Donald Trump 2025-ös visszatérése az amerikai elnöki posztra heves vitát váltott ki az amerikai külpolitikáról Közép-Ázsiával kapcsolatban. Marco Rubio amerikai külügyminiszter 2025. januárjában tartott külügyminiszteri posztra jelölt meghallgatásán támogatta a Kazahsztánra és Üzbegisztánra vonatkozó Jackson-Vanik-módosítás eltörlését, annak érdekében, hogy normalizálja Washington kapcsolatait a közép-ázsiai régióval.
A marketing mint alkalmazott tudományterület oktatásának egyik alapvető dilemmája, hogy milyen tartalmakkal kínáljuk meg a hallgatókat a képzés során. Mely elméleti modellek lehetnek érvényesek hosszabb távon egy olyan gyakorlatban, amely rendkívül gyors, és akár egyetlen képzési periódus (3–5 év) alatt is radikálisan átalakulhat?
A Magyar Néphadsereg tevékenységével kapcsolatos, egymásnak ellentmondó vélemények és értékelések alapján jogos a kérdés: az október 23-i tüntetés méretétől megrettent állami és pártvezetés miért csak egy idegen hatalom, a Szovjetunió fegyveres erejére támaszkodhatott? Miért nem bízott, bízhatott a hadsereg határozott fellépésében? Miért nem vált a hadsereg október 28-ig, a felkelés győzelméig a forradalom fegyveres erejévé? Miért nem válhatott a forradalom vívmányainak hatékony védelmezőjévé november 4. után sem?
A globális éghajlatváltozás hatása nagyban megmutatkozhat Törökország gyapottermelésében a következő években. Előrejelzések szerint a 2050-es évekre jelentős regionális változások léphetnek fel, amelyek következtében a Fekete-tenger partvidékei alkalmasabbá válhatnak a gyapottermesztésre, míg a jelenlegi fő termőterületek, köztük a Szíriával határos délkeleti régiók elveszthetik jelentőségüket.
A mesterséges intelligencia piaci értéke rohamos tempóban nő. Az algoritmusok az élet számos területén emelik az emberi hatékonyságot, legfőbb üzemanyaguk pedig az adat, az átlagemberekre vonatkozó személyes adatok halmaza. Vajon képesek lehetünk-e megőrizni az adataink feletti önrendelkezést az algoritmusok korában, és befolyással lehetünk-e arra, hogyan használják fel őket?
Bözödújfalu története tipikusan olyan történet, amelyet – ha népünk a múlt század második felében nem adta volna fel végleg a balladaszerzés nemes hagyományát – késő korok folkloristái ballada formájában gyűjtöttek volna be a nép ajkáról. De feladta, és ebben elévülhetetlen szerepük volt a kommunistáknak, akik módszeresen verték szét az érkezésükig még jószerivel érintetlenül élő és viruló paraszttársadalmat. Mint ahogy elévülhetetlen a szerepük Bözödújfalu sorsának tragikus végkifejletében is. A 2024-ben felavatott Összetartozás temploma azonban múlt és túlélő emlékezet erejét mutatja.
„Minden kétséget kizáróan igaznak kell tartanunk, hogy az a nép, mely mindent idegen nyelvekből kölcsönöz, nagyon szerencsétlen, és az összes népek között legméltóbb a szánalomra” – írja a négyszáz éve, 1625 nyarán született Apáczai Csere János. Gondolatai ma, amikor az angol nyelv inváziója zajlik mind a magyar tudományos, mind a köznyelvben, nem is lehetnének időszerűbbek. Ahogy a szülőhaza iránti mély elkötelezettsége és a kecsegtető nyugati tudományos életből hazatérése is példát adhat.
Trianon velünk élő hatása, hogy a román többségű nagyváradi önkormányzat egyik napról a másikra kilakoltatási pert indított a váradhegyfoki premontrei apát, Fejes Rudolf Anzelm prépost-prelátus ellen önkényes telekkönyvi átírás alapján. Szerintük az egyházi méltóság illegálisan tartózkodik az értékes városközponti apátsági épületben, amely gyakorlatilag egy máig vissza nem szolgáltatott óriási iskolaépület folytatása, a hozzáépült templom része. A cél persze ismét a magyar kultúra egyik fontos partiumi, illetve erdélyi bástyájának megtámadása, majd megszerzése.
A kormány által 2025 márciusában, a kábítószer elleni küzdelem részeként bejelentett törvénycsomag jelentős szigorításokat vezetne be a jelenlegi szabályozáshoz képest. Írásomban a tervezett változtatások jogi aspektusait, várható előnyeit és hátrányait, valamint alternatív megközelítések lehetőségeit vizsgálom, elsősorban a magyar jogrendszer korábbi szabályozási tapasztalatainak fényében.
„Ottjártunkkor ma is érezzük magunkénak Fiumét, hiszen ide sosem a horvát Rijekába érkezik lélekben a magyar utazó. Kiváltképp az, aki be tudja fogadni a régi képeslapokból áradó megkérdőjelezhetetlen magyar múltat” – megfogadtam egy évvel ezelőtt leírt soraimat, és a nyár végén személyesen is megcsodáltam a jelenkori Fiumét és Abbáziát. Jó néhány régi mesélő képeslap is útitársammá szegődött, amelyek helyszíneit újra fotóztam.
Előző