Az Európai Unió Bíróságának (EUB) legutóbbi döntése a Cafpi SA, Aviva assurances SA és Enedis SA ügyében alapvetően megváltoztathatja az elektromos energia elosztásával kapcsolatos felelősség szabályozását az EU-ban. Az ügy központi kérdése az volt, hogy a villamosenergia-elosztórendszer üzemeltetőjét „gyártónak” kell-e tekinteni, ha módosítja a termelő által szolgáltatott áram feszültségét a végső fogyasztói felhasználás érdekében. Az ítélet szerint az Enedis, amely átalakítja az áram feszültségét a végső fogyasztók számára, gyártónak minősül a hibás termékekért való felelősség szempontjából. E döntés jelentős hatással lehet az energiaelosztó vállalatokra, a fogyasztói jogokra és az európai energiapiac szabályozására.

Ez a döntés alapvetően megváltoztatja a villamosenergia-elosztók jogi státuszát és felelősségét. Korábban az energiaelosztókat főként közvetítő szereplőként kezelték, akik nem vállaltak felelősséget a villamos energia minőségéért és biztonságáért. Azonban az EUB döntése értelmében mostantól az energiaelosztók is felelősek lesznek a hibás termékek által okozott károkért, mivel az áram végső formájának kialakításában aktívan részt vesznek. Az európai uniós jogalkotó célja a tagállamok jogszabályainak közelítése a hibás termékekért való felelősség terén, mivel ezek eltérései torzíthatják a versenyt és befolyásolhatják az áruk szabad mozgását a közös piacon belül​​. A fogyasztók eltérő szintű védelme a hibás termékekkel szemben kockázatot jelenthet a fogyasztói egészségre és tulajdonra nézve. Ezért a gyártók objektív felelőssége kulcsfontosságú a modern technikai termelésből eredő kockázatok méltányos megosztása szempontjából.

Az EUB döntése tehát nemcsak az energiaelosztókra, hanem a fogyasztói jogokra is jelentős hatással lehet. A fogyasztók mostantól nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mivel az energiaelosztók is felelősséget vállalnak a hibás termékek által okozott károkért. Ez különösen fontos a villamos energia esetében, amely elengedhetetlen része a modern életnek, és amelynek hibás működése súlyos károkat okozhat. Az EUB döntése számos jogi és tudományos elemzést is generált az energiaelosztók felelősségével kapcsolatban. A hibás termékekért való felelősség kérdése hosszú ideje vitatott téma a jogtudományban, különösen a bonyolult termelési és elosztási láncok esetében. A villamos energia különleges helyzetben van, mivel nem kézzelfogható termék, és az elosztási folyamat során jelentős mértékben módosulhat​​. Szintén fontos szempont a villamos energia minősége és biztonságos továbbítása is, hiszen ez közvetlen hatással van a fogyasztókra. Az energiaelosztók szerepe a villamos energia végső formájának kialakításában kulcsfontosságú, mivel az áram feszültségének módosítása elengedhetetlen a biztonságos és hatékony felhasználás érdekében​​.

Az EUB döntése számos kritikát is kiváltott, különösen az energiaelosztó vállalatok részéről. Az energiaelosztók azzal érvelnek, hogy ők nem termelik a villamos energiát, és így nem lehetnek felelősek annak hibás működéséért. Továbbá a villamosenergia-elosztók gyakran nem állnak közvetlen kapcsolatban a végső fogyasztókkal, mivel az áramot a szolgáltatókon keresztül értékesítik​. Az energiaelosztók emellett arra is rámutatnak, hogy a villamos energia belső piacára vonatkozó irányelvek előírják a termelési és elosztási tevékenységek szétválasztását a verseny biztosítása érdekében. Ezért az elosztórendszer üzemeltetőjét nem szabadna gyártónak tekinteni, mivel ez ellentmond a piacra vonatkozó szabályozásoknak és az ágazat szereplői közötti szerződéses és gazdasági kapcsolatoknak​.

Az Európai Unió Bíróságának döntése a Cafpi SA, Aviva assurances SA és Enedis SA ügyében hosszú távon jelentős hatással lehet az európai energiapiac szabályozására és a fogyasztói jogokra. Az energiaelosztók felelősségének kiterjesztése hozzájárulhat a fogyasztói védelem megerősítéséhez, és elősegítheti a hibás termékek által okozott károk hatékonyabb megtérítését. Az ítélet azonban új kihívásokat is jelent az energiaelosztók számára, akiknek alkalmazkodniuk kell az új jogi környezethez és felelősségi szabályokhoz. Ez magában foglalhatja a technológiai fejlesztéseket és a biztonsági intézkedések fokozását az elosztórendszerekben, hogy minimalizálják a hibás működés kockázatát és biztosítsák a fogyasztók védelmét.

Az Európai Bizottság az eljárás során arra hivatkozott, hogy lehetséges, hogy az előterjesztett kérdés elfogadhatatlan, mivel az alapjogvita elbírálása szempontjából irreleváns. Az alapjogvita tárgya ugyanis a Cafpi üzleti tevékenysége keretében használt elektromos készülékekben okozott kár, míg a 85/374 irányelv 9. cikke kizárólag a hibás termékekért a fogyasztóval szemben fennálló felelősséget szabályozza. Az EUB szerint a 85/374 irányelv 9. cikkének b) pontjából az következik, hogy az irányelv csak a magáncélú használatra vagy fogyasztásra szánt termékekben okozott kárra vonatkozik. Azonban a luxembourgi ítélkezési gyakorlat szerint az irányelv által végzett harmonizáció nem terjed ki a szakmai használatra szánt és e célból használt dologban bekövetkezett károk megtérítésére, így az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a szakmai használatra vonatkozó felelősségi rendszert is alkalmazzák.

Jelen esetben a francia polgári törvénykönyv 1386-2. cikkének megfogalmazása alapján a 85/374 irányelv átvételekor a nemzeti jogalkotó nem korlátozta a hibás termékekért való felelősség rendszerének alkalmazási körét csak a magáncélú használatra vagy fogyasztásra szánt termékekre. Az EUB megállapította, hogy az előterjesztett kérdés elfogadható, mivel a nemzeti jog alkalmazandóvá tette az uniós jog rendelkezéseit az adott helyzetre, és az uniós érdek megköveteli, hogy az ilyen rendelkezéseket egységesen értelmezzék a jövőbeli eltérő értelmezések elkerülése érdekében. Az EUB szerint a 85/374 irányelv 2. cikke meghatározza a „termék” fogalmát, és ebben az összefüggésben kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a villamos energiát is terméknek kell tekinteni. Felmerült a kérdés, hogy a villamosenergia-elosztórendszer üzemeltetőjét a 85/374/EK irányelv 3. cikkének értelmében vett „gyártónak” lehet-e tekinteni, ha módosítja a termelő által szolgáltatott villamos energia feszültségét a végső fogyasztóhoz történő eljuttatás céljából. Az EUB megállapította, hogy az elosztórendszer üzemeltetője ebben az esetben gyártónak tekintendő.

Összefoglalva az ítélet jelentősége abban rejlik, hogy megerősíti azt az álláspontot, hogy az energiaelosztók is gyártónak minősülnek abban az esetben, ha módosítják az áram feszültségét a végső fogyasztói felhasználás érdekében, és így felelősséget vállalnak a hibás termékek által okozott károkért. Ez a döntés nemcsak a jogi és szabályozási kereteket alakítja át, hanem hozzájárul a fogyasztói jogok megerősítéséhez és a modern technikai termelésből eredő kockázatok méltányos megosztásához. Az energiaelosztók számára ugyanakkor új kihívásokat is jelent, amelyekre megfelelően reagálniuk kell a biztonságos és hatékony energiaelosztás érdekében. Az új jogi helyzet lehetőséget nyújt az innovációra és a technológiai fejlesztésekre az energiaelosztási rendszerek terén. Az energiaelosztók számára egyre fontosabbá válik az intelligens hálózatok és a fejlett monitoring rendszerek alkalmazása, amelyekkel csökkenthető a hibás működés kockázata és növelhető a rendszer megbízhatósága. Emellett az ítélet hosszú távon ösztönözheti az európai energiapiac integrációját és a tagállamok közötti jogharmonizációt, amely hozzájárulhat a verseny élénkítéséhez és a fogyasztói érdekek jobb érvényesítéséhez. A jövőbeni szabályozási lépések és jogszabályi módosítások során különös figyelmet kell fordítani a kiegyensúlyozott felelősségi rendszer kialakítására, amely egyszerre védi a fogyasztók jogait és támogatja az energiaipar szereplőinek fejlődését. Az energiaelosztók és a szabályozó hatóságok közötti együttműködés erősítése szintén kulcsfontosságú lesz a hatékony és fenntartható energiaelosztási rendszer megteremtése érdekében. Az EUB ítélete tehát egy új korszak kezdetét jelzi az európai energiaelosztás szabályozásában, amely a biztonságosabb, megbízhatóbb és fogyasztóbarátabb energiaellátás felé mutat.