Kincs, ami nincs? A jogi segítségnyújtás lehetséges megjelenítése az alkotmányjogi panaszeljárásokban

Magyarországon valamennyi eljárás során „bejáratott” a jogi segítségnyújtás intézménye, amely az arra rászorulók jogérvényesítését segíti. Ebből kifolyólag felmerülhet a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság eljárásaiban miért nem létezik, amikor kifejezetten az alapvető jogok védelmét biztosítja?

Milyen egy jó indítvány? Alkotmányjogi és szakjogi kérdések megkülönböztetése az Alkotmánybíróság eljárásában

Az Alkotmánybíróság (AB) valamennyi eljárásában központi szerepe van a szakjogi (pl. polgári, büntető, közigazgatási, munkajogi) és alkotmányjogi (alkotmányossági) kérdések elválasztásának. Előfordul azonban, hogy az elhatárolás nem egyértelmű sem az AB, sem az indítványozó részéről.

A jogi képviselet kihívásai az alkotmánybírósági eljárásban

Számos eljárás során kötelező a jogi képviselet, alapvető, de legalábbis garanciális jogintézmény, ami segíti a jogérvényesítést. A jogi képviselő útján benyújtott indítványok sikeresebbek, mint az anélkül beadottak, így felmerül a kérdés, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük az indítványozóknak, ami elengedhetetlenné teszi a jogi szaktudás meglétét.