A régi bölcsesség szerint egy gyermek felneveléséhez egy egész falu kell. Gyermekeink gondozása az emberiség történetében hosszú ideig nemcsak az édesanya vagy a szülőpár kizárólagos feladata volt, hanem egy közösségé, a többgenerációs családé és a szomszédságé is.
1848 őszén a végbement polgári átalakulás vívmányainak megőrzése érdekében a Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormány önvédelmi háborúra kényszerült a bécsi udvarral szemben.
A Budapesti Fesztiválzenekar a világ egyik legkiválóbb szimfonikus zenekara, ahol a legmesteribb komolyzenészek dolgoznak, akik Európa legrangosabb koncerttermeibe is visszajáró vendégek.
2014-ben, majdnem tíz évvel ezelőtt került sor a skót függetlenségi népszavazásra. Akkor a politikai unió fenntartása mellett tette le a voksát a skót választók több, mint 55 százaléka.
A történelemtankönyvek mögött álló újgenerációs fejlesztési folyamatok eredményeiről beszélgetett Dr. Nánay Mihály, Dr. Kovács Örs és Fodor Richárd a Tanuláskutató Intézet podcastjában.
25 évvel ezelőtt az 1998-as nagypénteki egyezmény megkötésével békés úton sikerült lezárni az ún. Bajokat, egy 30 éven lekeresztül tartó erőszakos nemzeti-vallási konfliktust Észak-Írországban.
Egy klasszikus diszciplína új megközelítéseiről és fejlődési irányairól Dr. Nánay Mihály és Dr. Kovács Örs történelemtanár szakértőkkel beszélgetett Fodor Richárd a Tanuláskutató Intézet podcastjában.
Milyen trendek jelennek meg az oktatástechnológiában? Hogyan kapcsolódik a pedagógia és oktatástechnológia? Mi az edtech (oktatástechnológia) szerepe a tanításban?
Milyen trendek jelennek meg az oktatástechnológiában? Hogyan kapcsolódik a pedagógia és oktatástechnológia? Mi az edtech (oktatástechnológia) szerepe a tanításban?
A digitális önvédelem témaköre sok kérdést vet fel a mindennapokban, főleg, ha fiatalok kerülnek a téma fókuszába. Mennyire engedjük netezni a gyerekünket?
Mik a légimentők kulisszatitkai? Hogyan zajlik a légimentés, és miért világszínvonalú a magyar mentős ellátás? MCC Podcast Dr. Constantinovits Miklóssal!
Az MCC Középiskolás Programja a kiemelkedően tehetséges, szorgalmas és motivált középiskolás tanulók számára 2023 tavaszán ismét meghirdeti az MCC Középiskolás Ösztöndíjprogramját.
Mai adásunkban egy nagyon fontos, ám megosztó kérdést fogunk körbejárni: létezik-e keresztény feminizmus, mit jelent a keresztény nőpolitika és vajon mennyire népszerű a fiatalok körében?
A GeoPod legújabb adásában egy beszélgetést hallhatnak Dani Zoltán székely származású, nyugalmazott ezredessel, aki több mint 30 éven át szolgált a jugoszláv, később a szerb hadseregben.
Az epizódban Leszkó Miklóssal, a Hungarian-American Business Leaders Scholarship jelenlegi ösztöndíjasával beszélgettünk a programról, amely következő évfolyamára 2023. április 16-ig várja a jelentkezőket.
Napjainkban pedig talán még igazabb ez az állítás, mint valaha: a politikai kommunikáció szinte teljes egészében elfoglalta a politikai cselekvés palettáját.
Egy éve tart a háború Kelet-Európában, ahol a gyors győzelemmel számoló orosz haderő szembetalálta magát a hősiesen küzdő ukrán hadsereggel, akik már több mint egy éve tartják a frontot.
Tóth Eszter Zsófiával beszélgettünk a Kádár-korszak körülményeiről, visszásságairól és mindarról, hogy ezen tényezők hogyan mutatkoztak meg egy átlagos család életében.
A múlt megismerése, az emberi közösségek történetének bemutatása és az erről szóló narratívák birtoklása már az első civilizációk kialakulásával fontos igényként jelentkeztek.
A Tanuláskutató Intézet podcastjének legújabb epizódjában Fodor Richárd kutatásvezető beszélgetett Chira Csongorral és Dr. Nyári Gáborral a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársaival.
2025. december karácsony előtt egy nappal, még a hagyományos karácsony előtti politikai életben beköszöntő nyugalom előtt Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy meghívja Kazahsztánt és Üzbegisztánt az Egyesült Államokban (Miamiban) megrendezésre kerülő 2026-os G20-csúcstalálkozóra. A Trump elnöktől nem távol álló, nem váratlan és nem meglepő bejelentés azután érkezett, hogy az Egyesült Államok elnöke külön telefonbeszélgetést folytatott Kasszim-Zsomart Tokayev kazah és Shavkat Mirziyoyev üzbég elnökkel, amely eseményeket Trump elnök úgy jellemzett, mint a béke, a kereskedelemi kapcsolatok bővítése és az országok közötti együttműködések kiszélesítésének lehetőségei.
Folyamatos stressz, állandó kimerültség, kialvatlanság – mind ismerős kísérői lehetnek a mindennapoknak. A kiégés lassan, szinte észrevétlenül lopakodik be az életünkbe, és nemcsak az egyén, hanem a munkahelyi teljesítmény is megsínyli. De vajon mit tehet egy vezető annak érdekében, hogy csökkentse a kiégés kockázatát, és támogassa csapata jóllétét? Az emberközpontú vezetés erre adhat választ.
Ahogy az előző cikkünk bevezetőjében is írtuk, az Európai Unió történetében Magyarország után már Romániában is megjelent a választások külső befolyásolásának gyanúja. Felmerül a kérdés, hogy akkor ez most már rendszeres lesz az Unió életében és nem is lehet másra számítani? Mit tehetnek a tagállamok saját szuverenitásuk védelmében? Milyen lépéseket tehet az Európai Unió, hogy saját tagállamait és ezzel önmagát is megóvja a külföldi érdekek térnyerésétől? Az Európai Unióban egy külön parlamenti bizottság is foglalkozott a külföldi beavatkozásokkal, így annak bemutatása következik a mostani cikkben.
Az elmúlt években Törökország egyre gyakrabban jelenik meg a nyugati közbeszédben „problémás szövetségesként”: autoriter, kiszámíthatatlan, a Nyugattól eltávolodó hatalomként. Ez az értelmezés azonban félrevezető. Törökország nem ideológiai kihívó, nem rendszer-exportőr, és nem a nyugati rend megdöntésére törekszik. Sokkal inkább egy önálló civilizációs logika mentén működő regionális hatalom, amely a többpólusú világrendhez alkalmazkodva keresi helyét Európa és Ázsia határán. Ha a Nyugat továbbra is normatív kizárásként kezeli Ankarát, akkor nem Törökországot bünteti – hanem saját stratégiai mozgásterét szűkíti.
Előző