Egy nemrégiben készült podcastban a neves skót történész Niall Ferguson azzal érvelt, hogy a nyugati országoknak fel kell vállalniuk egy új hidegháborút „a szabadsággal szemben ellenséges államokkal”. A Nyugatnak óvakodnia kell attól is, hogy tanuljon az ilyen rendszerektől, mert ezzel csak aláásná motivációját és gyengítené kulturális önbizalmát.
A médiában történő hosszas üzengetés és fenyegetések után végül az Amerikai Egyesült Államok 2026. január 3-án katonai műveletet indított Venezuela ellen. Ennek során elfogták Nicolás Maduro elnököt valamint feleségét, Cilia Florest, majd New Yorkba szállították őket, ahol drogterrorizmus vádjával állnak bíróság elé. De vajon mennyiben beszélhetünk Maduro elfogása esetében új jelenségről, és mennyiben a Latin-Amerikával szembeni amerikai politika folytonosságáról?
Az Iránban történő tiltakozások, az orosz-ukrán fegyverszünet (béke?) lehetősége, a feszült közel-keleti helyzet, valamint a Nyugat számára egyre aktuálisabbá és kiélezettebbé váló gazdasági nehézségek és társadalmi problémák a nemzetközi kapcsolatok rendszerében dominálták az elmúlt évet. Az említett események mellett 2025-ben számos más bonyolult folyamat is zajlott a világban, amelyeknek hatásai nem kerülték el Közép-Ázsiát sem.
Előzetes hatósági megállapítások szerint egy ismert szélsőbaloldali szervezet áll a hétvégi németországi terrortámadás mögött, mely a második világháború évei óta a legnagyobb áramkimaradást okozta a fővárosban. A Lichterfelde erőmű elleni támadás következtében szombattól kezdve mintegy 45.500 háztartásban közel 100.000 lakos, valamint 2.200 kis és nagyobb üzem maradt áramellátás és fűtés nélkül elsősorban Berlin dél-nyugati kerületeiben. Az érintett városrészekben végül szerda délután állt helyre a teljeskörű szolgáltatás. Az iskolákat viszont egész héten zárva tartják az érintett kerületekben.
Mi vezet odáig, hogy egy ország elnöke ellen nemzetközi elfogatóparancs legyen érvényben, illetve az Egyesült Államok szankciókkal, politikai és katonai nyomásgyakorlással avatkozzon be ellene? Meddig hajlandó elmenni a Trump adminisztráció a drogkartellek elleni háborúban? A fegyveres beavatkozás elindítása után a kérdés már csak az, hogy Nicolás Maduro, Venezuela elnöke hogyan reagál a személyét ért kritikákra és a fokozódó amerikai jelenlétre a Karib-tengeren.
A második világháború vége óta Európa – különösen az Európai Unió – még soha nem volt olyan rossz állapotban, mint most. Az ukrajnai háború rávilágított Európa stratégiai gyengeségeire a katonai és gazdasági szuverenitás terén, ami politikai patthelyzethez és gyenge uniós vezetéshez vezetett. Az EU rendkívül függ az Egyesült Államoktól, elsősorban katonai területen, valamint Kínától, különösen a technológia területén. Bár logikus törekvés a nagyobb politikai és gazdasági önállóság – amit uniós terminológiában stratégiai autonómiának nevezünk –, ez nehezen érhető el. A legjobb megközelítés – amelyet Magyarország képvisel, de Brüsszel elutasít – az lenne, ha Európa a lehető legtöbb kapcsolati hidat építené ki más szereplőkkel. A brüsszeli döntéshozók jelenleg alig képesek ideológiamentes ítéletalkotásra, és az EU-szintű politikai kudarcok sorozata tovább rontja Európa helyzetét. Interjú Moldicz Csabával, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola és az MCC Külgazdasági Műhely vezetőjével.
Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az édesvíz 21. századi jelentősége a kőolaj 20. században betöltött szerepével vetekszik, főleg, ha arra gondolunk, hogy az egyéni szükségleten túl pótolhatatlan szerepe van a mezőgazdaságban, iparban, turizmusban is - mindezek tükrében az pedig határozottan aggasztó, hogy a hazai ásványvízpiac nagy márkáinak jelentős hányada külföldi kézben van.
A Primeiro Comando da Capital (PCC) három évtized alatt brazil börtönbandából olyan transznacionális maffiává nőtt, amely Európa kokaingazdaságának kulcsszereplője lett – és ehhez Portugália volt az egyik belépési pontja, miközben magyar szál is felbukkant. 2022. június 21-én Budapesten fogták el Sergio Roberto de Carvalhót, a „brazil Escobart”, aki a hálózat európai logisztikájának egyik fő mozgatója volt. A szervezet évek óta együttműködik Európa legerősebb maffiájával, az olasz ’Ndranghetával, és balkáni csoportokkal is, miközben Nyugat-Afrikán át új tranzitzónákat épít – mindez kínálati nyomást, korrupciót és pénzmosási kockázatot exportál az EU-ba. A portugál biztonsági szolgálatok szerint Lisszabon térségében önmagában ezres nagyságrendű társult hálózat mozog, ami jól illeszkedik a Carvalho-ügyben feltárt, több országot átszövő vagyon- és logisztikai portfólióhoz.
Az oktatásszervezési reformokon túl a tanár hagyományos szerepének megerősítése a természetesen a pedagógusképzésre is komoly feladatot ró. Itt szükséges ugyanis megismertetni a leendő pedagógusokkal a klasszikus tudástartalmak fontosságát a műveltségi kánon kialakításában és a készségfejlesztés megvalósításában. A közösségszervezői funkció kimunkálása pedig sokszor az egyetemista korig is hiányzó, valós közösségi élmények megtapasztalását teszi szükségessé.
2025. november 6-án Washingtonban került megrendezésre a második Közép-Ázsia – Egyesült Államok (röviden C5+1 vagy C5+USA) csúcstalálkozó, melynek jelentősége ázsiai szinten messze túlmutat a regionális párbeszéden, mivel a washingtoni találkozó tükrözte azt az új geopolitikai realitást, amely a nagyhatalmak növekvő érdeklődését mutatja a régió iránt.
Előző