„Sokat kell majd megbocsátanunk egymásnak: Hogyan változtatott meg minket a világjárvány - és mit tanít a jövőre nézve. Egy válság belülről” – hangzik a címe a Jens Spahn (CDU), korábbi szövetségi egészségügyi miniszter által írt könyvnek, aki a COVID-19 járvány kitöréseés első éve alatt volt hivatalban Németországban. Sokatmondó címadás egy Németországban részben még mindig aktuális kérdésről, amely azonban, mint látni fogjuk, nem csak a járványkezelés időszakára vonatkoztatható.
A Ruandában 1994-ben, 800 000 ember halálát eredményező népirtás egyik fontos elemének tekinthető a Radio Television Libre des Mille Collines (RTLM), mely a népirtás alatt a legnépszerűbb rádióadóvá nőtte ki. Ez a cikk a média nemzetközi büntetőjogi kérdéskörét járja körbe egy, a ruandai népirtásban való közreműködéséért, a médián keresztül folytatott tevékenységéért elítélt személy, nevezetesen Georges Ruggiu ügyének elemzésével.
A környezetpszichológia egy multidiszciplináris terület, amely az emberek és a környezetük közötti kölcsönhatást vizsgálja. Az emberi tapasztalat különböző aspektusait öleli fel, beleértve a fizikai környezet viselkedésre, mentális egészségre és társadalmi interakciókra gyakorolt hatását. Ahogy a városiasodás és a környezeti problémák egyre nagyobb szerepet kapnak, úgy a környezetünk hatásainak megértése is kiemelkedő fontosságúvá válik.
Tavaly december 6-án Romániában fontos esemény történt, noha ebből már nem az első az Európai Unió történetében. A román elnökválasztást meg kell ismételni mert a román alkotmánybíróság kimondta, hogy külföldről befolyásolták a kampányt.
A fenntartható fejlődés céljainak megvalósítása globális kihívást jelent, amelyhez az egyének és közösségek aktív részvétele szükséges. Bár a környezetvédelem iránti társadalmi tudatosság jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, a viselkedésben nem mindig figyelhető meg ugyanekkora előrelépés. A pszichológiai kutatások szerint számos tényező – köztük az attitűdök, a szociális normák, az érzelmek, a motiváció és a szokások – befolyásolja, hogy az emberek mennyire hajlandóak a környezettudatos viselkedésre. Jelen cikk bemutatja ezeket a tényezőket, valamint azt, hogyan használhatóak fel hatékony intervenciók tervezésében.
A parkolási díjak emelése és a fizetős zónák kiterjesztése az elmúlt évtizedekben világszerte a városi forgalomszabályozás egyik legfontosabb eszközévé vált. Az ilyen intézkedések célja a forgalomcsökkentés, a parkolóhelyek hatékonyabb kihasználása és a levegőminőség javítása.
A 2025-ös évben kezdheti meg működését a Földközi-tenger partján fekvő Mersin tartományban található atomerőmű első blokkja. Amennyiben az építkezések a tervek szerint haladnak, 2028-ra az Akkuyu atomerőmű mind a négy blokkja üzembe fog lépni. Ez Törökország energiaszükségletének 10%-át fogja fedezni.
A közgazdaságtudomány az 1930-as évek óta ismeri a tranzakciós költségek elméletét, amely értelmében minden kölcsönös viszonynak van egy úgynevezett látható és vagy rejtett „költsége”, amelyet minden szereplőnek viselnie kell.
2025. január 20.-án tette le hivatali esküjét az Egyesült Államok régi új elnöke, az a Donald Trumpot, aki korábban egy ciklus erejéig már volt az Egyesült Államok elnöke. Az amerikai történelem során ez a második alkalom, hogy elnök úgy kerül be a Fehér Házba, hogy megszakítással fog ciklust kezdeni. Így felvetődik a kérdés, hogy Washington a jövőben milyen külpolitikai prioritásokat fog előtérbe helyezni, valamint mi befolyásolhatja a második Trump adminisztráció közép-ázsiai külpolitikáját. Bár Közép-Ázsia hagyományosan nem volt és jelenleg sem szerepel az amerikai külpolitika kiemelt prioritásai között, azonban ez a helyzet akár változhat is a második Trump-kormány külpolitikai és tanácsadói összetétele, valamint a geopolitikai folyamatok alakulásának a fényében.
Egyszerű balesetnek tűnő, aztán szövevényessé váló incidens történt a Balti-tenger régiójában 2024 karácsonyán. Az Estlink-2 tengeralatti kábel megrongálódásával Finnország és Észtország energiaellátása veszélybe került. Ahogy egyre több információ jut napvilágra, az eset szálai egészen Moszkváig vezetnek. A rongálás geopolitikai vihart idézett elő a Balti-tenger térségében, amely csak mélyíti a Kreml és az európai uniós tagállamok közötti szakadékot. De mit jelenthet az incidens az európai biztonság szempontjából? Mik azok az árnyékflották? Hogyan illeszkedik történetbe az orosz hibrid hadviselés stratégiájába?
1848. szeptember 28-án a pesti hajóhídon véres népítéletre került sor Jelačić horvát bán Magyarország elleni hadjáratának árnyékában: Lamberg Ferenc teljhatalmú királyi biztos alig három nappal a Bécsben kelt kinevezését követően a magyar főváros feldühödött tömegének áldozatául esett.
Az összbüntetés egy büntető anyagi jogi jogintézmény, amely a Btk. IX. fejezetében, a büntetéskiszabás szabályai körében található meg. „Az összbüntetés célja az, hogy a terheltet utólag olyan helyzetbe hozza, mintha a különböző eljárásokban elbírált cselekményeit a Btk. különböző szabályainak megfelelően egy eljárásban elbírálva halmazati büntetéssel sújtották volna.”
A hidegháború végével a tudományos diskurzus napirendjére került annak vizsgálata, hogy beszélhetünk-e a fegyveres konfliktusok kapcsán valamiféle újdonságról, a kihívásokkal és fenyegetésekkel kapcsolatos változásról, melyek együttesen a korábbi stratégiák revízióját és a háborúkról alkotott nézetek, elméletek felülvizsgálatát teszik szükségessé. A következőkben bemutatásra kerül, hogy az ún. „új háborúkra” vonatkozó elméletek miképpen jutnak el arra a következtetésre, mely szerint a háborúk új típusai meghatározott tulajdonságok mentén elkülöníthetők a történelem során látott korábbi gyakorlattól.
Az év egyik legfontosabbnak vélt világpolitikai eseményének az amerikai elnökválasztás bizonyult. Az elnöki tisztségért folyó verseny intenzív és fordulatos volt. A jelöltek minden kampányeszközt bevetettek a verseny megnyerése érdekében. Ma már tudjuk, hogy végül a korábbi elnök, Donald Trump fogja vezetni a világ egyik legerősebb országát. De mi is az ára egy ilyen versenynek és a szereplésnek, és hogyan alakul az Egyesült Államokban egy elnöki kampány finanszírozása?
A személyes történetek és tanúvallomások különösen értékessé teszik a munkát, mivel az áldozatok és elkövetők egyaránt megszólalnak a lapokon. Ettől válik igazán emberközelivé a munkaszolgálat történetének bemutatása, ez segíthet megérteni az egyéni tragédiák mögött húzódó rendszerszintű problémákat.
A 20. század közepén kibontakozó, egyre dinamikusabbá váló európai integrációs folyamat során mind gyakrabban fogalmazódott meg a közös kül- és biztonságpolitika létrehozása, a tagállami érdekek összehangolása és együttes képviselete a nemzetközi kapcsolatokban. Az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások hatására számos területen sor került az európai együttműködés megerősítésére, amely többé-kevésbé a mai napig meghatározza az Európai Unió érintett szervezeti és stratégiai keretrendszerét. A következőkben a szeptember 11-i támadásokra adott válaszok közül kerül említésre néhány fontosabb eredmény.
A fiatalok számára a lakóhely megválasztásakor a fenntarthatóság, megfizethetőség és kulturális pezsgés a legfontosabb tényezők. Az Ifjúságkutató Intézet 2024-es kutatásából kiderül, hogy míg Budapest kiemelkedik fiatalosságával és kulturális kínálatával, a kisebb települések a tisztaság és a megfizethetőség terén bizonyulnak vonzóbbnak.
Amikor az új időszámítás kezdete körül a Názáreti Jézus megszületik, a kortársak közül csak igen kevesen sejtik Márián kívül (talán csak jegyese, József, és rokona, Erzsébet, valamint annak férje, Zakariás) az újszülött történelmi és üdvtörténeti jelentőségét, amint az új időszámítást is csak öt–nyolc évszázaddal később rögzítik egységesen.
A hidegháború óta a nyugati szövetség részét képező Kis-Ázsiának milyen érdeke fűződik a feltörekvő gazdaságok csoportjához való csatlakozás tekintetében?
A közép-ázsiai országok egy főre jutó vízfogyasztása a magyar fogyasztás 13-szorosa. Ez az elsőre is kiugróan magas szám rengeteg kérdést von maga után, főleg, ha tisztában vagyunk a térség földrajzi viszonyaival. Ahhoz, hogy megértsük, milyen folyamatok zajlanak az olyan szalagcímek mögött, mint a tádzsik-kirgiz etnikai fegyveres konfliktus, vagy a nagy afgán csatornaprojekt, először kontextusba kell helyeznünk a történéseket és meg kell vizsgálnunk a múltat.
A magyarországi fiatalok túlnyomó többsége rendszeres felhasználója a közösségimédia-felületeknek, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a digitális nyelvhasználati szokásaikra a közösségimédia-felületek erős hatást gyakorolnak. A digitális kommunikációban a vizualitás előretörésének lendületet adott a közösségi oldalalak elindulása, alapvető változást hozva a képekhez való viszonyunkban.
Információs társadalomban élünk, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az információs források soha korábban nem látott expanziójának köszönhetően az önálló tudásépítés formái és lehetőségei eddig szinte elképzelhetetlen lehetőséget nyújtanak a személyes tudás fejlesztésében. A tanulástámogatás- és szervezés legújabb, személyhez szabható formái még eredményesebb eljárások kialakításához vezethetnek, ami a tudástartalmak, kompetenciák, viselkedésformák és attitűdök elsajátítását még hatékonyabbá teheti. A mesterséges intelligencia térhódítása pedig az ember és a gép közötti együttműködés új formáinak megjelenéséhez vezet, ami pedig még nem belátható távlatokat nyit meg.
A lengyel-belorusz határon zajló migrációs válság nem csupán humanitárius kihívás, hanem egy átfogó geopolitikai stratégia része, amely Közép-Európa stabilitását célozza. Belarusz, Oroszország támogatásával, nemcsak migránsok ezreit irányítja az EU külső határaihoz, hanem párhuzamosan egy intenzív dezinformációs kampánnyal is támad. Ezzel a hibrid hadviselési módszerrel destabilizálják a régiót, megosztják az EU-t és aláássák a nyugati szövetségek legitimitását. A válság nem pusztán regionális konfliktus, hanem az Európa elleni szélesebb körű támadás része is.
2024. november 27-én, szerdán hajnali négy órakor életbe lépett az Izrael Állam és a libanoni Hezbollah közötti tűzszüneti megállapodás. Az alábbiakban ennek részleteit, valamint az arra adott iráni reakciókat vizsgáljuk.
Ma már talán az utca embere sem románokat, szlovákokat és egyéb nációkat lát a határon túli magyarokban, hanem egyre inkább nemzettársakat, akiknek a puttonyában ugyanaz a nyelv, ugyanaz a történelem és ugyanazok a hagyományok vannak, mint anyaországi társaikéban.
Az elhúzódó orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusok fokozódó eszkalációjával rendkívül feszültté váló globális geopolitikai helyzetben kérdés, hogy fennmaradhat-e Tajvan és a térség törékeny békéje. Milyen lépések meghozatala szükséges a status quo fenntartásához a világgazdaság motorjának is tartott térségben? A kérdés megválaszolásához a felek álláspontjának elemzése mellett egyes történelmi párhuzamokat vizsgálva kerülhetünk közelebb.
A trauma egy túlságosan gyakori emberi tapasztalat, a legtöbben életük során legalább egy traumatikus eseményt átélnek. Azonban csak körülbelül egyharmaduknál alakul ki poszttraumás stressz zavar (PTSD), ami fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mi tesz egyeseket sérülékenyebbé, mint másokat. A PTSD kockázati tényezőit pretraumatikus, peritraumatikus és poszttraumás területekre lehet kategorizálni. Ez a cikk a PTSD tüneteit, előfordulását, kockázati tényezőit és a mögöttes biológiai mechanizmusokat vizsgálja.
Legalább tíz izraeli sérült meg az Ajax-Maccabi futballmérkőzést követően Amszterdamban. Az esetet azonban az arab nyelvű és izraeli sajtó is teljesen másképpen értelmezi: az információs térben egyfajta „világok harca” zajlik, eltérő narratívákat bemutatva. A szálak azonban Európát is elérik, ahol az ellentétek tovább mélyíthetik a társadalmon belüli szakadékot.
A Migrációkutató Intézet elemzői októberben Közép-Ázsiában jártak, ahol két fővárosban is megtapasztalhatták a nagymértékű motorizációnak a régióban igencsak jellemző árnyoldalát: a rettenetes városi levegőminőséget. De van-e terve az üzbégeknek és a tádzsikoknak a helyzet javítására? Az alábbiakban a helyszínen hallottakat is felhasználva erről írunk.
A Migrációkutató Intézet elemzői októberben Taskentben jártak, ahol a 14 mezőgazdasági kutatóintézetet összefogó AKIS-nál és az ENSZ fejlesztési programja, a UNDP helyi képviseletén is jártak. Az alábbiakban az ott hallottak összegzése olvasható.
Közép-Ázsia Földünk azon régiója, amely nyugaton a Kaszpi-tenger, keleten Kína, délen Afganisztán, északon pedig a hatalmas Oroszország határol. Az öt volt szovjet tagköztársaságot – Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt – magában foglaló régiót gazdag természeti erőforrásai és stratégiai földrajzi helyzete, valamint természeti szépsége és kulturális öröksége a 21. század első negyedére gyorsan jelentős gazdasági blokká alakította. 82 millió fős lakosságával Közép-Ázsia egy dinamikusan fejlődő piaccá vált, amely egyre nagyobb érdeklődést vált ki Európától Afrikáig.
A Közel-Kelet bonyolult geopolitikai viszonyai közepette két meglehetősen ellentétes érdekekkel bíró állam fűzi egyre szorosabbá katonai kapcsolatait. Vajon milyen stratégiai megfontolások húzódnak e sokak számára meglepő együttműködés hátterében?
Az Ifjúságkutató Intézet 2024-es kutatásából megismerhetjük az ifjúság mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos álláspontját, valamint az is kiderül, hogy minden tízedik magyar fiatal rendszeresen használ ChatGPT-t vagy hasonló alkalmazást. A diákok és tanárok számára a kétségtelen lehetőségeken kívül azonban azonnali kihívásként is megjelenik.
Előző