Trump már közvetlenül beiktatásának napján elnöki rendeletben hirdette ki a nemzeti vészhelyzetet. Az ország szuverenitását veszélyeztető illegális bevándorlók tömeges beáramlásával indokolta az intézkedést. Lehetővé tette a hadsereget bevetését a déli határon az illegális migráció felszámolása céljából. A védelmi miniszter dönthet arról, hogy a fegyveres erőket milyen létszámban vezényli a terepre. Közvéleménykutatási adatok szerint a lakosság közel kétharmada (64%) támogatja a katonaság bevonását. A védelmi és a belbiztonsági miniszter további műszaki határzár kiépítéséről is határozhat. Trump elrendelte a már felépített határfal fejlesztésének és karbantartásának újrakezdését; a Biden-adminisztráció alatt ugyanis mindezt leállították.
Szabályozták a drónok bevetésének lehetőségét a déli határ 5 mérföldes sávjában. A Trump-adminisztráció leállította azt a Joe Biden kormányzása alatt fejlesztett telefonos applikációt, amely használatával havonta mintegy 43 500 illegális migráns lépett be jogellenesen az USA területére. Kongresszusi vizsgálat tárta fel, hogy az applikációt használók több, mint 96%-a ellenőrzés nélkül lépett be az országba és olyan visszaélésre is fény derült, hogy az app 1700 felhasználója ugyanazt a hét címet adta meg célállomásaként. Az illegális bevándorlás elleni küzdelem vezetője, Tom Homan „határcár” 40 000 új férőhely kialakításáról döntött az őrizetbe vett migránsok elhelyezéséhez.
Mit is jelent az, hogy határcár?
Az USA-ban a „határcár” (border czar) kifejezést olyan magas rangú szövetségi tisztviselőre használják, akit az elnök vagy a kormányzat nevez ki a határbiztonsággal és bevándorlással kapcsolatos ügyek felügyeletére. Ez nem egy hivatalos cím, hanem informális megnevezés, amelyet a média és politikusok használnak.
Joe Biden alelnökét, Kamala Harrist bízta meg a határcári feladatokkal; elsősorban azzal, hogy kezelje az USA déli határán kialakult bevándorlási helyzetet, valamint a migráció kiváltó okainak orvoslását Közép-Amerikában. Bírálói szerint Harris alig foglalkozott ezzel a feladatkörével, ezért nem meglepő, hogy az illegális bevándorlók száma rohamosan nőtt. Biden visszalépését követően Harris volt a demokraták elnökjelöltje. Elemzők szerint választási vereségének egyik fő oka, hogy eredménytelenül látta el határcári faladatait.
Jelenleg Tom Homan tölti be a határcár szerepét. Donald Trump elnök 2024 novemberében jelentette be, hogy Homan − aki korábban az Amerikai Bevándorlásügyi és Vámhatóság (ICE) igazgatója volt −, ismét vezető szerepet kap a határbiztonság és az illegális bevándorlás elleni küzdelem terén. Homan ismert szigorú bevándorláspolitikájáról, és új megbízatása során kiemelt feladatának tekinti az illegális bevándorlók kitoloncolását, valamint a határvédelem megerősítését. Ezek közé tartozik a mexikói határfal építésének folytatása, amely az előző Trump-adminisztráció távozásával leállt.
Idegenrendészeti szigorítások
A belbiztonsági minisztériumot arra kötelezik, hogy intézkedjenek azoknak az illegális bevándorlóknak az őrizetbe vételéről, akiket a betörés akár legenyhébb törvényi tényállása miatt elítéltek, illetve lopást követtek el − még a csekély értékre elkövetett bolti lopásokat is beleértve. A szigorú szabályozás arra is kiterjed, amely alapján az USA tagállamai beperelhetik a szövetségi kormányt, ha elmulasztják őrizetbe venni az illegális bevándorlókat és ezzel az államnak vagy polgárainak 100 dollárt meghaladó kárt okoznak.
Azoknak a kiskorú illegális bevándorlóknak a deportálását is elrendelhetik, akik egyedül érkeznek az Egyesült Államokba. Nyilvántartásba veszik az Egyesült Államokban a jogszerű tartózkodáshoz szükséges iratok nélküli személyeket. A 14 éven felüli bevándorlók ujjlenyomata és lakcíme kerül ebbe az adatbázisba. A regisztráció elmulasztása pénzbírsággal vagy szabadságvesztéssel is járhat. Az illegális migráció felszámolását összehangolták a drogkartellek kiiktatására irányuló harccal.
Megállapodások a latin-amerikai migránskibocsátó országokkal
Marco Rubio külügyminiszter egyik sarkalatos feladata a latin-amerikai országok vezetőivel megállapodásokat kötni az Egyesült Államokba irányuló illegális migrációs megfékezése érdekében. Célkeresztben a kitoloncoltak visszafogadása és a migrációt kiváltó okok megszüntetése áll. Rubionak elsősorban Venezuelával kellene megállapodnia, ahonnan 2021 óta mintegy 760 ezer illegális bevándorló érkezett az USA-ba.
A Trump-kormányzat egyik első intézkedéseként azonnal megszüntette a Biden-adminisztráció által létrehozott CHNV-parole programot, amely lehetőséget biztosított a venezuelai, kubai, haiti és nicaraguai állampolgárok számára, hogy egyszerűsített eljárás keretin belül ideiglenesen beutazzanak az Egyesült Államokba. 2024 végéig több, mint 530 ezer kubai, haiti, nicaraguai és venezuelai állampolgár érkezett légi úton az USA-ba ennek a programnak a keretében. Minderre úgy került sor, hogy a Kongresszus sohasem hagyta jóvá a programot.
Felmondtak a bevándorlási bírósági rendszert irányító Bevándorlási Felülvizsgálati Hivatal (EOIR) igazgatójának, a bevándorlási főbírónak és a szervezet vezetőségének több tagjának. Erre azt követően került sor, hogy a képviselőház igazságügyi bizottsága feltárta, hogy több mint 700 000 illegális bevándorlónak határozatlan ideig lehetővé tették az országban tartózkodást.
Visszaállítják az első ciklusában meghirdetett „Maradj Mexikóban”-programot, amelynek keretében az illegális bevándorlókat visszaküldik a határon túlra, hogy ott várják meg a menedékjogi meghallgatásukat. Ezzel az intézkedéssel megakadályozható, hogy a menekültügyi rendszer kijátszásával évekig az USA-ban maradjanak.
Többen mellette, mint ellene
Trump migrációpolitikai intézkedései vegyes reakciókat váltottak ki. Támogatói szerint ezek az intézkedések szükségesek az ország szuverenitásának és biztonságának megőrzéséhez. Ellenfelei azonban úgy vélik, hogy bevándorlási szabályai sértik az emberi jogokat és aláássák az Egyesült Államok nemzetközi hírnevét. Azonban az amerikai lakosság 59%-a támogatja az illegális migránsok mielőbbi kitoloncolását is magában foglaló intézkedéseket.
