Egyes országok sikeres gazdasági fellendülésének a történelem során gyakran az volt a kulcsa, hogy a fejlődő országok mások sikeres példáiból tanultak, melyeket a saját helyi viszonyaikhoz igazítottak. Így például a gazdasági fejlődés hosszú története során a 18. századi Nagy-Britannia Hollandiától tanult, a 19. század eleji Poroszország Nagy-Britanniától és Franciaországtól, a második világháború utáni Európa az Egyesült Államoktól.
Ugyanakkor ezekkel a tanulságokkal nemcsak tapasztalatok, hanem ideológiák is átvándoroltak a felek között. Ma azonban vannak a világban olyan régiók, amelyek szerint mára az ideológiák által vezérelt politika kulcsproblémája az eredetében rejlik. Ezek a hangok úgy gondolják, hogy ez a fajta politika még az egypólusú világ korszakában kialakult úgynevezett „erkölcsi fölény” érzéséből fakad. Ugyanis ez idő alatt az volt a meggyőződés, hogy a liberális értékek a Nyugat értelmezése szerint jelentik a globális haladás egyetlen járható útját. Ezt a hipotézist azonban az idő próbára tette, és az ukrajnai háborúval vagy az izraeli-palesztin konfliktussal egy, a világ működésének sokkal árnyaltabb valósága tárult fel, s nem a világ a fekete-fehér dichotómiája, hanem a szürke különböző árnyalatainak széles spektruma.
De mit is kell értenünk a közép-ázsiai multivektoros megközelítésből?
Közép-Ázsia országaira a 2010-es évek második felében jellemző volt a politikai hatalomnak az átmenete, amelynek a külpolitika terén jellegzetes vonása lett, hogy kerülik a különböző ideológiák mentén történő külpolitikát és helyett külkapcsolataik területén inkább egy olyan irányú pragmatizmusra támaszkodnak, melynek célja a hatékony, eredmény vezérelt navigálás a nemzetközi kapcsolatok ingoványos területén saját nemzeti érdekeik veszik figyelembevételével, melyből gyakorlati gazdasági előnyök (például befektetések) egyaránt származnak.
A multivektor diplomácia koncepciójával párhuzamosan néhány közép-ázsiai ország elkezdte alkalmazni a „egyensúlyozó diplomácia” koncepcióját (elsősorban Kazahsztán és Üzbegisztán), melyben a pragmatizmus a közép-ázsiai államok diplomáciájának fontos jellemzője, amely azon az elven alapul, hogy képesek legyenek valódi hasznot realizálni saját maguk számára. A közép-ázsiai pragmatizmuson alapuló multivektor politika fő megnyilvánulásai idővel a számokban is megmutatkoztak. Ennek keretében például az Eurázsiai Fejlesztési Bank adatai szerint az ázsiai országokból a közép-ázsiai gazdaságokba irányuló közvetlen külföldi befektetések (FDI) 2016 és 2025 között 2,3-szorosára nőttek elérve a 68 milliárd dollárt, amely tőkebeáramlások jelentős hatással voltak a közép-ázsiai országok gazdaságaira azáltal, hogy a legújabb technológiák alkalmazásával új munkahelyeket is teremtettek.
Közép-Ázsia földrajzi determináltságával, gazdag természeti erőforrásaival és óriási kulturális, történelmi hagyományaival, valamint a külpolitikában szinte egyedi módon alkalmazott pragmatikus szemlélettel egyre inkább helyet kap a nemzetközi kapcsolatokban sokszínű világában. A multivektoros diplomácia és az egyensúlyozó külpolitika elvei révén a régió országai megerősítették azt a pragmatikus külpolitikai hozzáállásukat, amely a saját érdekeikre és a gazdasági fejlődésre koncentrál az ideológiai viták helyett. Ma a zavaros nemzetközi kapcsolatok rendszerében látható pragmatikus külpolitika eredményeként Közép-Ázsia (és a hozzá hasonló pragmatikus külpolitikát évek óta képviselő Magyarország) geopolitikai jelentősége növekszik. Például azáltal, hogy Kazahsztán, Üzbegisztán és Magyarország egyaránt alapító tagjai a Donald Trump által életre hívott Béketanácsnak ez a hangsúly még erősebbé vált.
Bár ma a nyugati gondolkodásban kissé idegen, de a pragmatizmusban nincs semmi különös. A történelem és a jelenleg a világban zajló események azt mutatják, hogy az ideológiáktól mentes és kellően pragmatikus külpolitika irányába történő elmozdulás olyan új lehetőségeket és egyben kihívásokat is teremt az országok számára, amelyek alapvető hatással vannak egy ország/régió gazdasági és társadalmi fejlődésre, valamint a nemzetközi kapcsolatok terén elfoglalt szerepére.
