratégiai együttműködést egyaránt átfogó, többdimenziós struktúrává fejlődött, amely arra hivatott, hogy előmozdítsa a tagok közötti regionális stabilizációt és stratégiai koordinációt. Ezen stratégiai koordinációt kihasználva az adott keretek között a meglévő szövetségi rendszert kiegészítve úgy tűnik, hogy Kína és Oroszország újraélesztett egy energetikai együttműködést, a Szibériai Ereje-2 (Сила Сибири-2) gázvezeték megépítését.
Az első világháborút követő béketárgyalások során gyakran irreális elvárásokat támasztottak az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai, amelyeket általában alaptalan vagy torzított állításokkal próbáltak alátámasztani. Egyik stratégiai céljuk a hatvani vasútvonal megszerzése volt, amelynek eléréséhez ugyanakkor egy valós tényezőt kívántak felhasználni, a mátrai szlovák falvakat. A hegyek között ugyanis valóban voltak, sőt máig vannak szlovák települések – még a hegység déli lábánál is.
Előző