Az oktatásszervezési reformokon túl a tanár hagyományos szerepének megerősítése a természetesen a pedagógusképzésre is komoly feladatot ró. Itt szükséges ugyanis megismertetni a leendő pedagógusokkal a klasszikus tudástartalmak fontosságát a műveltségi kánon kialakításában és a készségfejlesztés megvalósításában. A közösségszervezői funkció kimunkálása pedig sokszor az egyetemista korig is hiányzó, valós közösségi élmények megtapasztalását teszi szükségessé.
2025. november 6-án Washingtonban került megrendezésre a második Közép-Ázsia – Egyesült Államok (röviden C5+1 vagy C5+USA) csúcstalálkozó, melynek jelentősége ázsiai szinten messze túlmutat a regionális párbeszéden, mivel a washingtoni találkozó tükrözte azt az új geopolitikai realitást, amely a nagyhatalmak növekvő érdeklődését mutatja a régió iránt.
Az Észtországban felbukkanó antibiotikum-rezisztens fertőzések rámutatnak: a menekültek, vendégmunkások és migránsok mozgásával a veszélyes kórokozók is terjednek. A klímaváltozás, a háborúk és a rossz higiénés viszonyok világszerte kedveznek a rezisztencia terjedésének – lássuk, mit tesz (és mit nem tesz) Európa az antibiotikumok túlhasználatának visszaszorításáért.
A 21. század történelemtanítása egyre inkább a digitális tanulási környezet és a tanulóközpontú módszerek integrációja felé mozdul el. Az online eszközöket hatékonyan használó pedagógia képes megszólítani az új generációkat, aktivizálni és reflektív gondolkodásra bírni őket. A Corvin Kamra – mint a digitális platformokon létrehozott tananyagtárak és feladatbankok egyike – e folyamat innovatív megoldása. Célközönsége elsősorban a történelemtanár kollégák. Hatalmas előny, hogy nemcsak ők, hanem regisztráció után bárki számára ingyenesen elérhető és használható a weboldal.
Jelen írásom az augusztus 29-én megjelent szovjet csapatok első bevetése az 1956-os forradalomban c. cikkem folytatása és egyben lezárása. Az 1956. november 4. és 11. közötti események sorozatát kívánom bemutatni hadtörténeti szempontból az alábbiakban.
A 20. század hajnalán egy sor technikai innováció állt a társadalom rendelkezésére. Az emberek hittek egy addig sohasem látott szebb és jobb világban. Nem sejtették, hogy a változások egy addig nem ismert brutális háborúhoz vezetnek…
A félvezetők, az ipari robotok és a mesterséges intelligencia (AI) mára életünk nélkülözhetetlen elemeivé váltak. A 21. század kényelmes, technológia vezérelt életmódja elképzelhetetlen ezen innovációk nélkül és az új gazdasági modell is egyre inkább ezen technológiákra épül, miközben a világgazdaság hatalmi viszonyait is átalakítja. Nem meglepő tehát, hogy a technológiai verseny az Egyesült Államok és Kína között mindinkább a chipek, az AI és az ipari robotok körül kristályosodik ki. Az EU viszont e küzdelemben egyre inkább lemaradó szereplőként tűnik fel.
A közép-kelet-európai országok közül Magyarország volt az első, amely orvoscsoportot küldött a koreai hadszíntérre. 1950 és 1957 között nyolc váltásban több mint kétszáz magyar orvos, nővér és egészségügyi dolgozó szolgált a Koreai-félszigeten. Az intézményt eredetileg a Magyar Dolgozók Pártja főtitkáráról Rákosi Mátyás Kórháznak nevezték el, de Rákosi 1956 nyári bukása után a hivatalos iratokban már Koreai Magyar Kórházként szerepelt.
A nemrég megrendezett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozójára a fokozódó globális geopolitikai versengés közepette került sor a kínai Tiencsinben. E feszült dinamika keretezte a csúcstalálkozó diskurzusait is, melyek rávilágítottak arra, hogy a Szervezet regionális biztonsági tömbből mára egyfajta gazdasági és stratégiai együttműködést egyaránt átfogó, többdimenziós struktúrává fejlődött, amely arra hivatott, hogy előmozdítsa a tagok közötti regionális stabilizációt és stratégiai koordinációt. Ezen stratégiai koordinációt kihasználva az adott keretek között a meglévő szövetségi rendszert kiegészítve úgy tűnik, hogy Kína és Oroszország újraélesztett egy energetikai együttműködést, a Szibériai Ereje-2 (Сила Сибири-2) gázvezeték megépítését.
Az első világháborút követő béketárgyalások során gyakran irreális elvárásokat támasztottak az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai, amelyeket általában alaptalan vagy torzított állításokkal próbáltak alátámasztani. Egyik stratégiai céljuk a hatvani vasútvonal megszerzése volt, amelynek eléréséhez ugyanakkor egy valós tényezőt kívántak felhasználni, a mátrai szlovák falvakat. A hegyek között ugyanis valóban voltak, sőt máig vannak szlovák települések – még a hegység déli lábánál is.
Előző