„Ottjártunkkor ma is érezzük magunkénak Fiumét, hiszen ide sosem a horvát Rijekába érkezik lélekben a magyar utazó. Kiváltképp az, aki be tudja fogadni a régi képeslapokból áradó megkérdőjelezhetetlen magyar múltat” – megfogadtam egy évvel ezelőtt leírt soraimat, és a nyár végén személyesen is megcsodáltam a jelenkori Fiumét és Abbáziát. Jó néhány régi mesélő képeslap is útitársammá szegődött, amelyek helyszíneit újra fotóztam.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organisation, SCO) 2025-ös csúcstalálkozójának 2025. augusztus 31. és szeptember 1. között Kína adott otthont. Az idei SCO-csúcstalálkozó több szempontból is különösen nagy jelentőséggel bírt, mivel a szervezet 10 tagállamából négy közvetlenül részt vesz vagy részt vett valamilyen forró konfliktusban az elmúlt hónapokban, illetve Tencsinben a Kína, Oroszország és India által megfogalmazott üzenet az Egyesült Államok és a Nyugat számára is egyértelmű jelzés volt a nemzetközi kapcsolatokban történő gyökeres változásoknak a beköszöntéről.
2015. szeptember 16-án zavargások törtek ki a magyar–szerb országhatárnál, Röszkénél a Magyarországra tartó migránsok és a határátkelőt védő magyar határőrök között. A médiában „röszkei csata”-eposzi jelzővel illetett incidens előzménye, hogy 2015 első felében a korábbi évekhez képest sokszorosára nőtt az első sorban a közel-keleti és Ázsia távolabbi részeiről Európába irregulárisan érkező migránsok száma. Dúlt a szír polgárháború, az Iszlám Állam a szíriaiakon kívül iraki területekre is kiterjesztette a hatalmát, Afganisztánból pedig a tálibok elől menekültek tömegesen. A háborús pusztítások elől menekülőkhöz jelentős számú gazdasági migráns is csatlakozott.
Az Egyesült Államok újabb lépéseket tett kitoloncolási politikájának kiterjesztése felé. Donald Trump elnök második ciklusának kezdete óta következetesen hangsúlyozza: az illegális bevándorlás visszaszorítása nemcsak a határőrizetről, hanem a nemzetközi együttműködésről is szól. A legfrissebb hírek szerint Washington Honduras-szal és Ugandával kötött kétoldalú megállapodást a migránsok befogadásáról − függetlenül attól, hogy honnan indultak útnak.
A Budapesten lévő szovjet csapatok létszáma október 24-én még egy hadosztály létszámát sem haladta meg. A fegyveres felkelők ellen bevetett 6000 szovjet katona, 290 harckocsi, körülbelül 120 páncélozott szállító harcjármű és 156 ágyú kevésnek bizonyult.
Az európai bírói fórumok 2025 nem maradtak adósak a sportjogi vitarendezést jövőjét meghatározó döntésekkel. Egy hónapon belül mind az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mind az Európai Unió Bírósága (EUB) fontos követelményeket fogalmazott meg a sportjog legfelső fórumaként ismert Nemzetközi Sportválasztottbíróság (Court of Arbitration for Sport – CAS) joghatóságával és ítéleteinek felülvizsgálhatóságával kapcsolatban.
A legtöbb világgazdasággal foglalkozó intézmény, kutatóközpont és pénzügyintézmény már nyilvánosságra hozta 2025 első felében feldolgozott adatait, amelyben meglepő szereplők kerültek kiemelt előkelő pozíciókba. Többek között ezek között a szereplők között találhatjuk a közép-ázsiai Kirgizisztánt is, aki az elmúlt három évben az egy főre jutó GDP tekintetében a világ egyik leggyorsabban növekvő országává vált.
Szeptember elseje világszerte a tudás napja, amikor az oktatási intézmények kinyitják kapuikat. Ez Közép-Ázsiára nézve is igaz megállapítás. Ugyanakkor a régióban az idei év a felsőoktatás szempontjából egy meghatározó tanévkezdet. Ugyanis 2025 júniusban lesz négy éve annak, hogy a Turkesztán városában tartott fórumon aláírták a nyilatkozatot Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Kirgizisztán oktatási minisztériumának vezetői között. A dokumentum szerint a közép-ázsiai államok megállapodtak abban, hogy bővítik az együttműködést, és egyesítik a felsőoktatási intézmények tudományos, szellemi és kreatív potenciálját az egész régióban. Ez idő alatt azonban csak Kazahsztán és Üzbegisztán volt képes előrelépést tenni ezen a területen. Ennek oka, hogy a felsőoktatás céljait és színvonalát tekintve a közép-ázsiai régió országai között komoly eltérések vannak.
A német-amerikai filozófus, Albert Borgmann 1984-ben megjelent fő művében azt állítja, hogy a technikai eszközök nem értéksemlegesek. Mit jelent mindez?
Miként tartható egyensúlyban a munkáltatók semlegességhez fűződő érdeke és a munkavállalók vallási önkifejezése? A vallásszabadság gyakorlása és a munkahelyi környezet szabályozása között fennálló feszültség olyan kérdéseket vet fel, amelyek egyrészt rendkívül hétköznapi szituációkban merülnek fel, másrészt szorosan kapcsolódnak az ember személyiségének belső magjához. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának ítéletei betekintést nyújtanak a vallási jelképek viselésével kapcsolatos viták összetettségébe és azok társadalmi jelentőségébe. A cikk e kérdéseket járja körbe konkrét eseteken keresztül, elemezve a vallásszabadság és a munkahelyi szabályozás találkozásának határvonalait.
Az 1925 augusztusában hatályba lépett Spitzbergák szerződés Norvégia főhatalmát rögzítette a szigetcsoport felett, ugyanakkor a norvég szuverenitást számos tekintetben korlátozta. Az Északi-sark szállítási, kereskedelmi és nyersanyagkitermelési jelentőségének megnövekedése a szigetcsoporttal kapcsolatban is új jogvitákat és geopolitikai versengést eredményez, amely a százéves szerződés újragondolását is felveti.
Amikor amerikai filmeket nézünk, hozzá vagyunk szokva, hogy a jelenkori magyar bírósági szervezetrendszertől idegen intézménnyel, az esküdtbírósággal találkozunk. Nem volt ez azonban Magyarországon sem ismeretlen, habár kétségtelenül rövid életű volt. Ebben a cikkben az esküdtbíráskodás magyarországi történetével foglalkozunk.
A modern társadalomban a technológia szinte mindenütt jelen van: az okostelefonjainkkal, közlekedési infrastruktúráinkkal, kommunikációs hálózatainkkal nap mint nap kapcsolatba lépünk, s ezek alakítják is mindennapjainkat. A modernitás kibontakozásától bizonyos, hogy a technikára „racionális, objektív, semleges” eszközként tekintettek a legtöbben.
A digitális szakadék kérdése a 21. század egyik legsürgetőbb társadalmi kihívása, amely nemcsupán technológiai, hanem mélyen politikai és jogi dilemmákat is felvet. A koronavírus-járvány utáni években a digitális szolgáltatásokba való integráció gyorsulása ugyan lehetővé tette például az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás digitális átalakulását, de egyúttal kiélezte azokat az egyenlőtlenségeket, amelyeket a technológiai hozzáférés és készségek hiánya szül.
Dél-Afrika informális gazdasága a foglalkoztatottak közel 30%-át adja, mégis gyakran bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetben működik. Az utcai árusoktól a kisiparosokig sokan a megélhetésért küzdenek szabályozási, pénzügyi és jogi akadályok között. Hogyan lehetne mégis ezt a szektort integrálni a formális gazdaságba úgy, hogy megőrizze rugalmasságát és növekedési lehetőségeit?
Genetikailag módosított szervezetek (GMO-k): a technológia, amely egyszerre ígéri az élelmiszerbiztonság jövőjét és vált ki heves vitákat világszerte. De mi az igazság a GMO-król? Valóban fenyegetik az egészségünket és a környezetet, vagy ez csak félreértések sorozata?
Ahogy Jókai Mór írta – főhősének, Kárpáthy Abellinónak a szájába adva – „Magyarországon némely parasztot nemesembernek hínak”. E megállapítás mögött a korabeli magyar társadalom azon sajátossága állt, hogy a nemesség nagyon nagy része maga művelte birtokát, sőt sokuk egyáltalán nem is rendelkezett birtokkal, hanem bérlőként élt egy másik nemes földjén, vagy egyenesen jobbágytelket művelt, mely után bizonyos jobbágyi szolgáltatásokkal is tartozott. Ők voltak a kisnemesség.
Mikor Magyarországon a hírszerzés és elhárítás történelmi múltjának kérdéskörét tárgyaljuk, az első gondolatunk általában az ÁVO vagy az ÁVH, esetleg a III/III osztályra szűkül. A katonai hírszerzés és elhárítás viszont sokkal korábbi gyökerekre tekint vissza. Ezekre a gyökerekre, illetve e szervezetek dinamikus átalakulására fókuszál ez a cikk.
Kevesebb mint egy hét és idén is elrajtol a Magyar Nagydíj a megújult Hungaroringen. A Nemzetközi Automobil Szövetség (Fédération Internationale de l’Automobile – FIA) által felállított szigorú keretek között mind a pályán, mind azon kívül óriási harc folyik a századmásodpercekért.
Hogyan kerekedhet ki egy olyan ív az európai történetek kavalkádjából és sokféleségéből, amely közös cselekvésbe képes önteni az európai népek néha egymás mellett futó, néha pedig egymást keresztező útjait? – ezen alapvető kérdés köré épül Bertrand Mathieu, a Sorbonne jogászprofesszorának új könyve, amely az MCC Press gondozásában szeptemberben jelenik meg. A kötet izgalmas érveléseken keresztül kalauzolja el az olvasót a történelem, a geopolitikai, az uniós intézményi és jogi reformok világában, hogy felvázoljon egy Európa-víziót, amely ellenállóbbá és erősebbé teszi Európát a 21. században.
Észtország számos sikeres nagyvállalat bölcsője. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen kis területű, alacsony népességű ország vajon mit tud jobban a startupokról, mint Európa többi országa? Mi állhat az észt startupok sikertörténeteinek hátterében? Számos titkot rejt a balti térség, de vajon milyen konkrét tényezők segítették ezt a fejlődést, és mik lehetnek a kulcsüzenetek?
Napjaink műemlékvédelmi gyakorlatához számos nemzetközi charta nyújt segítséget. Mivel univerzális jelleggel alkották meg őket, ezért elméletben minden civilizáció épített örökségére vonatkoztatható. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az Európában, főként európai szakemberek által alkotott, elsősorban az öreg kontinens épített örökségére vonatkozó karták, hogyan használhatók fel egyéb kultúrákban.
A jogalkotás célja – a messzemenő jogelméleti fejtegetést mellőzve – az, hogy biztosítsa a prosperáló társadalmi együttélést, egyszerűbben: maga az emberi társadalmak fenntartása. A magatartási szabályok alkotása ezért társadalmanként eltérő módon történhet; ugyanígy térben és időben változhat.
A huszadik század nagy első világháborús összecsapásai bebizonyították, hogy a harckocsik jelenléte a csatatereken alapvető taktikai előnyt biztosít a hadviselő felek számára. A páncélos járművek képesek voltak áttörni a statikus védelmi rendszereket, így meghatározó szerepet kaptak a modern hadviselésben. A győztes hatalmak ennek megfelelően olyan békefeltételeket szabtak a legyőzött államok számára, amelyek közé tartozott a páncélozott harceszközök teljes tiltása is.
Az erotika, a házasság és a család évszázadok óta az emberi társadalmak központi kérdései közé tartoznak—kulturális, vallási és történeti szempontból egyaránt. Különösen a nyugati civilizációban váltak ma újra kulcsfontosságúvá, ahol a demográfiai válság és a népességfogyás miatt egyre többen keresik a válaszokat: miért csökkent a születések száma, és hogyan alakult át a család, mint társadalmi intézmény? Ezen írás célja, hogy választ keressen ezekre a kérdésekre, feltárva azokat a történelmi, vallási és hagyománybeli gyökereket, amelyek befolyásolhatták modern világunk család- és házasságképét.
A szovjet csapatok – mint megszálló erők – magyarországi tartózkodására 1945 után a szövetséges hatalmak megállapodása adott lehetőséget. A Magyarországgal 1947. február 10-én megkötött békeszerződés alapján a Szovjetunió általa egyoldalúan meghatározott erejű és összetételű csapatokat állomásoztatott hazánkban arra hivatkozva, hogy Ausztriában megszálló csapatokkal rendelkezik, egészen addig amíg nyugati szomszédunk vissza nem nyerte állami függetlenségét.
Közép-Ázsiát gyakran nevezik Eurázsia szívének, egy önmagában is stratégiailag jelentős régióknak, amely központi szerepet játszik a Kelet és Nyugat közötti hosszú távú geopolitikai és gazdasági elképzelésekben. Kína, Oroszország, Törökország földrajzi közelségük miatt hagyományosan a régió országai számára a legfontosabb partnerek. Ugyanakkor a közép-ázsiai országok külpolitikai stratégiájában ma egy csendes „forradalom” van kibontakozóban, aminek köszönhetően a régió politikai tájképe is átalakulhat.
A társadalmi vállalkozások a gazdasági siker és a társadalmi felelősségvállalás ígéretes ötvözetét kínálják, azonban működésük korántsem mentes az etikai dilemmáktól. Miközben a fenntarthatóság és a közjó szimbólumaként jelennek meg, sokszor ütköznek akadályokba: átláthatósági problémák, munkavállalói jogsértések és támogatási visszaélések árnyékolhatják be tevékenységüket. De vajon van-e megoldás?
Kereken negyven éve következett be a zöld mozgalmak és a környezetvédelem egyik legsötétebb éjszakája. A Greenpeace Rainbow Warrior nevű hajója két robbanást követően a mélybe süllyedt. Mi is történt azon az estén? Mi volt a Rainbow Warrior és mi vezetett a tragédiához? Milyen hatásai van a történteknek napjainkra és hogyan kapcsolódik az eset a nemzeti szuverenitáshoz?
A Z generáció, a digitális kor szülöttei, szinte minden életterületen magabiztosan mozognak az online térben. Nincs ez másként az egészségügyi információk keresésekor sem. De hogyan tájékozódnak a magyar fiatalok, ha egészségükről van szó? Milyen forrásokat részesítenek előnyben, mennyire bíznak meg az interneten talált információkban, és milyen szerepet játszanak életükben a digitális egészségügyi alkalmazások? Tíz darab Z generációs fiatallal készült mélyinterjú alapján kerestük a válaszokat ezekre a kérdésekre.
A témában született előző cikk bemutatta a modern társasági jogi szabályozás létrejöttét, valamint a Kertv.-től kezdődően annak kialakulását, egészen a rendszerváltásig. Jelen írás ezt a folyamatot viszi tovább, bemutatja a demokratikus átmenet éveit, valamint az új Ptk. hatályba lépésével kialakított társasági jogi szabályozás rendszerét.
A magyar társasági jog története szorosan összefügg a gazdasági és politikai rendszerek változásaival, amelyeken Magyarország az elmúlt közel másfél században keresztülment. Az alábbiakban a legfontosabb történelmi és jogi mérföldköveket ismertetjük az 1875-ös Kereskedelmi Törvénytől az új Polgári Törvénykönyv megszületéséig, bemutatva a szabályozás változásainak társadalmi és gazdasági hátterét.
Milyen üzenetet hordoznak az ókeresztény apokaliptikus művek? Mi mindent ismerhetünk meg általuk az akkori társadalomról? Milyen értéket hordoz az apokalipszisek többértelműsége? Ezek, és sok más hasonló kérdés merült fel az Észak-Amerikai Patrisztikus Társaság 2025. évi éves találkozóján, amelyen magam is részt vehettem az MCC Egyetemi Programjának jóvoltából.
A 19. század végén sajátos épülettípusok, az igazságügyi paloták jelentek meg, melyek bírósági épületekként ma is méltó helyszínéül szolgálnak az igazságszolgáltatásnak, hozzájárulva tekintélyének biztosításához. Ebben a cikkben az igazságügyi paloták megjelenésének körülményeivel, főbb jellemzőivel foglalkozom a Szombathelyi Törvényszék épületének példáján keresztül.
A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás egy olyan alternatív vitarendezési forma, amely a felek azon megállapodásán alapszik, miszerint a közöttük felmerülő jogvitákat nem az állami bíróságok, hanem egy vagy több választottbíróból álló választottbírói tanács elé utalják. A választottbíráskodás több előnnyel is rendelkezik a hagyományos állami bíróságokkal szemben, amely a nagy kereskedelmi tranzakciókban részes feleket az intézmény felé tereli. Jelen cikk célja ezen különbségek és előnyök felvázolása.
A Közel-Kelet geopolitikai dinamikája ismét drámai fordulatot vett, miután 2025. júniusában Izrael nagyszabású támadást indított Irán ellen, célba véve többek között az iszlám köztársaság nukleáris létesítményeit. A háború diplomáciai és biztonságpolitikai válaszokat generált Törökország részéről is.
A modern oktatási rendszerek gyakran fókuszálnak a globális társadalmi problémákra és a politikai igazságosság kérdéseire, miközben háttérbe szorul a hagyományos tudásalapú oktatás és a nemzeti értékek közvetítése. Az oktatás szerepe az egyéni és közösségi identitás kialakításában, a kulturális örökség megőrzésében és a fiatalok szocializációjában egyre fontosabbá válik a globalizált világban, ahol a nemzetállamok önállósága számos kihívással néz szembe.
Előző