Az arany évezredekig az egyik legelterjedtebb fizetőeszköz volt a világon. Vajon miért változott meg a szerepe? A Bretton Woods-i rendszer bukása után sokan leírták, ma mégis azt látjuk, hogy a jegybankok, köztük a magyar és a lengyel, illetve a magánszemélyek is soha nem látott mértékben halmozzák fel. A sárga nemesfém mára a nemzeti szuverenitás zálogává, a nyugati dollárhegemóniából kitörni vágyó országok (mint a BRICS-államok) legkedveltebb pénzügyi eszközévé és geopolitikai fegyverévé vált.
A február 28-án Irán ellen indított amerikai–izraeli csapásokat követően a Nyugat-Balkán nem ugyanazt a nótát fújta. Három muszlim többségű ország látványosan más irányt választott.
„Folyamatos gazdasági növekedés”, „nagyhatalmi versengés” és „érdekek” – többnyire ezek a kifejezések határozzák meg globalizált világunkat. Miközben egyre többet hallunk a fenntarthatóságról és bolygónk természetes korlátairól, felmerülhet bennünk a kérdés: létezhet-e valóban fenntartható gazdasági növekedés vagy ez csupán jól hangzó illúzió?
A Shein divatóriás eddig a „közvetítői semlegesség” mögé bújva hárította a felelősséget a platformjain megjelent etikátlan és akár illegális termékekkel kapcsolatban. A Bizottság által februárban indított eljárás a Shein ellen most középpontba helyezi a gyermekek és fiatalok védelmét, mint védendő értéket a cég által forgalmazott termékek és a platformarchitektúra kapcsán.
Az algoritmusok a nagy közösségi média felületek élet-halál urai. Nem túlzás ez, hiszen ezek döntik el, hogy emberek milliói mit láthatnak és mit nem. Megjelenésük és annak átláthatatlan működése lehetőséget ad a Szilícium-völgy techóriásainak arra, hogy potenciális választói köröket egyszerűen elzárjanak információktól vagy éppen kényük-kedvük szerint erősítsék a favorizált politikai narratívákat. Az algoritmusok politikai ereje jelentős, ehhez szolgálunk a következő sorokban adalékkal.
Az orosz-ukrán háború kapcsán Olaszország külpolitikai álláspontja első pillantásra egyértelműnek tűnik, valójában azonban több ellentmondás is jellemzi.
Logikus és fájdalmasan nyilvánvaló, hogy háborút kezdeni mindig könnyebb és gyorsabb, mint befejezni azt. Az Ukrajnában, Gázában, Iránban és a Közel-Keleten zajló belső és nemzetközi háborúk ezt egyaránt igazolják. A háború önmagában nem hoz új előnyöket, csupán szenvedést, pusztítást és instabilitást. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a világban növekvő nyugtalanság és feszültség ellenére sem szabad feladnunk azért tett erőfeszítéseinket, hogy egy békésebb és emberibb évszázadban élhessünk.
Közép-Ázsiát a történelem folyamán gazdaságilag és kulturálisan a nagyhatalmi érdekek egyaránt formálták. Részben talán pont ez a determináltság adja az alapját annak a pragmatizmusnak, amely egyre jobban jellemzi a régiót. Közép-Ázsia országaira a 2010-es évek második fele óta jellemző, hogy kerülik az ideológiai igazodást és külpolitikájukat sem különböző ideológiák mentén alakítják. Ehelyett külkapcsolataik területén inkább egy úgynevezett multivektoros megközelítést választottak, amelynek célja, hogy a régió országainak a kapcsolatát egyensúlyba hozza olyan gazdasági és politikai nagyhatalmakkal, mint Oroszország, Kína és az Egyesült Államok.
Tíz év mérlege a merkeli „megcsináljuk” ígéretétől a Friedrich Merz fémjelezte új reálpolitikáig: hogyan is formálta át a menekültválság, az integrációs kudarcok és a növekvő lakhatási nyomás a német társadalmi közhangulatot.
A Trump-féle Béketanács ötlete 2025 év vége óta érlelődik az amerikai elnök és politikai környezete körében, már nem csupán csak egy újabb trumpi kezdeményezés. Bár a Béketanács egyelőre nem rendelkezik egyértelmű intézményi keretekkel, mégis létrejöttének logikája a geopolitika átalakulásáról, a nemzetközi intézmények válságáról és az Egyesült Államok új, külpolitikai irányelveiről tanúskodik, valamint arra enged következtetni, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszerében új rend formálódik. De mit is jelent ez olyan régiók számára, mint Közép-Ázsia?
2025-ben a Brexit nem az lett, amit a kampány ígért. A brit kormány a határok ellenőrzésének visszaszerzését, a turizmus fellendülését és a politikai stabilitást ígérte — ezek közül azonban egyik sem úgy alakult, ahogyan azt a választók remélték. Az EU-s bevándorlás valóban csökkent, de a teljes migráció rekordot döntött; a turizmust a Brexit helyett a pandémia alakította át. Öt éve, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, és még annál is több ideje, hogy megszavazta a távozását. Mégis a Brexit témaköre mai napig releváns és megannyi kérdést felvet.
Az elmúlt négy évtizedet a Kaukázusban folyamatos konfliktus jellemezte. Országok határai változtak, nemzetközi kereskedelmi útvonalak alakultak, emberek százezrei lettek kiűzve lakhelyeikről, további tízezrek vesztették életüket véres harcokban. A két hegyi-karabahi háború, az azokat követő hűvös fegyverszünetek, valamint a lehetséges békekötés világosan mutatja a regionális kapcsolatrendszerek változását. Említésre kerül majd a Zangezur-korridori TRIPP, a Kínai „egy övezet, egy út”-kezdeményezés és Oroszország agresszív fellépése Ukrajnában is, hiszen mindhárom nagyhatalmi projekt jelentősen hozzájárult a status quo megvalósulásához.
A szomszédos országokkal szemben Jemen kevesebb figyelmet kap a Közel-Keletről szóló hírekben. 2024-ben volt tíz éve, hogy a térséget a húszi mozgalom dominálja, ami a palesztin-izraeli konfliktusba való aktív beavatkozása miatt újra napirendre tette az egykor szebb napokat megélő térség kérdését; a Vörös-tengert érintő hadműveleteivel pedig közvetetten már az egész nemzetközi közösségre hatást gyakorolt. Azonban a kialakult helyzettel kapcsolatban nem egyértelmű a nagyhatalmak felelőssége.
Oroszország számára 2025 gazdasági szempontból a realizáció időszakaként jellemezhető leginkább. Az orosz-ukrán háború negyedik évében az orosz nemzetgazdaság összességét tekintve a mutatók többsége jelentősen romlott, az előző években tapasztalt növekedés és – nagyrészt a hirtelen felfutó hadiipari termelés miatt – gazdasági „boom”-ként számon tartott időszak véget ért. A növekedés bezuhant, a költségvetési hiány tovább nőtt, a szénhidrogén-exportból származó bevételek jelentősen csökkentek. Ugyanakkor Moszkva továbbra sem áll – gazdasági értelemben – a csőd szélén, ennek ellenére számos, a gazdaság teljes szerkezetét érintő válsággóc figyelhető meg, amelyek orvoslása nélkül további gazdasági mélyrepülés valószínűsíthető. Milyen megoldásokat próbál mindezekre találni az orosz kormány, és mennyiben lehetnek sikeresek ezek az intézkedések? Tényleg Moszkva rövidtávú gazdasági érdeke a háború fenntartása? A cikksorozat második felében Oroszország külkereskedelmét, költségvetését és annak kihívásait, illetve a jövőbeni lehetséges forgatókönyveket fogjuk elemezni és felvázolni.
Oroszország számára 2025 gazdasági szempontból a realizáció időszakaként jellemezhető leginkább. Az orosz-ukrán háború negyedik évében az orosz nemzetgazdaság összességét tekintve a mutatók többsége jelentősen romlott, az előző években tapasztalt növekedés és – nagyrészt a hirtelen felfutó hadiipari termelés miatt – gazdasági „boom”-ként számon tartott időszak véget ért. A növekedés bezuhant, a költségvetési hiány tovább nőtt, a szénhidrogén-exportból származó bevételek jelentősen csökkentek. Ugyanakkor Moszkva továbbra sem áll – gazdasági értelemben – a csőd szélén, ennek ellenére számos, a gazdaság teljes szerkezetét érintő válsággóc figyelhető meg, amelyek orvoslása nélkül további gazdasági mélyrepülés valószínűsíthető. Milyen megoldásokat próbál mindezekre találni az orosz kormány, és mennyiben lehetnek sikeresek ezek az intézkedések? Tényleg Moszkva rövidtávú gazdasági érdeke a háború fenntartása? A cikksorozat első felében Oroszország GDP-növekedését, a fiskális krízist és a demográfiai válság kérdésköreit elemezzük.
A kínai gazdaság fejlődési pályájának elemzéséhez kifinomultabb keretrendszerre van szükség, mint amit a hagyományos fejlődés gazdaságtani elemzések használnak. Az alábbi cikkben a szerző egy ilyen keretrendszer felvázolására vállalkozik.
Nigéria a vallási ellentétek egyik legvéresebb színterévé vált az elmúlt évtizedben. Az ország északi és középső régióiban élő keresztény közösségek napi szinten megfélemlítéssel és üldöztetéssel néznek szembe. Nigéria mára a keresztényüldözés globális epicentrumává vált, ugyanis ebben az egy országban több keresztényt öltek meg hite miatt, mint a világ összes többi országában együttvéve.
Van-e nemzedéki feszültség, formálódik-e új politikai generáció Magyarországon? Meggyőzhetik-e az idősebbek az új nemzedéket vagy épp fordítva, lehet-e hatásuk a fiataloknak az idősebbek politikai preferenciáira? Számíthatunk-e arra, hogy a 2026-os választást a generációs konfliktusok döntik majd el?
Azok az edzők, akik elit szintű sportolókkal dolgoznak, számos olyan impulzussal találkoznak, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a mentális egészségüket.
Képzeld el, hogy kirándulni mész a barátaiddal! Boldog vagy, örülsz, hogy időt tölthettek együtt és élvezed a természetet, a fák árnyékát, a lágy szellőt. Minden nagyon nyugodt. Hanem egyszer egy sziklás részhez értek és egy vadállat hangját halljátok.
2025. december karácsony előtt egy nappal, még a hagyományos karácsony előtti politikai életben beköszöntő nyugalom előtt Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy meghívja Kazahsztánt és Üzbegisztánt az Egyesült Államokban (Miamiban) megrendezésre kerülő 2026-os G20-csúcstalálkozóra. A Trump elnöktől nem távol álló, nem váratlan és nem meglepő bejelentés azután érkezett, hogy az Egyesült Államok elnöke külön telefonbeszélgetést folytatott Kasszim-Zsomart Tokayev kazah és Shavkat Mirziyoyev üzbég elnökkel, amely eseményeket Trump elnök úgy jellemzett, mint a béke, a kereskedelemi kapcsolatok bővítése és az országok közötti együttműködések kiszélesítésének lehetőségei.
Folyamatos stressz, állandó kimerültség, kialvatlanság – mind ismerős kísérői lehetnek a mindennapoknak. A kiégés lassan, szinte észrevétlenül lopakodik be az életünkbe, és nemcsak az egyén, hanem a munkahelyi teljesítmény is megsínyli. De vajon mit tehet egy vezető annak érdekében, hogy csökkentse a kiégés kockázatát, és támogassa csapata jóllétét? Az emberközpontú vezetés erre adhat választ.
Ahogy az előző cikkünk bevezetőjében is írtuk, az Európai Unió történetében Magyarország után már Romániában is megjelent a választások külső befolyásolásának gyanúja. Felmerül a kérdés, hogy akkor ez most már rendszeres lesz az Unió életében és nem is lehet másra számítani? Mit tehetnek a tagállamok saját szuverenitásuk védelmében? Milyen lépéseket tehet az Európai Unió, hogy saját tagállamait és ezzel önmagát is megóvja a külföldi érdekek térnyerésétől? Az Európai Unióban egy külön parlamenti bizottság is foglalkozott a külföldi beavatkozásokkal, így annak bemutatása következik a mostani cikkben.
Az elmúlt években Törökország egyre gyakrabban jelenik meg a nyugati közbeszédben „problémás szövetségesként”: autoriter, kiszámíthatatlan, a Nyugattól eltávolodó hatalomként. Ez az értelmezés azonban félrevezető. Törökország nem ideológiai kihívó, nem rendszer-exportőr, és nem a nyugati rend megdöntésére törekszik. Sokkal inkább egy önálló civilizációs logika mentén működő regionális hatalom, amely a többpólusú világrendhez alkalmazkodva keresi helyét Európa és Ázsia határán. Ha a Nyugat továbbra is normatív kizárásként kezeli Ankarát, akkor nem Törökországot bünteti – hanem saját stratégiai mozgásterét szűkíti.
2026 júniusában Budapest különleges szerephez jut: a fiatal sportpszichológusok szervezete, az European Network of Young Specialists in Sport Psychology (ENYSSP) huszonegyedik alkalommal rendezi meg éves konferenciáját, ezúttal a magyar fővárosban.
A találkozó nem csupán szakmai esemény, hanem élő bizonyítéka annak, hogy a sportpszichológia ereje tudásunk megosztásában és a közösségünk egységében rejlik.
Egy olyan közegben, ahol elsősorban az erő, a gyorsaság és a sebezhetetlenség számít értéknek, az önegyüttérzés elsőre idegen fogalomnak tűnhet. Fizikai sérülések – például csonttörés, ficam vagy húzódás – esetén természetes elvárás a pihenés és a regeneráció. Amikor azonban a sportoló pszichés működése kerül krízisbe, az az élsport szereplői előtt – az edzőktől a közvéleményig – sokszor fedve maradhat.
2025 októberében immár 40. alkalommal rendezték meg az Alkalmazott Sportpszichológiai Egyesület (AASP) nemzetközi szakmai találkozóját – ezúttal Montrealban. Az egyesület tagjainak sorában egyaránt megtalálhatók pszichológusok, sportolók, edzők, előadóművészek és vezető pozícióban dolgozók, akik mindannyian elkötelezettek a sport- és a teljesítménypszichológia iránt.
A turizmus napjaink egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő üzletága. A világ egyik legnagyobb szolgáltatási iparágát jelenti, amely a globális GDP megközelítőleg 10%-át adja, miközben a bevételek több mint 8%-a is ehhez a szektorhoz köthető. A növekedés üteme meghaladja a globális gazdaság egészének bővülését, ezért a gazdasági fejlődés egyik kulcsfontosságú hajtóerejének tekinthető. Jelentős munkahelyteremtő hatása van, és megfelelő keretek között hozzájárulhat a helyi közösségek gazdasági és társadalmi boldogulásához is.
Január 3-án az Egyesült Államok különleges erőinek nagyszabású katonai akciója során Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét elfogták Caracasban, majd New Yorkba szállították, ahol bíróság elé állítják. A művelet, amelyre Trump úgy hivatkozott, mint „jogérvényesítési akcióra”, nemzetközi jogi precedenst teremthet, és nemcsak a venezuelai belpolitikai helyzetet boríthatja fel, hanem Latin-Amerika más országaira is kihathat, többek között mert jelentős venezuelai közösségel élnek ott emigrációban, a térség legnagyobb migrációs krízise a venezuelai.
Franciaország ismét politikai válságba süllyedt: Sébastien Lecornu miniszterelnök (Renaissance/Ensemble) lemondását követően Emmanuel Macron francia elnök váratlanul visszahelyezte őt a miniszterelnöki székbe. A döntés azonban elsősorban Macron politikai mozgásterének megőrzését szolgálta – kemény tárgyalások és törékeny alkuk árán a francia elnök továbbra is ragaszkodik befogadó migrációs politikájához, amely egyre mélyebb politikai és társadalmi törésvonalakat nyit meg Franciaországban. Mindez különösen élesen rajzolódik ki a Nemzeti Tömörülés által a 2026-os költségvetéshez benyújtott ellenjavaslatban. A párt – egyedüli politikai erőként az országban – a bevándorláshoz kötődő állami kiadások radikális korlátozását sürgeti, válaszul a lakhatás, az oktatás és az egészségügy területén érzékelhető jelentős túlterheltségre.
Amikor az iskolai teljesítményről beszélünk, gyakran az intelligenciát tartjuk a legfontosabb tényezőnek. De vajon tényleg a legintelligensebb diákok érik el mindig a legjobb eredményeket? Angela Duckworth és Martin Seligman pszichológusok 2005-ös kutatása ezt a kérdést vizsgálta alaposan, és meglepő eredményeket tárt fel a serdülők akadémiai sikerének meghatározó tényezőiről.
A történelemórák gyakran ott kezdődnek, ahol a történetek véget érnek: évszámokkal, eseményekkel, kész válaszokkal. Egy felső tagozatos tanuló számára a történelem könnyen válhat távolivá és idegenné, amihez nehéz kapcsolódni. A történelemtanítás szempontjából ezért is fontos, hogy milyen kapcsolat alakul ki a tantárgy és a tanuló között. A játékos elemek és a történelmi empátia metszéspontja olyan tanulási helyzeteket teremt, amelyek közelebb hozzák a múltat az általános iskolások gondolkodásához és érzelmi világához.
Egy nemrégiben készült podcastban a neves skót történész Niall Ferguson azzal érvelt, hogy a nyugati országoknak fel kell vállalniuk egy új hidegháborút „a szabadsággal szemben ellenséges államokkal”. A Nyugatnak óvakodnia kell attól is, hogy tanuljon az ilyen rendszerektől, mert ezzel csak aláásná motivációját és gyengítené kulturális önbizalmát.
A médiában történő hosszas üzengetés és fenyegetések után végül az Amerikai Egyesült Államok 2026. január 3-án katonai műveletet indított Venezuela ellen. Ennek során elfogták Nicolás Maduro elnököt valamint feleségét, Cilia Florest, majd New Yorkba szállították őket, ahol drogterrorizmus vádjával állnak bíróság elé. De vajon mennyiben beszélhetünk Maduro elfogása esetében új jelenségről, és mennyiben a Latin-Amerikával szembeni amerikai politika folytonosságáról?
Az Iránban történő tiltakozások, az orosz-ukrán fegyverszünet (béke?) lehetősége, a feszült közel-keleti helyzet, valamint a Nyugat számára egyre aktuálisabbá és kiélezettebbé váló gazdasági nehézségek és társadalmi problémák a nemzetközi kapcsolatok rendszerében dominálták az elmúlt évet. Az említett események mellett 2025-ben számos más bonyolult folyamat is zajlott a világban, amelyeknek hatásai nem kerülték el Közép-Ázsiát sem.
Előzetes hatósági megállapítások szerint egy ismert szélsőbaloldali szervezet áll a hétvégi németországi terrortámadás mögött, mely a második világháború évei óta a legnagyobb áramkimaradást okozta a fővárosban. A Lichterfelde erőmű elleni támadás következtében szombattól kezdve mintegy 45.500 háztartásban közel 100.000 lakos, valamint 2.200 kis és nagyobb üzem maradt áramellátás és fűtés nélkül elsősorban Berlin dél-nyugati kerületeiben. Az érintett városrészekben végül szerda délután állt helyre a teljeskörű szolgáltatás. Az iskolákat viszont egész héten zárva tartják az érintett kerületekben.
Előző