Amikor amerikai filmeket nézünk, hozzá vagyunk szokva, hogy a jelenkori magyar bírósági szervezetrendszertől idegen intézménnyel, az esküdtbírósággal találkozunk. Nem volt ez azonban Magyarországon sem ismeretlen, habár kétségtelenül rövid életű volt. Ebben a cikkben az esküdtbíráskodás magyarországi történetével foglalkozunk.
A modern társadalomban a technológia szinte mindenütt jelen van: az okostelefonjainkkal, közlekedési infrastruktúráinkkal, kommunikációs hálózatainkkal nap mint nap kapcsolatba lépünk, s ezek alakítják is mindennapjainkat. A modernitás kibontakozásától bizonyos, hogy a technikára „racionális, objektív, semleges” eszközként tekintettek a legtöbben.
A digitális szakadék kérdése a 21. század egyik legsürgetőbb társadalmi kihívása, amely nemcsupán technológiai, hanem mélyen politikai és jogi dilemmákat is felvet. A koronavírus-járvány utáni években a digitális szolgáltatásokba való integráció gyorsulása ugyan lehetővé tette például az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás digitális átalakulását, de egyúttal kiélezte azokat az egyenlőtlenségeket, amelyeket a technológiai hozzáférés és készségek hiánya szül.
Dél-Afrika informális gazdasága a foglalkoztatottak közel 30%-át adja, mégis gyakran bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetben működik. Az utcai árusoktól a kisiparosokig sokan a megélhetésért küzdenek szabályozási, pénzügyi és jogi akadályok között. Hogyan lehetne mégis ezt a szektort integrálni a formális gazdaságba úgy, hogy megőrizze rugalmasságát és növekedési lehetőségeit?
Genetikailag módosított szervezetek (GMO-k): a technológia, amely egyszerre ígéri az élelmiszerbiztonság jövőjét és vált ki heves vitákat világszerte. De mi az igazság a GMO-król? Valóban fenyegetik az egészségünket és a környezetet, vagy ez csak félreértések sorozata?
Ahogy Jókai Mór írta – főhősének, Kárpáthy Abellinónak a szájába adva – „Magyarországon némely parasztot nemesembernek hínak”. E megállapítás mögött a korabeli magyar társadalom azon sajátossága állt, hogy a nemesség nagyon nagy része maga művelte birtokát, sőt sokuk egyáltalán nem is rendelkezett birtokkal, hanem bérlőként élt egy másik nemes földjén, vagy egyenesen jobbágytelket művelt, mely után bizonyos jobbágyi szolgáltatásokkal is tartozott. Ők voltak a kisnemesség.
Mikor Magyarországon a hírszerzés és elhárítás történelmi múltjának kérdéskörét tárgyaljuk, az első gondolatunk általában az ÁVO vagy az ÁVH, esetleg a III/III osztályra szűkül. A katonai hírszerzés és elhárítás viszont sokkal korábbi gyökerekre tekint vissza. Ezekre a gyökerekre, illetve e szervezetek dinamikus átalakulására fókuszál ez a cikk.
Kevesebb mint egy hét és idén is elrajtol a Magyar Nagydíj a megújult Hungaroringen. A Nemzetközi Automobil Szövetség (Fédération Internationale de l’Automobile – FIA) által felállított szigorú keretek között mind a pályán, mind azon kívül óriási harc folyik a századmásodpercekért.
Hogyan kerekedhet ki egy olyan ív az európai történetek kavalkádjából és sokféleségéből, amely közös cselekvésbe képes önteni az európai népek néha egymás mellett futó, néha pedig egymást keresztező útjait? – ezen alapvető kérdés köré épül Bertrand Mathieu, a Sorbonne jogászprofesszorának új könyve, amely az MCC Press gondozásában szeptemberben jelenik meg. A kötet izgalmas érveléseken keresztül kalauzolja el az olvasót a történelem, a geopolitikai, az uniós intézményi és jogi reformok világában, hogy felvázoljon egy Európa-víziót, amely ellenállóbbá és erősebbé teszi Európát a 21. században.
Előző