Az elhúzódó orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusok fokozódó eszkalációjával rendkívül feszültté váló globális geopolitikai helyzetben kérdés, hogy fennmaradhat-e Tajvan és a térség törékeny békéje. Milyen lépések meghozatala szükséges a status quo fenntartásához a világgazdaság motorjának is tartott térségben? A kérdés megválaszolásához a felek álláspontjának elemzése mellett egyes történelmi párhuzamokat vizsgálva kerülhetünk közelebb.
A német parlamentben 2023. április 23-án terjesztették elő a „Németország mint igazságszolgáltatási központ megerősítéséről” szóló törvény (Justizstandort-Stärkungsgesetz) tervezetét. A reformtervezet jelentősége az ország gazdasági ereje, valamint a jogtudományban betöltött jelentősége miatt messze túlmutat önmagán és akár egyfajta európai áttörést is jelenthet a polgári igazságszolgáltatás terén.
Az alábbi írás a nemzetközi kereskedelmi bíráskodás elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett reformjait, annak okait és eddig észlelhető következményeit mutatja be röviden annak érdekében, hogy jobban megértsük, mi is történik most a német igazságszolgáltatással.
Az uniós jogalkotó hogyan tervezi szabályozni a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket? Hogyan teremti meg az egyensúlyt az innováció elősegítése és az uniós polgárok alapvető jogai és érdekei között az EU? Milyen szabályozási környezet várható a mesterséges intelligencia területén a következő évtizedekben Európában?
A nyugat-balkáni régió több államát egyidejűleg sújtotta a júniusi áramkimaradás. A turisztikai idény kezdetekor, egyben a nagy forróságok idején emberéleteket is követelt, hogy a klímaberendezéseket sem lehetett üzemeltetni.
Érdekes kettősség figyelhető meg az adatvédelem tekintetében, mivel a jogszabályoknak egyszerre kell biztosítaniuk az egyének magánélethez való jogát, valamint a lehetőséget, hogy belelássanak az adataik kezelésének módjába.
Amennyiben a mesterséges intelligenciával összefonodó bírósági döntéshozatal valósággá válik, a bíróknak olyan keretrendszer kell, hogy álljon rendelkezésre, amelyekre támaszkodva felelősséget vállalhatnak a mesterséges intelligencia bírósági alkalmazásának alakításáért.
Súlyos vita került újra napirendre Izraelben a Hamász palesztin terrorszervezettel folytatott háború nyomán: az ultraortodoxok katonai szolgálatának a kérdése. Miközben minden 18. életévét betöltött izraelinek kötelező katonai szolgálatot kell teljesítenie, az ultraortodoxoknak csupán kis része vonul be a hadseregbe. Ez azonban a társadalom többségének egyre kevésbé tetszik.
A kutatási szerződések már több mint ötven éve képezik a magyar jogrendszer részét, speciális jellegük miatt azonban kevés figyelem hárult rájuk. Ennek ellenére az innováció létrehozásában nagy szerep jut a jogi konstrukcióknak is, ezért érdemes számba venni a történeti fejlődés fontosabb állomásait. Ebben a részben a szocializmus korának szabályozását mutatjuk be.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződést a magyar törvényhozás az 1921. évi XXXIII. törvényben cikkelyezte be, amely 1921. július 26-án lépett életbe.
A tálib hatalomátvétel után kevés olyan ország maradt, mely fenntartotta a diplomáciai kapcsolatokat Afganisztánnal, jellemzően a keleti hatalmak, köztük Kína és Pakisztán hoztak ilyen döntést.
Mik a keresztény politizálás feltételei a szekularizálódás korában? Hogyan viszonyuljon az egyház a demokratikus eszméhez? Lehetséges, illetve szabad-e Isten országát a Földön megvalósítani? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket taglal a Darabos Ádám és Jancsó András szerkesztésében megjelent Theologians on Modern Politics című kiadvány.
A Közgazdasági Iskola Elemző Műhelyének tagjai arra keresték a választ, hogy a magyar borászatok esetében melyek a hatékony működés mozgatórugói, és hogy milyen birtok- és pinceméret mellett érhető ez el.
Milyen konkrét kötelezettségei vannak az egyes államoknak a klímaváltozás ellen folytatott globális küzdelemben? Milyen következményei lehetnek az ilyen kötelezettségek megszegésének?
Az elhúzódó orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusok fokozódó eszkalációjával rendkívül feszültté váló globális geopolitikai helyzetben kérdés, hogy fennmaradhat-e Tajvan és a térség törékeny békéje. Milyen lépések meghozatala szükséges a status quo fenntartásához a világgazdaság motorjának is tartott térségben? A kérdés megválaszolásához a felek álláspontjának elemzése mellett egyes történelmi párhuzamokat vizsgálva kerülhetünk közelebb.
A trauma egy túlságosan gyakori emberi tapasztalat, a legtöbben életük során legalább egy traumatikus eseményt átélnek. Azonban csak körülbelül egyharmaduknál alakul ki poszttraumás stressz zavar (PTSD), ami fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mi tesz egyeseket sérülékenyebbé, mint másokat. A PTSD kockázati tényezőit pretraumatikus, peritraumatikus és poszttraumás területekre lehet kategorizálni. Ez a cikk a PTSD tüneteit, előfordulását, kockázati tényezőit és a mögöttes biológiai mechanizmusokat vizsgálja.
Előző
