Az idén százéves Spitzbergák (Svalbard) szerződést övező kihívások

Az 1925 augusztusában hatályba lépett Spitzbergák szerződés Norvégia főhatalmát rögzítette a szigetcsoport felett, ugyanakkor a norvég szuverenitást számos tekintetben korlátozta. Az Északi-sark szállítási, kereskedelmi és nyersanyagkitermelési jelentőségének megnövekedése a szigetcsoporttal kapcsolatban is új jogvitákat és geopolitikai versengést eredményez, amely a százéves szerződés újragondolását is felveti.

„Volt egyszer egy Európa… államok és álmok”

Hogyan kerekedhet ki egy olyan ív az európai történetek kavalkádjából és sokféleségéből, amely közös cselekvésbe képes önteni az európai népek néha egymás mellett futó, néha pedig egymást keresztező útjait? – ezen alapvető kérdés köré épül Bertrand Mathieu, a Sorbonne jogászprofesszorának új könyve, amely az MCC Press gondozásában szeptemberben jelenik meg. A kötet izgalmas érveléseken keresztül kalauzolja el az olvasót a történelem, a geopolitikai, az uniós intézményi és jogi reformok világában, hogy felvázoljon egy Európa-víziót, amely ellenállóbbá és erősebbé teszi Európát a 21. században.

A büntetlenség elleni „keserédes” küzdelem az orosz-ukrán konfliktus tükrében

A nemzetközi büntetőjog szabály- és intézményrendszere rögös, ámde tekintélyes fejlődési pályát tudhat maga mögött az elmúlt száz esztendőben. Ezt egyfelől az, a jog mítoszához tartozó igény határozta meg, miszerint a legszörnyűbb bűntettek elkövetőit tisztességes eljárásban kell felelősségre vonni. Másfelől azonban a büntető igény érvényesítése az állami szuverenitás legbenső magjához tartozik, amelyet az államok nem szívesen engednek ki kezeik közül. Az orosz-ukrán konfliktus tragédiájának hozadéka az lehet, ha hosszú távon hozzájárul a nemzetközi büntetőjog további fejlődéséhez.