A 2026 tavaszán kirobbant közel-keleti fegyveres konfliktus alapjaiban rengeti meg a piacokat. A háború valójában már nem az olajról szól, hanem arról, ki irányítja a globális ellátási láncokat. Egyetlen tengerszoros lezárása is elegendő ahhoz, hogy megakassza a zöld átállást és fenyegetést jelentsen a mindennapi technológiáinkra.
Az arany évezredekig az egyik legelterjedtebb fizetőeszköz volt a világon. Vajon miért változott meg a szerepe? A Bretton Woods-i rendszer bukása után sokan leírták, ma mégis azt látjuk, hogy a jegybankok, köztük a magyar és a lengyel, illetve a magánszemélyek is soha nem látott mértékben halmozzák fel. A sárga nemesfém mára a nemzeti szuverenitás zálogává, a nyugati dollárhegemóniából kitörni vágyó országok (mint a BRICS-államok) legkedveltebb pénzügyi eszközévé és geopolitikai fegyverévé vált.
A február 28-án Irán ellen indított amerikai–izraeli csapásokat követően a Nyugat-Balkán nem ugyanazt a nótát fújta. Három muszlim többségű ország látványosan más irányt választott.
„Folyamatos gazdasági növekedés”, „nagyhatalmi versengés” és „érdekek” – többnyire ezek a kifejezések határozzák meg globalizált világunkat. Miközben egyre többet hallunk a fenntarthatóságról és bolygónk természetes korlátairól, felmerülhet bennünk a kérdés: létezhet-e valóban fenntartható gazdasági növekedés vagy ez csupán jól hangzó illúzió?
„A digitális gazdaság fejlődése világszerte új gazdasági és jogi kihívásokat teremtett” írja Vörös E. Hargita, az MCC Jogi Iskola junior kutatója a Grandio blogon megjelent elemzésében. A junior kutató a kínai platformgazdaság példáján keresztül mutat rá arra a paradoxonra, amely a nyugati és a keleti megközelítést elválasztja egymástól.
A Shein divatóriás eddig a „közvetítői semlegesség” mögé bújva hárította a felelősséget a platformjain megjelent etikátlan és akár illegális termékekkel kapcsolatban. A Bizottság által februárban indított eljárás a Shein ellen most középpontba helyezi a gyermekek és fiatalok védelmét, mint védendő értéket a cég által forgalmazott termékek és a platformarchitektúra kapcsán.
John O. McGinnis Why Democracy Needs the Rich című könyvének központi állítása, hogy a gazdagok – különösen a milliárdosok – nem gyengítik, hanem bizonyos értelemben erősítik a demokratikus rendszereket. A Northwestern University jogászprofesszora egy különösen érzékeny kérdést vizsgál, mégpedig azt, hogy a vagyonos rétegek milyen szerepet töltenek be a modern demokráciák működésében.
Az algoritmusok a nagy közösségi média felületek élet-halál urai. Nem túlzás ez, hiszen ezek döntik el, hogy emberek milliói mit láthatnak és mit nem. Megjelenésük és annak átláthatatlan működése lehetőséget ad a Szilícium-völgy techóriásainak arra, hogy potenciális választói köröket egyszerűen elzárjanak információktól vagy éppen kényük-kedvük szerint erősítsék a favorizált politikai narratívákat. Az algoritmusok politikai ereje jelentős, ehhez szolgálunk a következő sorokban adalékkal.
Az orosz-ukrán háború kapcsán Olaszország külpolitikai álláspontja első pillantásra egyértelműnek tűnik, valójában azonban több ellentmondás is jellemzi.
Előző