A globalizáció történetének modern korszakában egyre több ország ismerte fel azt a jelenséget, hogy a megváltozott gazdasági modelleket egyre nagyobb mértékben a kreatív iparágak viszik előre. Bár a kreatív iparág fogalmának nincs általánosan elfogadott, egységes meghatározása, ezért jelenleg is sok vita folyik arról, hogy mi tartozik e meghatározás alá. Először a 2000-es évek elején kezdtek beszélni a kreatív iparról, azonban ez a gazdasági szektor már korábban fejlődésnek indult.

A kreatív gazdaság (vagy kreatív ipar) egy új kifejezés nemcsak Közép-Ázsiában, hanem a világ számos más régiójában is. A kreatív iparban tapasztalható gazdasági fellendülés elsőként az Egyesült Királyságban volt jelen és sokáig az egyik vezető szerepet is London töltötte be ezen a területen. A brit kreatív iparág fejlődése az 1990-es években kezdődött, és a 2008-as világgazdasági válság idején a kreatív ipar azon kevesek közé tartozott, amelyek a nehéz gazdasági helyzet ellenére inkább növekedést, mint hanyatlást mutattak.

A kreatív gazdaságok egyedülállóak abban, hogy az egyik legkorlátlanabb globális „erőforráshoz”, az emberi kreativitáshoz kapcsolódnak, aknázzák ki azt. Ugyanis a kreatív gazdaság „magja” maga az alkotó, azok a személyek, akik egyedi ötletekkel álnak elő, melynek köszönhetően támogató infrastruktúra alakul ki körülöttük, amely valóra váltja, kézzel foghatóvá teszi az ötleteket, majd népszerűsíti azokat a piacon, és végül lehetővé teszi, hogy az ötlet pénzzé (profittá) váljon. Jelenleg a világ döntő része potenciális fogyasztója egy-egy kreatív ipar által létrejött terméknek.

A fejlett országok több évtizede a kreatív iparágak kialakítására helyezik a hangsúlyt. Ma a kreatív ipar csaknem 2,3 ezer milliárd dolláros ágazat. A kreatív ipar globális exportja elérte a 250 milliárd dollárt, az iparban foglalkoztatottak száma ma csaknem 30 millió fő, melynek létszáma folyamatosan növekszik. Az előrejelzések szerint az elkövetkező években ez az ágazat a globális GDP akár 10 szézalékát adhatja majd.

A 2023-as Global Innovation Index (GII) szerint a kreatív gazdaságok 132 országa közül az első öt vezető helyet Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Szingapúr foglalja el. Szingapúr bekerülése az első öt közé azt jelenti, hogy ezen a területen vezető pozíciót szerzett Délkelet-Ázsia és Óceánia gazdaságai között, megelőzve Dél-Koreát és Kínát.

Milyen kulcsfontosságú tényezők befolyásolják a kreatív ipar fejlődését?

Legtöbb esetben a befogadó társadalmakat tekintik a kreatív iparágak fejlődésének egyik hajtóerejének. E tekintetben az olyan erősen urbanizált városok, mint Almati, Asztana Simkent vagy Taskent, stb., amelyek Közép-Ázsiában megfelelő társadalmi és kulturális infrastruktúrával rendelkeznek kiváló táptalaj a kreatív ipar számára.

Kazahsztán a 2024-es társadalmi fejlődési indexben a 170 ország közül a 63. helyen végzett, 100 pontból 69,73 pontot ért el, ami magasabb, mint a 63,44 pontos globális átlag. Kazahsztán e tekintetben felülmúlta szomszédjait, köztük Oroszországot (76. hely) és Kínát (77. hely) is. A 2023–2024-es humán fejlettségi indexben Kazahsztán a 67. helyen állt, míg a régió többi állama 106 és 126 között mozog.

A fent említett kritériumok mellett a kreatív ipar fejlődése erősen kötődik a digitális technológiákhoz. Ezért a lakosság technológiához való hozzáférése meghatározó tényező a kreatív ipar fejlődésében. Kazahsztán esetében a digitális technológia és az internet viszonylagos elérhetősége és fejlettsége a régió többi országához képest az ország kreatív gazdaságának növekedéséhez vezetett.

Bár az államok gyakorlatilag globális szinten minimálisan vesznek részt a kreatív gazdasági szektor támogatásában, az elmúlt években ez a szemlélet is jelentős változásokon ment keresztül Közép-Ázsián belül. Az üzbég és a kazah kormány is felismerte a kreatív iparban rejlő lehetőségeket a gazdasági fejlődés előmozdítására és az ország presztízsének növelésére.

Hogyan fejlődik ez a terület Közép-Ázsiában?

A kreatív ipar területén Közép-Ázsia országai közül Kazahsztán áll az élen (globális szinten 81., regionális szinten 3. helyen). Jelenleg a kreatív ipar kérdéseit Kazahsztánnak a kazah kultúráról szóló törvénye és a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó kreatív iparágak fejlesztési koncepciója szabályozza. A kazah kreatív ipar központja Almati, ahol az informatikával és játékfejlesztéssel kapcsolatos ágazatok az igazán kiemelkedőek.

Üzbegisztánban az elmúlt években az induló vállalkozások és üzleti projektek támogatása képezte az üzbég reformok alapját. Ebben a tekintetben az egyik legfontosabb terület a humán tőke továbbfejlesztése a kreatív képességek, az innovatív vállalkozói szellem és az innováció fejlesztése volt. Jelenleg Üzbegisztánban kreatív ipar nagyszámú munkahelyet biztosít a 16-29 év közötti korosztály számára. Az Üzbegisztán 2030 stratégia a benne foglalt ifjúságpolitikai reform részeként régiónként kreatív park létrehozását írja elő. Közülük az elsőt a közeljövőben a fővárosában, Taskentben tervezik megnyitni. A régiónak a kreatív iparral kapcsolatos elköteleződését példázza, hogy 2024-ben Üzbegisztán lesz a IV. Kreatív Gazdasági Világkonferencia szervező országa.

A kreatív iparágak évről évre egyre nagyobb befolyást gyakorolnak a modern társadalom életének különböző területeire. Közép-Ázsia országaiban a kreatív iparágak potenciálisan új tényezőnek számítanak a nemzetgazdaság növekedésében, a vállalkozások és szolgáltatások létrehozásában, melyhez az ágazat erős állami támogatást biztosít. A jövőben vélhetően a kreatív ipar a régió egyik húzóágazata lehet.