Magyarország román megszállása, illetve az azt követő Horthy-féle hatalomátvétel első néhány hónapja hadtörténeti szempontból egy részleteiben kevéssé ismert és feldolgozott szelete történetírásunknak.
A hangunk a vokális névjegyünk, ahhoz viszont, hogy kellő magabiztossággal és erővel képviseltessük magunkat a beszédünkön keresztül, belső munkára, önismeretre és rengeteg gyakorlásra van szükségünk.
Amikor valaki azt mondja, hogy „Az emberek többsége szerint ez a legjobb döntés”, lehetséges, nem is tudja, hogy ezzel éppen a formális vitázás szempontjából egy érvelési hibát követ el.
Milyen nyelvi jogi keretek között élnek ma Romániában a magyar anyanyelvű személyek? Gyakorolhatja-e kivétel nélkül mindenki teljeskörűen a magyar nyelvhasználatot? Hol bukik el a jogalkotás, és hol kezdődik a valós jogi alkalmazása a törvényeknek? Ezen kérdésekre keressük a választ a következő cikkben.
Képesek-e az in-house megállapodások valóban javítani a közbeszerzési rendszer hatékonyságát anélkül, hogy aláásnák a piaci versenyt? Hogyan egyensúlyozható a gyorsaság és a verseny tisztasága az EU jogi keretein belül? Megoldást jelentenek-e az új közbeszerzési irányelvek a gazdasági növekedés és az innováció elősegítésében?
Az ókorban a szabad emberhez méltó ismereteket „szabad művészeteknek (artes liberales)” nevezték, amelyek mai értelemben tudományt, mesterséget vagy művészetet is jelenthetnek.
A földbirtokadományi (land-grant) egyetemek az USA felsőoktatási rendszerének történeti fejlődésében speciális helyet foglalnak el. A tengeren túl létrejött sajátosságok ugyan nagy eltérést mutatnak az Európában, illetve Magyarországon kialakult viszonyoktól, viszont azok megismerése és megértése egyre fontosabbá válik az „Óvilágban” is.
Hogyan alakult ki az USA második világháborús, nagy intenzitású katonai projektjeiből a mai napig használt alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés hármas tagolása?
Melyek azok az apró banánhéjak, amiken könnyedén el lehet csúszni egy kutatási szerződés megkötése során? Milyen eszköztár áll a lehetőségünkre jogaink körülbástyázása érdekében, és hogyan tudjuk hatékonyan érvényesíteni az érdekeinket úgy, hogy mindeközben sikerül is megállapodni a másik féllel?
A hangunk a vokális névjegyünk, ahhoz viszont, hogy kellő magabiztossággal és erővel képviseltessük magunkat a beszédünkön keresztül, belső munkára, önismeretre és rengeteg gyakorlásra van szükségünk.
A nyilvánosság elé kerülő tartalmakat a történelem során mindig valamilyen formában ellenőrizték - kezdetben uralkodók, később az államok, esetleg maga az egyház.
Magyarország román megszállása, illetve az azt követő Horthy-féle hatalomátvétel első néhány hónapja hadtörténeti szempontból egy részleteiben kevéssé ismert és feldolgozott szelete történetírásunknak.
Amikor valaki azt mondja, hogy „Az emberek többsége szerint ez a legjobb döntés”, lehetséges, nem is tudja, hogy ezzel éppen a formális vitázás szempontjából egy érvelési hibát követ el.
Milyen nyelvi jogi keretek között élnek ma Romániában a magyar anyanyelvű személyek? Gyakorolhatja-e kivétel nélkül mindenki teljeskörűen a magyar nyelvhasználatot? Hol bukik el a jogalkotás, és hol kezdődik a valós jogi alkalmazása a törvényeknek? Ezen kérdésekre keressük a választ a következő cikkben.
Képesek-e az in-house megállapodások valóban javítani a közbeszerzési rendszer hatékonyságát anélkül, hogy aláásnák a piaci versenyt? Hogyan egyensúlyozható a gyorsaság és a verseny tisztasága az EU jogi keretein belül? Megoldást jelentenek-e az új közbeszerzési irányelvek a gazdasági növekedés és az innováció elősegítésében?