Ha a 2015-ös migrációs és menekültügyi válság adatait nézzük, a legerősebb migrációs nyomás a horvát országhatárokon 2015 utolsó negyedévében jelentkezett, amikor szeptember 16. és december 31. között a Szerbiával közös határon át közel 560 ezer migráns lépett be az országba.

A rendelkezésre álló adatok szerint Horvátország 2023 szeptemberéig – vagyis schengeni tagságának első évében – éves összevetésben 140 százalékos növekedést regisztrált az irreguláris bevándorlás terén. A részadatok még erőteljesebb növekedést mutattak: 2023 augusztusában 175 százalékos növekedést mértek az előző év azonos időszakához képest, november 1-jén pedig 72 százalékos növekedést jegyeztek fel. Az adatok szerint az év első tíz hónapjában több mint 62 ezer bevándorló lépte át irregulárisan déli szomszédunk országhatárát.

Egyben nőtt a nemzetközi oltalom iránti kérelmek száma. 2013 és 2022 között Horvátországban összesen 24 726 menedékkérelmet nyújtottak be, és ezek közül 783-at hagytak jóvá. Különösen beszédes, hogy az említett időszak összes menedékkérelmének fele már 2022-ben érkezett, az emelkedő tendencia pedig tovább folytatódott: 2023 első tíz hónapjában Zágráb 60 440 nemzetközi oltalom iránti kérelmet fogadott be, ami közel ötszöröse volt a teljes 2022-es adatoknak, amelyek szerint 12 837 személy nyújtott be kérelmet.

A schengeni csatlakozás utáni időszakra vonatkozó horvát jelentés szerint 2023. november 6-ig azoknak a személyeknek a mintegy 97 százaléka, akik a nemzetközi védelem iránti szándékukat jelezték vagy kérelmet is benyújtottak, nem maradt Horvátország területén.  Ez az úgynevezett másodlagos mozgásról jelensége, mikor a schengeni térségen belüli ellenőrzés nélküli utazási lehetőséget használják ki az irreguláris bevándorlók. Mindezt az is tanúsítja, hogy 2023 első nyolc hónapjában a Horvátországból Szlovéniába történő illegális bevándorlók általi határátlépések száma közel megháromszorozódott az előző év azonos időszakához képest. Nem véletlen tehát, hogy Szlovénia már a horvát tagság első évében ̶ 2023 október közepétől ̶, két hónapra ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést Horvátország felé. Ljubljana ugyanezt megtette Magyarország irányába is, ahol a határkerítés ellenére továbbra is jelentős maradt az irreguláris migráció, különösen Szerbia felől.

 

Változások a schengeni övezethez való csatlakozás óta

Egy horvát országgyűlési jelentésben foglaltakból egyértelműen kirajzolódik, hogy 2023-ban minden negyedévben jelentős növekedést jegyeztek fel az előző évhez képest. Az is látható, hogy mind 2022-ben, mind 2023-ban emelkedett az irreguláris bevándorlás mértéke az év előrehaladtával.

A 2022 utolsó negyedévében tapasztalt emelkedés egyik lehetséges oka éppen az lehetett, hogy ez már közvetlenül a schengeni csatlakozás előtti időszak volt. Más szóval sok migráns és menekült tudatosan lépett be egy olyan ország területére, amely hamarosan Schengen részévé vált. Ebből a szempontból nem irreális feltételezés, hogy már 2022-től felértékelődött a horvát migrációs útvonal.

A növekvő migrációs nyomás mögött azonban nemcsak Horvátország schengeni csatlakozása állt; a háttérben európai léptékű átrendeződések is álltak. Az orosz–ukrán háború destabilizálta a keleti mediterrán migrációs útvonalat, több közép-európai állam saját határvédelmi eszközökkel próbálta szűkíteni az áthaladási lehetőségeket, miközben a Spanyolország és Marokkó közötti együttműködés erősödése más útvonalakat terelt át. Fontos tényező volt a 2020–2021-es, kifejezetten szigorú görög menekültügyi politikát is, amely sokakat arra ösztönzött, hogy a keleti mediterrán útvonal helyett inkább alternatív, elsősorban nyugat-balkáni irányokat keressenek.

Mindez összességében leszűkítette a migránsok és menekültek mozgásterét abban, hogy eljussanak a nyugat-európai célországokba. Horvátország esetében az irreguláris migránsok zöme továbbra is a nyugat-balkáni útvonalon keresztül érkezik, vagyis azon a folyosón, amelyet a Bosznia-Hercegovinán és Szerbián keresztül érkező migránsok használnak. Szerbiában a horvát schengeni csatlakozás évének utolsó negyedévéig jelentős számban érkeztek irreguláris migránsok főképp szárazföldi útvonalakon, azonban azt megelőzően légi úton is. Számos migránskibocsátó országból – például Tunéziából – teljesen legálisan, repülővel utaztak Belgrádba. Ugyanis Szerbia, mint az egykori El-nem Kötelezett Országok mozgalmának oszlopos tagja: Jugoszlávia jogutódja hatályban tartotta több, a Globális Délhez tartozó állammal kötött vízummentességi megállapodásokat.   Európai Uniós nyomásra azonban Belgrád felmondta ezeket a vízummentességi megállapodásokat, ugyanis amennyiben ennek nem tettek volna eleget, felvetették, hogy az EU szünteti meg a szerb állampolgárok vízummentességét.

2023-ban Bosznia-Hercegovinában 54 százalékkal több migráns érkezését regisztrálták, mint 2022-ben. Ugyanebben az évben, október 15-ig, a nyugat-balkáni útvonalon 91 167 migránst regisztráltak, amivel ez lett a második legforgalmasabb útvonal a közép-mediterrán útvonal mögött. Horvátország tehát nem önálló szigetként került nyomás alá, hanem egy nagyobb regionális migrációs dinamika részeként. Időközben jelentősen visszaesett a forgalom a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, ezek a tendenciák azonban folyamatosan változnak, hiszen az illegális bevándorlók értelemszerűen többnyire azt az útvonalat választják, ahol a legkisebb a kockázat.

 

Az irreguláris migrációval kapcsolatos bűncselekmények alakulása

A migránsok számának általános növekedésével együtt a horvát határra nehezedő nyomás is nőtt az irreguláris átlépések számát tekintve. Ez arra utal, hogy Horvátország vonzerejére a bevándorlók szemében valóban hatással volt a schengeni térségbe való belépés, vagyis az a körülmény, hogy az ország immár a belső államhatárokon átívelő szabadmozgás övezetének része lett.

A változás politikai és közbiztonsági vitákat is kiváltott. Felmerült az is, hogy szükséges lenne-e a hadsereg bevonása a határőrizetbe, vagy éppen a Frontex szerepének növelése. A horvát kormány álláspontja egyelőre az, hogy erre nincs szükség, mert az állam saját eszközeivel is képes ellenőrizni a határt. Ennek megfelelően inkább a határrendőrség megerősítését választották, különösen a leginkább terhelt szakaszokon.

Messze a legnagyobb nyomás a Karlovac megyei rendőrkapitányság területére nehezedik, ahol az összes irreguláris határátlépés mintegy egyharmadát regisztrálták. Ez különösen a Bosznia-Hercegovinával határos Cetingrad és Slunj térségére igaz.

Az irreguláris migrációs nyomás következménye az embercsempészet megerősödése. Horvátországban 2023 első tíz hónapjában 1016 olyan bűncselekményt regisztráltak, amelyek az irreguláris belépéssel, mozgással és tartózkodással függtek össze. Ez 64,14 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. Különösen figyelemre méltó, hogy a csempészek és segítőik mintegy 30 százaléka horvát állampolgár volt. Ez már nem pusztán határőrizeti kérdés, hanem bűnözési és közbiztonsági probléma is.

A horvát parlament jelentései szerint az ország az Európai Unió külső határainak és a schengeni térségnek a védelme terén az EU leghatékonyabbjai közé tartozik, annak ellenére, hogy 2023-ban a migrációs nyomás fokozódott, és a migránsok instrumentalizálása (vagyis politikai nyomásgyakorlásra való felhasználása, jellemzően Oroszország és Belarusz részéről) is egyre gyakoribb. A hivatalos narratíva tehát továbbra is az állami kontroll fenntarthatóságát hangsúlyozza.

Jól látható, hogy Horvátország és az EU egyre inkább közbiztonsági kérdésként tekint az irreguláris migrációra. Ebben az értelemben Schengen nemcsak a belső határok lebontását jelenti, hanem a külső határok védelmének megerősödő terhét is. Horvátország pedig 2023 óta ennek a nyomásnak az egyik legfontosabb frontországa.