Az alábbi írás a nemzetközi kereskedelmi bíráskodás elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett reformjait, annak okait és eddig észlelhető következményeit mutatja be röviden annak érdekében, hogy jobban megértsük, mi is történik most a német igazságszolgáltatással.
Az uniós jogalkotó hogyan tervezi szabályozni a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket? Hogyan teremti meg az egyensúlyt az innováció elősegítése és az uniós polgárok alapvető jogai és érdekei között az EU? Milyen szabályozási környezet várható a mesterséges intelligencia területén a következő évtizedekben Európában?
A nyugat-balkáni régió több államát egyidejűleg sújtotta a júniusi áramkimaradás. A turisztikai idény kezdetekor, egyben a nagy forróságok idején emberéleteket is követelt, hogy a klímaberendezéseket sem lehetett üzemeltetni.
Érdekes kettősség figyelhető meg az adatvédelem tekintetében, mivel a jogszabályoknak egyszerre kell biztosítaniuk az egyének magánélethez való jogát, valamint a lehetőséget, hogy belelássanak az adataik kezelésének módjába.
Amennyiben a mesterséges intelligenciával összefonodó bírósági döntéshozatal valósággá válik, a bíróknak olyan keretrendszer kell, hogy álljon rendelkezésre, amelyekre támaszkodva felelősséget vállalhatnak a mesterséges intelligencia bírósági alkalmazásának alakításáért.
Súlyos vita került újra napirendre Izraelben a Hamász palesztin terrorszervezettel folytatott háború nyomán: az ultraortodoxok katonai szolgálatának a kérdése. Miközben minden 18. életévét betöltött izraelinek kötelező katonai szolgálatot kell teljesítenie, az ultraortodoxoknak csupán kis része vonul be a hadseregbe. Ez azonban a társadalom többségének egyre kevésbé tetszik.
A kutatási szerződések már több mint ötven éve képezik a magyar jogrendszer részét, speciális jellegük miatt azonban kevés figyelem hárult rájuk. Ennek ellenére az innováció létrehozásában nagy szerep jut a jogi konstrukcióknak is, ezért érdemes számba venni a történeti fejlődés fontosabb állomásait. Ebben a részben a szocializmus korának szabályozását mutatjuk be.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződést a magyar törvényhozás az 1921. évi XXXIII. törvényben cikkelyezte be, amely 1921. július 26-án lépett életbe.
A tálib hatalomátvétel után kevés olyan ország maradt, mely fenntartotta a diplomáciai kapcsolatokat Afganisztánnal, jellemzően a keleti hatalmak, köztük Kína és Pakisztán hoztak ilyen döntést.
Mik a keresztény politizálás feltételei a szekularizálódás korában? Hogyan viszonyuljon az egyház a demokratikus eszméhez? Lehetséges, illetve szabad-e Isten országát a Földön megvalósítani? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket taglal a Darabos Ádám és Jancsó András szerkesztésében megjelent Theologians on Modern Politics című kiadvány.
A Közgazdasági Iskola Elemző Műhelyének tagjai arra keresték a választ, hogy a magyar borászatok esetében melyek a hatékony működés mozgatórugói, és hogy milyen birtok- és pinceméret mellett érhető ez el.
Milyen konkrét kötelezettségei vannak az egyes államoknak a klímaváltozás ellen folytatott globális küzdelemben? Milyen következményei lehetnek az ilyen kötelezettségek megszegésének?
Modern világunkban egyre több ország fordít és egyre több ágazatban kap sokkal nagyobb figyelmet a szellemi munka, az innováció és kreativitás segítségével épülő gazdaság fejlesztésre. 2024-re pedig a kreatív ipar vált a világgazdaság talán egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatává. Bár a közép-ázsiai régió országai az innováció és a kreatív iparágak területén egyáltalán nem állnak rosszul, azonban a régió országaiban még jelentős potenciál rejlik.
Dan Alexe román nyelvész vette magának a bátorságot, hogy a nyelvészet és a józan ész könyörtelen eszközeivel szétverje azt a meseszínházi díszletet, amely mind ez idáig makacsul eltakarta a román közvélemény elől a román nép és a román nyelv kialakulásának igaz történetét.
Az évezredek során bekövetkezett változások dacára egyetemek még mindig léteztek, ám míg számuk és a hallgatók létszáma exponenciálisan nőtt, céljuk és kulturális jelentőségük megváltozott.
Az elektromos autók térnyerése nagymértékben megindult az egész világon és Európában is. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy a múltban hogyan alakult az elektromos autók népszerűsége és fejlettsége.
Miközben az Európai Unió Bírósága a már 2020-ban bezárt tranzitzónák miatt bünteti Magyarországot, Finnország a kontinens legszigorúbb bevándorlási törvényeit fogadja el. Az Oroszországból érkező mesterséges migrációs hullámoknak köszönhetően – melyet Helsinki hibrid fenyegetésként értelmez – a finn kormány úgy döntött, minden menedékkérelmet visszautasít a 2023 ősze óta lezárt, keleti határszakaszán. Hiába mérnek rekordhőmérsékleteket az észak-európai országban, a határmenti levegő fagyosabb tán, mint valaha.
Az Alkotmánybíróság (AB) valamennyi eljárásában központi szerepe van a szakjogi (pl. polgári, büntető, közigazgatási, munkajogi) és alkotmányjogi (alkotmányossági) kérdések elválasztásának. Előfordul azonban, hogy az elhatárolás nem egyértelmű sem az AB, sem az indítványozó részéről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, 2024-es márciusi újraválasztását követően harmadik külföldi útja Kínát és Belorussziát követően egy másik volt szovjet tagköztársaságba, a közép-ázsiai Üzbegisztánba vezetett, ahol kollégájával, Shavkat Mirziyojev üzbég elnökkel találkozott. Annak ellenére, hogy hagyományosan Kazahsztánt tekintik Oroszország legfontosabb partnerének Közép-Ázsiában a régi-új orosz elnök útja mégis a régió földrajzi centrumországába, Üzbegisztánban vezetett.
Számos eljárás során kötelező a jogi képviselet, alapvető, de legalábbis garanciális jogintézmény, ami segíti a jogérvényesítést. A jogi képviselő útján benyújtott indítványok sikeresebbek, mint az anélkül beadottak, így felmerül a kérdés, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük az indítványozóknak, ami elengedhetetlenné teszi a jogi szaktudás meglétét.
Idén lesz 25 éve, hogy hazánk csatlakozott az Észak-atlanti Szerződéshez, illetve május 1-jén 20 éve, hogy EU-tagállam lettünk. Véleményem szerint mindenki ismeri e csatlakozások politikai és történelmi jelentőségét, de felmerül a kérdés, hogy jogi szempontból hogyan értékelhető a csatlakozás? Vajon, ha eredménytelen a népszavazás, akkor nem is lennénk NATO-tagok?
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az 1990-es évek elején adta ki az első Oslo kézikönyvet, amiben az innováció nemzetközi szintű definiálására vállalkozott. A jelen cikk írásakor azonban már a 2018-ban kiadott negyedik Oslo kézikönyvet tekintjük hatályosnak a témában. Vajon mi volt az oka annak, hogy ilyen rövid idő alatt ennyiszer újra kellett gondolni az innováció fogalmát?
Amikor egy személy elveszíti egy testrészét baleset vagy operáció során, s mindezek után fájdalmat érez a hiányzó részben, azt fantomfájdalomnak nevezzük. Erről a jelenségről talán már sokan hallottak, láthatjuk izgalmas tévéműsorokban, olvashatunk róla az interneten, esetleg egy ismerős beszámolói alapján ismerkedtünk meg a témával, vagy akár mi is átéltük. De vajon hol áll ma az orvostudomány a fantomfájdalom gyógyításában, milyen módszerek léteznek ennek a jelenségnek a kezelésére, enyhítésére?
A kulturális intézményeknek már régóta van nevük, arculatuk, logójuk, de a kifejezetten ilyen feladatokra szakosodott cégek általi márkaépítésük viszonylag új keletű.
Németország bejelentette, hogy a legfrissebb kibocsátási adatok alapján jó úton halad a 2030-as klímacélok elérése felé. Ez különösen jelentős eredmény az elmúlt évekhez képest, tekintve, hogy a német nukleáris energia kivezetése jelentősen visszavetette a klímacélok megvalósulását. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 2023-as kibocsátáscsökkenés elsődleges mozgatói a gazdasági lassulás és az enyhe téli időjárás voltak.
2024 nyarán a világ a megszokottnál is nagyobb figyelmet fog szentelni a sportra, hiszen kevesebb mint fél éven belül nem csupán a 2024. évi nyári olimpiai játékok veszik kezdetüket, hanem a labdarúgó-Európa-bajnokság is. Ezen megasportesemények óhatatlanul maguk után vonják a dopping mint téma, valamint a doppingbotrányok előbukkanását.
A kulturálisan sokszínű osztályokban a diákok szociális háttere és szüleik iskolázottsága jelentősen befolyásolhatja a teljesítményüket. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gyakran nagyon eltérő tudásszinttel érkeznek az iskolába, és ennek következtében már a korai években láthatóvá válik, hogy az osztálytársak olvasás-, írás- és számoláskészsége rendkívül széles skálán mozoghat. Ez a különbség pedig negatív hatással van az alacsony státuszú tanulók viselkedésére és teljesítményére az iskolában.
Előző