„Az energiafogyasztás duplájára emelkedhet a mesterséges intelligencia térnyerésével” – írja Kovács Marcell az MCC Közgazdasági Iskola Technológiai Jövők Műhely műhelytagja. A szerző szerint az AI körüli viták gyakran a chipek és a számítási kapacitás kérdésére szűkülnek, miközben a valódi korlátot egyre inkább az energiaellátás, a hálózati infrastruktúra és a hűtési lehetőségek jelentik.
Logikus és fájdalmasan nyilvánvaló, hogy háborút kezdeni mindig könnyebb és gyorsabb, mint befejezni azt. Az Ukrajnában, Gázában, Iránban és a Közel-Keleten zajló belső és nemzetközi háborúk ezt egyaránt igazolják. A háború önmagában nem hoz új előnyöket, csupán szenvedést, pusztítást és instabilitást. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a világban növekvő nyugtalanság és feszültség ellenére sem szabad feladnunk azért tett erőfeszítéseinket, hogy egy békésebb és emberibb évszázadban élhessünk.
Közép-Ázsiát a történelem folyamán gazdaságilag és kulturálisan a nagyhatalmi érdekek egyaránt formálták. Részben talán pont ez a determináltság adja az alapját annak a pragmatizmusnak, amely egyre jobban jellemzi a régiót. Közép-Ázsia országaira a 2010-es évek második fele óta jellemző, hogy kerülik az ideológiai igazodást és külpolitikájukat sem különböző ideológiák mentén alakítják. Ehelyett külkapcsolataik területén inkább egy úgynevezett multivektoros megközelítést választottak, amelynek célja, hogy a régió országainak a kapcsolatát egyensúlyba hozza olyan gazdasági és politikai nagyhatalmakkal, mint Oroszország, Kína és az Egyesült Államok.
Tíz év mérlege a merkeli „megcsináljuk” ígéretétől a Friedrich Merz fémjelezte új reálpolitikáig: hogyan is formálta át a menekültválság, az integrációs kudarcok és a növekvő lakhatási nyomás a német társadalmi közhangulatot.
A Trump-féle Béketanács ötlete 2025 év vége óta érlelődik az amerikai elnök és politikai környezete körében, már nem csupán csak egy újabb trumpi kezdeményezés. Bár a Béketanács egyelőre nem rendelkezik egyértelmű intézményi keretekkel, mégis létrejöttének logikája a geopolitika átalakulásáról, a nemzetközi intézmények válságáról és az Egyesült Államok új, külpolitikai irányelveiről tanúskodik, valamint arra enged következtetni, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszerében új rend formálódik. De mit is jelent ez olyan régiók számára, mint Közép-Ázsia?
2025-ben a Brexit nem az lett, amit a kampány ígért. A brit kormány a határok ellenőrzésének visszaszerzését, a turizmus fellendülését és a politikai stabilitást ígérte — ezek közül azonban egyik sem úgy alakult, ahogyan azt a választók remélték. Az EU-s bevándorlás valóban csökkent, de a teljes migráció rekordot döntött; a turizmust a Brexit helyett a pandémia alakította át. Öt éve, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, és még annál is több ideje, hogy megszavazta a távozását. Mégis a Brexit témaköre mai napig releváns és megannyi kérdést felvet.
Az elmúlt négy évtizedet a Kaukázusban folyamatos konfliktus jellemezte. Országok határai változtak, nemzetközi kereskedelmi útvonalak alakultak, emberek százezrei lettek kiűzve lakhelyeikről, további tízezrek vesztették életüket véres harcokban. A két hegyi-karabahi háború, az azokat követő hűvös fegyverszünetek, valamint a lehetséges békekötés világosan mutatja a regionális kapcsolatrendszerek változását. Említésre kerül majd a Zangezur-korridori TRIPP, a Kínai „egy övezet, egy út”-kezdeményezés és Oroszország agresszív fellépése Ukrajnában is, hiszen mindhárom nagyhatalmi projekt jelentősen hozzájárult a status quo megvalósulásához.
Előző