Napjaink műemlékvédelmi gyakorlatához számos nemzetközi charta nyújt segítséget. Mivel univerzális jelleggel alkották meg őket, ezért elméletben minden civilizáció épített örökségére vonatkoztatható. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az Európában, főként európai szakemberek által alkotott, elsősorban az öreg kontinens épített örökségére vonatkozó karták, hogyan használhatók fel egyéb kultúrákban.
A jogalkotás célja – a messzemenő jogelméleti fejtegetést mellőzve – az, hogy biztosítsa a prosperáló társadalmi együttélést, egyszerűbben: maga az emberi társadalmak fenntartása. A magatartási szabályok alkotása ezért társadalmanként eltérő módon történhet; ugyanígy térben és időben változhat.
A huszadik század nagy első világháborús összecsapásai bebizonyították, hogy a harckocsik jelenléte a csatatereken alapvető taktikai előnyt biztosít a hadviselő felek számára. A páncélos járművek képesek voltak áttörni a statikus védelmi rendszereket, így meghatározó szerepet kaptak a modern hadviselésben. A győztes hatalmak ennek megfelelően olyan békefeltételeket szabtak a legyőzött államok számára, amelyek közé tartozott a páncélozott harceszközök teljes tiltása is.
Az erotika, a házasság és a család évszázadok óta az emberi társadalmak központi kérdései közé tartoznak—kulturális, vallási és történeti szempontból egyaránt. Különösen a nyugati civilizációban váltak ma újra kulcsfontosságúvá, ahol a demográfiai válság és a népességfogyás miatt egyre többen keresik a válaszokat: miért csökkent a születések száma, és hogyan alakult át a család, mint társadalmi intézmény? Ezen írás célja, hogy választ keressen ezekre a kérdésekre, feltárva azokat a történelmi, vallási és hagyománybeli gyökereket, amelyek befolyásolhatták modern világunk család- és házasságképét.
A szovjet csapatok – mint megszálló erők – magyarországi tartózkodására 1945 után a szövetséges hatalmak megállapodása adott lehetőséget. A Magyarországgal 1947. február 10-én megkötött békeszerződés alapján a Szovjetunió általa egyoldalúan meghatározott erejű és összetételű csapatokat állomásoztatott hazánkban arra hivatkozva, hogy Ausztriában megszálló csapatokkal rendelkezik, egészen addig amíg nyugati szomszédunk vissza nem nyerte állami függetlenségét.
Közép-Ázsiát gyakran nevezik Eurázsia szívének, egy önmagában is stratégiailag jelentős régióknak, amely központi szerepet játszik a Kelet és Nyugat közötti hosszú távú geopolitikai és gazdasági elképzelésekben. Kína, Oroszország, Törökország földrajzi közelségük miatt hagyományosan a régió országai számára a legfontosabb partnerek. Ugyanakkor a közép-ázsiai országok külpolitikai stratégiájában ma egy csendes „forradalom” van kibontakozóban, aminek köszönhetően a régió politikai tájképe is átalakulhat.
A társadalmi vállalkozások a gazdasági siker és a társadalmi felelősségvállalás ígéretes ötvözetét kínálják, azonban működésük korántsem mentes az etikai dilemmáktól. Miközben a fenntarthatóság és a közjó szimbólumaként jelennek meg, sokszor ütköznek akadályokba: átláthatósági problémák, munkavállalói jogsértések és támogatási visszaélések árnyékolhatják be tevékenységüket. De vajon van-e megoldás?
Kereken negyven éve következett be a zöld mozgalmak és a környezetvédelem egyik legsötétebb éjszakája. A Greenpeace Rainbow Warrior nevű hajója két robbanást követően a mélybe süllyedt. Mi is történt azon az estén? Mi volt a Rainbow Warrior és mi vezetett a tragédiához? Milyen hatásai van a történteknek napjainkra és hogyan kapcsolódik az eset a nemzeti szuverenitáshoz?
A Z generáció, a digitális kor szülöttei, szinte minden életterületen magabiztosan mozognak az online térben. Nincs ez másként az egészségügyi információk keresésekor sem. De hogyan tájékozódnak a magyar fiatalok, ha egészségükről van szó? Milyen forrásokat részesítenek előnyben, mennyire bíznak meg az interneten talált információkban, és milyen szerepet játszanak életükben a digitális egészségügyi alkalmazások? Tíz darab Z generációs fiatallal készült mélyinterjú alapján kerestük a válaszokat ezekre a kérdésekre.
A témában született előző cikk bemutatta a modern társasági jogi szabályozás létrejöttét, valamint a Kertv.-től kezdődően annak kialakulását, egészen a rendszerváltásig. Jelen írás ezt a folyamatot viszi tovább, bemutatja a demokratikus átmenet éveit, valamint az új Ptk. hatályba lépésével kialakított társasági jogi szabályozás rendszerét.
A magyar társasági jog története szorosan összefügg a gazdasági és politikai rendszerek változásaival, amelyeken Magyarország az elmúlt közel másfél században keresztülment. Az alábbiakban a legfontosabb történelmi és jogi mérföldköveket ismertetjük az 1875-ös Kereskedelmi Törvénytől az új Polgári Törvénykönyv megszületéséig, bemutatva a szabályozás változásainak társadalmi és gazdasági hátterét.
Milyen üzenetet hordoznak az ókeresztény apokaliptikus művek? Mi mindent ismerhetünk meg általuk az akkori társadalomról? Milyen értéket hordoz az apokalipszisek többértelműsége? Ezek, és sok más hasonló kérdés merült fel az Észak-Amerikai Patrisztikus Társaság 2025. évi éves találkozóján, amelyen magam is részt vehettem az MCC Egyetemi Programjának jóvoltából.
A 19. század végén sajátos épülettípusok, az igazságügyi paloták jelentek meg, melyek bírósági épületekként ma is méltó helyszínéül szolgálnak az igazságszolgáltatásnak, hozzájárulva tekintélyének biztosításához. Ebben a cikkben az igazságügyi paloták megjelenésének körülményeivel, főbb jellemzőivel foglalkozom a Szombathelyi Törvényszék épületének példáján keresztül.
A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás egy olyan alternatív vitarendezési forma, amely a felek azon megállapodásán alapszik, miszerint a közöttük felmerülő jogvitákat nem az állami bíróságok, hanem egy vagy több választottbíróból álló választottbírói tanács elé utalják. A választottbíráskodás több előnnyel is rendelkezik a hagyományos állami bíróságokkal szemben, amely a nagy kereskedelmi tranzakciókban részes feleket az intézmény felé tereli. Jelen cikk célja ezen különbségek és előnyök felvázolása.
A Közel-Kelet geopolitikai dinamikája ismét drámai fordulatot vett, miután 2025. júniusában Izrael nagyszabású támadást indított Irán ellen, célba véve többek között az iszlám köztársaság nukleáris létesítményeit. A háború diplomáciai és biztonságpolitikai válaszokat generált Törökország részéről is.
A modern oktatási rendszerek gyakran fókuszálnak a globális társadalmi problémákra és a politikai igazságosság kérdéseire, miközben háttérbe szorul a hagyományos tudásalapú oktatás és a nemzeti értékek közvetítése. Az oktatás szerepe az egyéni és közösségi identitás kialakításában, a kulturális örökség megőrzésében és a fiatalok szocializációjában egyre fontosabbá válik a globalizált világban, ahol a nemzetállamok önállósága számos kihívással néz szembe.
2025. június 17-én Kazahsztánban, Asztanában megrendezett második Kína–Közép-Ázsia csúcstalálkozó hangsúlyozta a Kína és a régió közötti kapcsolatok erősödését.
A társadalmi és technikai környezet napjainkra gyökeres változásokon ment keresztül. E változáshullám érintette a nyelvhasználatunkat, az olvasási szokásainkat és az iskolarendszerünket is. Mindezek fényében újra kell értelmeznünk a legfiatalabbak, a most az iskolapadban ülő Alfa generáció oktatásával kapcsolatos korábbi nézeteinket. Hadd járuljak hozzá ehhez a gondolkodáshoz három olyan, a klasszikus oktatási hagyományokból merített felvetéssel, amelyek jövőképessé tehetik iskoláinkat.
A lakásért életjáradék programok, konstrukciók vizsgálatának az aktualitása nagyban összefügg azzal, hogy a világon egyre több elöregedő társadalommal rendelkező ország van, ami a nyugdíjrendszerek stabilitását csökkenti.
Az arab országokkal szemben gyakran hangzik el az a kritika, hogy súlytalanok a nemzetközi politikai életben, viszont most úgy tűnik, hogy a térség államai egységesen és gyorsan reagáltak egy rendkívül veszélyes nemzetközi válságra.
Izrael beváltotta ígéretét és nagyszabású támadássorozatot indított Irán ellen. Az akcióban meghalt Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda főparancsnoka, három magas rangú katonai vezető és hat atomtudós, valamint súlyosan megrongálódott több atomlétesítmény. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „sikeres nyitócsapásról” beszél, ami azt sejteti, hogy az események még messze nem értek véget.
Az okosórák a 2010-es évek elején-közepén kezdték meg az egészség- és fitneszkövetési funkciókat. Míg az okosórák korábbi változatai elsősorban olyan funkciókra összpontosítottak, mint az értesítések, az alkalmazások támogatása és az alapvető aktivitáskövetés, a fejlettebb egészségmegfigyelési funkciók integrálása jelentős fejlődést jelentett a viselhető technológiák terén. A cikk bemutat néhány kulcsfontosságú mérföldkövet az okosórák egészségügyre való kiterjesztésében, illetve egyéb lehetőségeiket.
Az életjeleket figyelő, viselhető eszközöktől kezdve a tüneteket nyomon követő és személyre szabott ajánlásokat kínáló okostelefon-alkalmazásokig az intelligens technológiák elterjedése átalakítja az orvostudományt. De mit jelent ez az egészségügy jövőjére nézve? Milyen hatással lesz az intelligens készülékek térhódítása az orvosi gyakorlatra, és milyen kihívások és lehetőségek állnak előttünk?
Idén április és májusban, a pahalgami (Kasmír, India) terrortámadást követően minden eddiginél jobban kiéleződött a két atomhatalom, India és Pakisztán között a konfliktus. Elsőre két ország részben vallási, részben területi viszályát láttuk, a háttérben mégis inkább a víz volt az egyik fő forrása a kiújuló ellentétnek. Mi a konfliktus eredője, merre tart, mik az európai kihatásai, és hogyan súlyosbította a klímaváltozás a problémát? Ezekre a kérdésekre keresünk választ, illetve kitekintünk a világba, ahol hasonló feszültségeket látunk.
Az elmúlt években Olaszország az egyik olyan, bizonyos tekintetben pedig az egyetlen olyan európai ország, amely egyre jobban törekszik a közép-ázsiai országokkal történő szoros kapcsolatok fenntartására. Róma ezen elképzelései mentén pedig 2025 április közepén érkezett a hír, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a térség országaiba tervez hivatalos látogatást. Ugyanakkor Ferenc pápa hirtelen bekövetkezett halála, valamint a pápaválasztással kapcsolatban nagymértékű nemzetközi figyelem miatt –ami Olaszországot is érintette – Róma úgy döntött, hogy az olasz államfői látogatás elhalasztásra került 2025. május végére.
Több mint 500 migránst mentett ki a görög parti őrség a tengerből néhány nap alatt. A Földközi-tenger migrációs útvonalai közül felértékelődött a Kelet-Líbia és Kréta közötti szakasz, ami új kihívások elé állítja az athéni kormányt. Athén helyzetét nehezíti a német-görög migrációs kapcsolatok mélypontja. A görög kormány május végén az irreguláris migrációt visszaszorító intézkedésekről döntött.
2025 tavaszán Donald Trump, az Egyesült Államok 47. elnöke – korábbi választási ígéreteinek megfelelően – radikális vámpolitikai fordulatot hirdetett meg. Április 2-án az elnök aláírta az 14257. számú végrehajtási rendeletet (Az import kölcsönös vámtarifával történő szabályozása az Egyesült Államok nagymértékű és tartós éves árukereskedelmi hiányához hozzájáruló kereskedelmi gyakorlatok korrigálása érdekében), amely a 2025-ös, az úgynevezett „Felszabadulás Napja tarifák” bevezetését és alkalmazását szabályozza.
Napjaink egyik égető problémája a globális energiarendszer átalakítása. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése, valamint a megbízható, fenntartható és tiszta energiaforrások iránti igény új megoldásokat követel. Egy ilyen megoldást biztosíthat a geotermikus energia, mely napjainkban fokozatosan, egyre nagyobb figyelemre tesz szert.
A Rajna, Nyugat-Európa egyik legfontosabb vízi útvonala, évszázadokon át kulcsfontosságú szerepet játszott a kontinens gazdasági és kulturális életében. A 19. században azonban, az ipari forradalom előrehaladtával, történetének talán legjelentősebb átalakulásán ment keresztül. A folyószabályozásnak és a modern műszaki megoldások elterjedésének köszönhetően a Rajna menti térségek gyors ütemben kezdtek iparosodni. Mannheim, Köln, Düsseldorf vagy Duisburg mind-mind a nehézipar, a vegyipar és a gépgyártás központjaivá váltak, vonzva munkaerőt és tőkét egyaránt.
Hogyan tudjuk megakadályozni, hogy az emberek pontot tegyenek saját életük végére? Hogyan tudunk segíteni mi szakemberek? Észre kell, hogy vegyük, hogy a befejezett öngyilkosság mögött sokkal mélyebben, sokkal hosszabban húzódik meg a gondolat, hogy valaki befejezze életét.
A technika és a technológia kritikai megközelítése a modernitással együtt csupán új lendületet kapott – az újdonság pedig éppen a politikai színezetek skálájának megjelenése, végső soron a jobb- és baloldali technikakritikák gyarapodásában áll.
Korról korra áthatja nyugati civilizációnk történetét annak a kérdése, hogy jó-e vagy sem az újabbnál újabb technológiák megjelenése? Hasznosak-e az új vívmányok, vagy sokkal inkább káros hatásaik határozzák meg a főáramú diskurzust?
A fiatalok utazási szokásai a gazdasági óvatosságtól az élménykeresés felé mozdultak el, a 2023-as visszafogottságot 2025-re egy nyitottabb, kalandvágyóbb hozzáállás váltotta fel.
Az Egyesült Államok vezette euro-atlanti szövetség és elsősorban a kínai-orosz tengely közötti nagyhatalmi rivalizálás fokozódása átformálta az ázsiai geopolitikai dinamikát, arra késztve több regionális szereplőt is, hogy újraértékeljék geostratégiai orientációját. E szereplők közül a Türk Államok Szervezete (Organization of Turkic States) pedig egyre befolyásosabb regionális szövetségként kezd színre lépni Európa és Ázsia határán.
Észak-Korea külpolitikai mozgása új szakaszba lépett: a Moszkvához való nyílt közeledés stratégiai újrarendeződést jelezhet a térségben. Ez a kapcsolat csupán taktikai eszköz-e a nyomásgyakorlásra, vagy a három évtizedes kínai függés feladásának kezdete?
Aki korán kel aranyat lel… Vajon mindenki esetében igaz ez, tényleg a minél hamarabb kell kezdenünk a napunkat a maximális produktivitás érdekében? Létezik ideális ébredési időpont és reggeli rutin? Milyen tényezők befolyásolják a reggelenként megfigyelhető fáradtságunkat? A következőkben a felébredés folyamatáról lesz szó biológiai tényekkel, fun fact-ekkel, ajánlásokkal kiegészítve.
Előző