A Tanuláskutató Intézet podcastjének legújabb epizódjában Fodor Richárd kutatásvezető beszélgetett Chira Csongorral és Dr. Nyári Gáborral a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársaival.
Évente több tízezer kiadott könyv jelenik meg a piacon, s ezért nagy kihívást jelent mind a nemzetközi, mind a hazai kínálatban megleli a gyöngyszemeket.
A 2023-ban beterjesztett, tízéves vasútfejlesztési stratégia egyik legfőbb törekvése, hogy a kötöttpályáé legyen a főszerep a hazai közlekedési rendszerben.
Március 15-17-e között elnökválasztás volt Oroszországban, amelyet rendkívüli arányokkal nyert meg a rövid megszakítással már majdnem negyedszázada hivatalban lévő elnök, Vlagyimir Putyin. Okozott ez egyáltalán meglepetést bárki számára is?
A hangunk a vokális névjegyünk, ahhoz viszont, hogy kellő magabiztossággal és erővel képviseltessük magunkat a beszédünkön keresztül, belső munkára, önismeretre és rengeteg gyakorlásra van szükségünk.
A nyilvánosság elé kerülő tartalmakat a történelem során mindig valamilyen formában ellenőrizték - kezdetben uralkodók, később az államok, esetleg maga az egyház.
A Remény Farm megálmodói és egyben vezetői, Juhász Anna és Goldmann Dávid mesélnek arról, hogy városi emberből hogyan váltak sikeres gazdákká, miként gondolkodnak a fenntarthatóságról, és miért fontos az ember és a természet kapcsolata.
A Téka legújabb adásában Adámi Zsanettel, paralimpikonnal, négyszeres világcsúcstartóval és egyetemi oktatóval beszélgettünk olyan kérdésekről, hogy mennyire nehéz gyermekként azokkal a kihívásokkal és nehézségekkel szembesülni, amelyek az élsporttal járnak?
Csak úgy érdemes tudományt művelni, ha képesek vagyunk saját, szűken vett szakterületi burkainkból kitekinteni, a tudományos eredményeket a széles közönség számára is lefordítani.
Az MCC Podcast legújabb adásában Rétfalvi Flóra beszélget Piróth Eszterrel, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat igazgatójával. A társulat kiemelkedő szerepet vállal az innovációban és az oktatásban, főként a tudomány és tudományos ismeretterjesztés területén.
Kit nevezhetünk stílusosnak? Miért fontos az, hogy valaki stílusos legyen? Egyáltalán mi az, hogy stílus? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket jártunk körbe dr. Schiffer Miklós stílusszakértővel.
Szécsényiné dr. Fekete Irén, aki már hat évtizede a ritmikus gimnasztika, a tánc és a testnevelés világában tevékenykedik mesél nekünk az életéről és a megfelelő mozgás fontosságáról.
Az AUKUS védelmi megállapodás 2021 szeptemberében született Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok részvételével, mely elsősorban a Csendes-óceán térségének biztonságát hivatott fokozni.
A Karrier és Alumni Központ egyik kiemelt célja az alumni közösség visszacsatornázása az MCC vérkeringésébe és mindennapjaiba, aktív és kölcsönös előnyöket biztosító kapcsolat kialakítása a jelenlegi hallgatók és a karrierjükben sikeres, tapasztalt alumnák és alumnusok között.
A Tanuláskutató Intézet podcastjének legújabb epizódjában Fodor Richárd kutatásvezető beszélgetett Chira Csongorral és Dr. Nyári Gáborral a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársaival.
A félvezetők, az ipari robotok és a mesterséges intelligencia (AI) mára életünk nélkülözhetetlen elemeivé váltak. A 21. század kényelmes, technológia vezérelt életmódja elképzelhetetlen ezen innovációk nélkül és az új gazdasági modell is egyre inkább ezen technológiákra épül, miközben a világgazdaság hatalmi viszonyait is átalakítja. Nem meglepő tehát, hogy a technológiai verseny az Egyesült Államok és Kína között mindinkább a chipek, az AI és az ipari robotok körül kristályosodik ki. Az EU viszont e küzdelemben egyre inkább lemaradó szereplőként tűnik fel.
A közép-kelet-európai országok közül Magyarország volt az első, amely orvoscsoportot küldött a koreai hadszíntérre. 1950 és 1957 között nyolc váltásban több mint kétszáz magyar orvos, nővér és egészségügyi dolgozó szolgált a Koreai-félszigeten. Az intézményt eredetileg a Magyar Dolgozók Pártja főtitkáráról Rákosi Mátyás Kórháznak nevezték el, de Rákosi 1956 nyári bukása után a hivatalos iratokban már Koreai Magyar Kórházként szerepelt.
A nemrég megrendezett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozójára a fokozódó globális geopolitikai versengés közepette került sor a kínai Tiencsinben. E feszült dinamika keretezte a csúcstalálkozó diskurzusait is, melyek rávilágítottak arra, hogy a Szervezet regionális biztonsági tömbből mára egyfajta gazdasági és stratégiai együttműködést egyaránt átfogó, többdimenziós struktúrává fejlődött, amely arra hivatott, hogy előmozdítsa a tagok közötti regionális stabilizációt és stratégiai koordinációt. Ezen stratégiai koordinációt kihasználva az adott keretek között a meglévő szövetségi rendszert kiegészítve úgy tűnik, hogy Kína és Oroszország újraélesztett egy energetikai együttműködést, a Szibériai Ereje-2 (Сила Сибири-2) gázvezeték megépítését.
Az első világháborút követő béketárgyalások során gyakran irreális elvárásokat támasztottak az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai, amelyeket általában alaptalan vagy torzított állításokkal próbáltak alátámasztani. Egyik stratégiai céljuk a hatvani vasútvonal megszerzése volt, amelynek eléréséhez ugyanakkor egy valós tényezőt kívántak felhasználni, a mátrai szlovák falvakat. A hegyek között ugyanis valóban voltak, sőt máig vannak szlovák települések – még a hegység déli lábánál is.
Előző