December 25-én az Estlink-2 elektromos átviteli kábel súlyosan megsérült. A kábel Finnországot és Észtországot köti össze a Balti-tenger Finn-öblén keresztül a tengerfenéken. A sérülés következtében számos kommunikációs kábel szintén károsodott. A helyreállítási munkák hónapokat vehetnek igénybe a nagyforgalmú, barátságtalan időjárású öbölben. A finn kormány villámgyorsan reagált az esetre: a hatóságok egyik helikoptere azonnal leszállt az incidenshez köthető hajónak, az Eagle-S-nek a fedélzetére. A tanker a Cook-szigetek zászlója alatt hajózott. Felmerül a kérdés, hogy mit keres egy kicsiny óceániai szigetcsoport hajója a Balti-tengeren? A szállítóhajó az Oroszországhoz köthető „árnyékflotta” egyik tagja. Az oroszok úgy próbálják túlélni az ellenük bevezetett gazdasági szankciókat, hogy átláthatatlan tulajdonosi hátterű flottát üzemeltetnek. Így történhetett meg, hogy a kábel fölött hajózó Eagle-2 horgonya nem volt szabályosan rögzítve, nyomot húzott a tengerfenéken, és eközben elszakította a Helsinki és Tallinn közé telepített kábelt. Ez derült ki az eddigi hatósági vizsgálatokból.

Az Eagle-S tulajdonosi háttere szinte átláthatatlan. A hajó hivatalosan egy Cook-szigeteken bejegyzett, egy főt alkalmazó cég tulajdonában áll, amelynek székhelye egy dubaji luxushotel üzleti központjában van feltüntetve. A hajót egy indiai székhelyű, Peninsular Maritime nevű hajózási cég kezeli, amely korábban szankcionált orosz hajókkal is kapcsolatban áll. A hajó kusza tulajdonosi struktúrája és a fedélzeten talált eszközök is arra utalnak, hogy Oroszország a nyugati szankciók megkerülésére, valamint a kritikus infrastruktúra elleni akciók előkészítésére használja az ilyen hajókat. Ez a modell nem csupán a felelősségre vonhatóságot nehezíti meg, hanem a geopolitikai szándékok leplezését is elősegíti.

Csendes szellemek a zavaros vizeken – Mik az árnyékflották?

Az „árnyékflották” elöregedett kereskedelmi hajókból állnak, követhetetlen tulajdonosi hátterük révén alkalmasak arra, hogy a valódi fenntartóik elrejtsék a szándékukat. Ezt a módszert előszeretettel alkalmazza többek között Oroszország, mivel a kivetett szankciók súlyosan érintik a Föderáció nemzetközi kereskedelmi lehetőségeit és képességeit. Így árnyékflotta fenntartásával az oroszok a szűkre szabott mozgásterüket kiszélesítik, közben használhatják a hajókat illegális kereskedelemre, kémkedésre, és ahogy most is, szabotázs akcióra. Nem véletlen, hogy a finn hatóság emberei kémkedésre alkalmas, különleges kommunikációs eszközöket találtak az Eagle-S-en. A hajónaplóból kiderült, hogy a tanker gyakran fordult meg javítás címén orosz kikötőkben.

Nem ez az első alkalom – Rendszeres visszaélések a Balti-tengeren

Az Eagle-S esete nem egyedi a Balti-tenger térségében. Az utóbbi három évben számtalan olyan incidens történt az Északi-tengeren, amelyek a kémkedés vagy a hibrid hadviselés gyanújára adhatnak okot – és nem csak Oroszország részéről. A leghíresebb eset a NordStream gázvezetékek 2022-ben történt felrobbantása volt. Az elkövetők kilétét a mai napig nem sikerült tisztázni, annak ellenére sem, hogy számtalan bizonyíték látott napvilágot, amelyek szerint nem Moszkva volt a felelős a történtekért, miközben több ország orosz szabotázsakciónak tartja az esetet. 

Hasonló esetként tartják számon az egyik finn-észt vezeték 2023. októberi, valamint egy másik balti-tengeri vezeték 2024. novemberi megsérülését( ez utóbbiért egy kínai hajó volt a felelős). Az Estlink-2-n történt sérüléshez hasonlóképp egy Svédországot és Litvániát összekötő kommunikációs kábel rongálódott meg 2023 novemberében, amit Stockholm és Vilnius szintén szabotázsakcióként vizsgált. A svéd hatóságok végül egy Oroszországból indult kínai lobogó alatt közlekedő teherhajót gyanúsított meg a sérüléssel. Tavaly januárban a NATO szintén szokatlan aktivitást regisztrált a Balti-tenger mélyén. A gyanús tevékenységet valószínűleg orosz tengeralattjárók végezhették felderítési és adatgyűjtési céllal.

Ezek az események rámutatnak arra, hogy a balti-tengeri kritikus infrastruktúra elleni támadások nem egyedi esetek, hanem egy nagyobb stratégia részét képezik. Az incidensek azt is megerősítik, hogy a geopolitikai feszültségek nyomán a hibrid hadviselés fokozódik a térségben, ami kiemelt és határozott óvintézkedéseket követel a nemzetektől, a NATO-tól és az Európai Uniótól.

Orosz hibrid hadviselés – Láthatatlan frontvonalak

hibrid hadviselés egy olyan stratégia, amely egyszerre alkalmaz konvencionális (avagy hagyományos, pl. katonai) és nem konvencionális módszereket, hogy megroppantsa, térdre kényszerítse ellenfelét. Nem konvencionális módszer lehet a kiberhadviselés, a dezinformáció, a gazdasági nyomásgyakorlás, vagy a migráció instrumentalizálása (avagy politikai nyomásgyakorló eszközként való használata). Bár egységes, elfogadott definíció nincsen arra, hogy mit jelent a „hibrid hadviselés”, Oroszországnak az utóbbi, több mint tíz évben észlelt eszközrendszere alkalmas arra, hogy értelmezhessük az újkeletű jelenséget. Az orosz hibrid hadviselésnek egyik újabb eleme a tengeri szabotázsakciók szervezése. Ezt példázza az Eagle-S esete, amely során a nemzetközi energiaellátásban és globális kommunikáció szempontjából kulcsfontosságú kábelek sérültek meg. 

Mit hozhat a jövő?

Az Eagle-S esete széles nemzetközi figyelmet kapott. Bár már így is precedens nélküli szankciós rendszer van életben Oroszországgal szemben, az árnyékflották üzemeltetőire és tulajdonosaira vonatkozó, további szigorításokra számíthatunk az Európai Unió és nyugati partnerei részéről. A NATO emellett ismét fokozta jelenlétét a Balti-tengeren, beleértve hadiállomások és védelmi műszaki eszközök telepítését. Várhatóan ENSZ által kikényszerített nemzetközi jogi szigorítások lépnek életbe az árnyékflották ellen a tengeri infrastruktúrák védelme érdekében.

A technológia segítséget nyújthat az ilyen nehezen meghatározható ellenséges tevékenységekkel szemben. A mesterséges intelligencia hatékony védelmet adhat az árnyékflották működésében szemben. A tengeralatti infrastruktúra közvetlen védelmének fejlesztése, leginkább drónok és autonóm járművek alkalmazása szintén elengedhetetlenné vált. Hasonlóképp hasznos eszköz lehet a gazdasági nyomásgyakorlás keretei között az orosz árnyékflották működéséből nyert bevételek feltárása és blokkolása, szankcionálása. Közös EU-NATO stratégia kidolgozása is szükségessé válhat a balti-tengeri, árnyékflották által üzemeltetett illegális kereskedelem megakadályozására. Az állandó NATO-jelenlét a Balti-tenger kulcsfontosságú pontjain, így a gyakorlott és célirányosan kiképzett egységek hozzájárulhatnak a tengeri infrastruktúra védelmének megerősítéséhez.

Az Eagle-S incidense nem elszigetelt eset. Az Estlink-2 elleni támadás egy nagyobb játszma része, amely az európai biztonságot és stabilitást veszélyezteti. Az árnyékflották és a hozzájuk kötődő hibrid hadviselésbeli eszközök újfajta megközelítést követelnek a nemzetközi közösségtől: határozott válaszlépéseket, szigorodó ellenőrzési mechanizmusokat és szorosabb együttműködést a Balti-tenger térségében. Az európai térség stabilitásának és biztonságának megőrzése immáron nem kizárólagosan a kormányok, hanem a nemzetközi szervezetek közös felelőssége is. Az árnyékflották elleni fellépés nem pusztán gazdasági kérdés, az ellenük folytatott küzdelem az európai értékek védelme érdekében folyik.