Ahhoz, hogy meg lehessen érteni a bevezetőben felvázolt problémát, fel kell tárni, hogy mit is jelent a jogi képviselet. Ehhez viszont érdemes szemügyre venni az alkotmányjogi panasz megírásához szükséges kritériumokat és egyéb feltételeket is, amiket követni kell az indítványok megírásakor.

A jogi képviselő szakmai háttere és tapasztalata bármilyen eljárás során kulcsfontosságú. Az alkotmányjogi panasz eljárás tekintetében az érintett ügy jogi összetettségétől függően elengedhetetlen, hogy az indítvány rendelkezzen az alapvető formai és tartalmi kellékekkel. Ennek része, hogy az indítványt elsősorban az Alkotmánybíróság megfelelő hatáskörében, határidőben benyújtva az adott, elsőfokú bíróságnak kell címezni. Személyi feltételek tekintetében igazolni szükséges az indítványozó jogosultságát, amelynek kapcsán megállapítható, hogy az indítvány magába foglalja azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására. Ezen feltételek teljesülése nélkül az indítvány nemcsak a befogadási eljáráson vagy az ezt megelőző ún. főtitkári előkészítő eljáráson sem jut keresztül, hanem még visszaküldésre sem kerül hiánypótlás vagy kijavítás céljából. Az indítvány sikeres megírásának nézőpontjából ezek olyan feltételek – egyes esetekben az érintettséget leszámítva –, amik nem a képviselőkön múlnak, de ezektől az ügy sikeressége ugyanúgy függ, mint a tartalmi kérdésektől.

Az alkotmányjogi panasz eljárás során fontos, hogy a jogi képviselő tisztában legyen az eljárási szabályokkal, a határidőkkel és az Alkotmánybíróság működésével. Az eljárási ismeretek nélkül az ügy hatékonysága és eredményessége csökkenhet. Ennek megismeréséhez nagy segítséget nyújthat az Alkotmánybíróság Ügyrendje, ami annak működésének kereteit határozza meg a törvényi kereteken belül. Lényegében, aki az Ügyrendet ismeri, az az Alkotmánybíróságot is ismeri. Mindazonáltal nyilvánossága ellenére kitűnik egyes végzések alapján, hogy azok benyújtói létezéséről nem tudnak vagy nem veszik figyelembe.

Tartalmi szempontok tekintetében szükséges igazolni a sérteni vélt alaptörvényi rendelkezés sérelmének lényegét, az Alkotmánybíróság által az indítványozó szerint vizsgálandó bírósági döntést, az Alaptörvény megsértett rendelkezését és az alkotmányjogilag értékelhető igazolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, illetve kifejezett kérelmet kell tartalmaznia az indítványnak a bírósági döntés megsemmisítésére. Legutolsó szempontként pedig az indítványnak mindenképpen tartalmaznia kell a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést. Utóbbi feltétel vagylagos jellegű, ami azt jelenti, hogy bármelyik tartalmi elem megléte esetén már lehet teljesíteni ezen kritériumot. Külön kiemelendő a gyakorlat tekintetében, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alkotmányellenességet könnyebb megindokolni annak konkrét, megfoghatóbb jellege miatt. Az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésre vonatkozóan nincs konkrétum, hogy pontosan mit jelent. A gyakorlat tekintetében inkább úgy értelmezendő, mint olyan alkotmányjogi kérdés, amivel az Alkotmánybíróság gyakorlata eddig nem találkozott. Azonban, hogy mi minősül ennek, már nehezen meghatározható.

Mindez természetesen csak egy része azoknak a feltételeknek, amiket az indítványozóknak be kell tartaniuk a sikeres alkotmányjogi panasz megítélésekor. Természetesen a formai és tartalmi szempontokon kívül mások is befolyásolhatják az eljárás kimenetelét.

A jogi képviselő és ügyfele közötti erős kapcsolat elengedhetetlen, ugyanis a képviselőnek képesnek kell lennie az ügyfél szükségleteinek megértésére és együtt kell működnie vele az ügy előmozdítása érdekében. Ha az ügyfél kérelme alaptalan vagy máshoz ragaszkodik, mint amivel meg lehetne oldani a problémáját, az ugyanúgy sikertelenséghez vezethet. Ennek oka, hogy az indítványozók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mely jogaikat érheti sérelem, és ezek közül mely sérelmek bizonyítása járhat sikerrel az Alkotmánybíróság előtt. Például rengeteg olyan indítvány érkezett a KATA (kisadózó vállalkozók tételes adója) módosításával kapcsolatosan, amely alapjogokban bekövetkezett sérelmet állított. Természetesen itt számos Alaptörvényben biztosított jogot lehet alapul venni, mint például a vállalkozáshoz való jogot. Az adózással kapcsolatos kérdések azonban az Alkotmánybíróság hatáskörén kívül esnek, így az ilyen indítványokkal érdemben nem lehet eredményt elérni. A jogi képviselőnek tehát kiváló kommunikációs készségekkel kell rendelkeznie, mivel az alkotmányjogi panaszok során a jogi érveknek nemcsak szakmailag helytállónak kell lenniük, hanem érthetően és meggyőzően is kell hangzaniuk mind a jogászok, mind pedig a laikusok számára.

Természetesen valamennyi tartalmi feltétel esetében vannak ,,kiskapuk”, amik segíthetnek az indítvány megírásakor. Ilyen például a sérelmesnek vélt, Alaptörvényben biztosított jog megtalálása. Ebben az esetben érdemes lehet valamennyi indítvány tekintetében inkább több alapjogot vagy alkotmányos jogot megjelölni. Kiemelendő, hogy az Alkotmánybíróság csak olyan Alaptörvényben biztosított jogokra való hivatkozást tud figyelembe venni, amiket az indítványozó megjelölt. Bizonytalanság esetén érdemes minél több ilyen jogot megjelölni és releváns alkotmányjogi indokolás alávetni – amennyiben ez lehetséges –, hiszen így nagyobb esély van arra, hogy valamelyik érvelés esetén egyik hivatkozás meg fog felelni a sérelmesnek vélt jogalap tekintetében.

Az alkotmányjogi panasz eredményessége és a jogi képviselő által elért eredmények nagyban hozzájárulnak a jogi képviselet megítéléséhez. Az Alkotmánybíróság előtti siker, vagy éppen annak hiánya, hatással van a jogi képviselő szakmai hírnevére és megbecsülésére. Márpedig arra való tekintettel, hogy az Alkotmánybíróság statisztikái szerint 10 ügyből nagyjából 9 ügy a befogadási eljáráson sem jut tovább – ami azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság érdemben nem is vizsgálja meg a panaszt formai/tartalmi hiányosságok miatt –, feltételezheti, hogy nem egy egyszerű munkáról van szó. 

Érdemes megvizsgálni a helyzet komplexitását, hiszen olyan indítványról van szó, mint ami a jogi képviselő korábbi munkáját meghatározhatta. Valójában sokkal bonyolultabb a helyzet, hiszen az alkotmányjogi érvelés alapvetően nemcsak az alkotmányjogról való tudást jelenti, hanem az alkotmányossági és szakjogi kérdések közötti összefüggés megállapítását is egyaránt.

Ugyanis egyes alkotmányjogi, szakjogi kérdések képesek keveredni, ami az Alkotmánybíróság testületének is problémát szokott okozni. Így önmagában a jogi képzettség megléte nem elégséges feltétel ahhoz, hogy valaki képes legyen megírni egy alkotmányjogi panaszt. Ehhez rendszerint hozzátartozik a gyakorlat ismerete, az adott jogi problémával kapcsolatos szakjogi kérdések tisztázása, annak alkotmányjogi vetületének megtalálása és az eljárási szabályoknak megfelelő alkalmazása az indítvány megírása során.

Összességében az ügyvédek feladata sokkal összetettebb az alkotmányjogi panasz megírása során, mint bármilyen más eljárás során – annak ellenére, hogy szóbeli szakaszra itt jellemzően nem kerül sor, és másik fél hiányában ellenkérelem sincsen. Önmagában az indítvány megírása olyan kihívással jár, ami hatalmas szakértelmet, alkotmányjogi irányultságot és alaposságot követel meg.