Az elmúlt évtizedekben újfajta politikai megosztottság alakult ki. Sok országban ma már nem a társadalmi osztály, hanem az iskolai végzettség alapján lehet a legpontosabban megjósolni, hogy az emberek hogyan fognak szavazni a választásokon.
Az iraki és szíriai kurd vezetők az egységes fellépést és a kurd jogok védelmét tűzték ki célul, de Törökország nyomása és a régiós ellentétek komoly kihívást jelentenek. Vajon megvalósulhat az összefogás?
Súlyos vita került újra napirendre Izraelben a Hamász palesztin terrorszervezettel folytatott háború nyomán: az ultraortodoxok katonai szolgálatának a kérdése. Miközben minden 18. életévét betöltött izraelinek kötelező katonai szolgálatot kell teljesítenie, az ultraortodoxoknak csupán kis része vonul be a hadseregbe. Ez azonban a társadalom többségének egyre kevésbé tetszik.
A kutatási szerződések már több mint ötven éve képezik a magyar jogrendszer részét, speciális jellegük miatt azonban kevés figyelem hárult rájuk. Ennek ellenére az innováció létrehozásában nagy szerep jut a jogi konstrukcióknak is, ezért érdemes számba venni a történeti fejlődés fontosabb állomásait. Ebben a részben a szocializmus korának szabályozását mutatjuk be.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződést a magyar törvényhozás az 1921. évi XXXIII. törvényben cikkelyezte be, amely 1921. július 26-án lépett életbe.
A tálib hatalomátvétel után kevés olyan ország maradt, mely fenntartotta a diplomáciai kapcsolatokat Afganisztánnal, jellemzően a keleti hatalmak, köztük Kína és Pakisztán hoztak ilyen döntést.
Mik a keresztény politizálás feltételei a szekularizálódás korában? Hogyan viszonyuljon az egyház a demokratikus eszméhez? Lehetséges, illetve szabad-e Isten országát a Földön megvalósítani? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket taglal a Darabos Ádám és Jancsó András szerkesztésében megjelent Theologians on Modern Politics című kiadvány.
A Közgazdasági Iskola Elemző Műhelyének tagjai arra keresték a választ, hogy a magyar borászatok esetében melyek a hatékony működés mozgatórugói, és hogy milyen birtok- és pinceméret mellett érhető ez el.
Milyen konkrét kötelezettségei vannak az egyes államoknak a klímaváltozás ellen folytatott globális küzdelemben? Milyen következményei lehetnek az ilyen kötelezettségek megszegésének?
Modern világunkban egyre több ország fordít és egyre több ágazatban kap sokkal nagyobb figyelmet a szellemi munka, az innováció és kreativitás segítségével épülő gazdaság fejlesztésre. 2024-re pedig a kreatív ipar vált a világgazdaság talán egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatává. Bár a közép-ázsiai régió országai az innováció és a kreatív iparágak területén egyáltalán nem állnak rosszul, azonban a régió országaiban még jelentős potenciál rejlik.
Dan Alexe román nyelvész vette magának a bátorságot, hogy a nyelvészet és a józan ész könyörtelen eszközeivel szétverje azt a meseszínházi díszletet, amely mind ez idáig makacsul eltakarta a román közvélemény elől a román nép és a román nyelv kialakulásának igaz történetét.
Az évezredek során bekövetkezett változások dacára egyetemek még mindig léteztek, ám míg számuk és a hallgatók létszáma exponenciálisan nőtt, céljuk és kulturális jelentőségük megváltozott.
Az elektromos autók térnyerése nagymértékben megindult az egész világon és Európában is. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy a múltban hogyan alakult az elektromos autók népszerűsége és fejlettsége.
Az elmúlt évtizedekben újfajta politikai megosztottság alakult ki. Sok országban ma már nem a társadalmi osztály, hanem az iskolai végzettség alapján lehet a legpontosabban megjósolni, hogy az emberek hogyan fognak szavazni a választásokon.
Az iraki és szíriai kurd vezetők az egységes fellépést és a kurd jogok védelmét tűzték ki célul, de Törökország nyomása és a régiós ellentétek komoly kihívást jelentenek. Vajon megvalósulhat az összefogás?