A török-olasz kapcsolatok kulturális tekintetben gazdag és sokszínű történelmi örökségre épülnek. Az európai és az ázsiai kultúra találkozása, valamint a középkori kereskedelmi útvonalak és az európai hatalmak közötti rivalizálás mind hozzájárultak a két ország kapcsolatainak alakulásához.
Évről évre világszerte egyre több diák választja a külföldi továbbtanulás lehetőségét, 2024-ben sincs ez máshogy: több millió diák tanul a szülőországától eltérő országban található egyetemen.
Vajon jogilag lehetséges-e megváltoztatni a migrációs politika irányát? Megtehetik-e a kormányok és a jogalkotók azt, amit a polgárok nagy többsége követel?
Csak úgy érdemes tudományt művelni, ha képesek vagyunk saját, szűken vett szakterületi burkainkból kitekinteni, a tudományos eredményeket a széles közönség számára is lefordítani.
A XIX-XX. század fordulóján, a nagy amerikai kivándorlás időszakában sokan igyekeztek feltárni a tömeges vándorlás okait. Az egyéni döntések ugyan sokfélék lehetnek, de tudható, hogy a legtöbben gazdasági, és nem pedig politikai okok miatt kelnek útra az Újvilág felé.
Az MCC Podcast legújabb adásában Rétfalvi Flóra beszélget Piróth Eszterrel, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat igazgatójával. A társulat kiemelkedő szerepet vállal az innovációban és az oktatásban, főként a tudomány és tudományos ismeretterjesztés területén.
Az Európai Határ- és Parvédelmi Ügynökség (Frontex) jelentése szerint az Európai Unió külső határain az irreguláris határátlépések észlelt száma 2023 első tíz hónapjában 18%-kal, közel 331 600-ra emelkedett. 2015 óta ebben az időintervallumban ez a legmagasabb érték, és egyen meghaladja a 2022-es éves összértéket (330 000 illegális határátlépés). Mindez végérvényesen cáfolja azokat a véleményeket, amelyek szerint a migrációs válság már ,,mögöttünk van”.
A közvélemény jelentős részét váratlanul érte a Geert Wilders vezette Szabadságpárt választási győzelme Hollandiában, ami mögött leginkább a jelenlegi liberális bevándorláspolitika átalakításának széles körű társadalmi igénye húzódik meg.
November 6-án a török hírügynökségek egy média-csúcstalálkozót szerveztek „Egység a média és a jövőkép terén” címmel Isztambulban. A konferencia keretében aláírták a Török Hírügynökségek Szövetségének létrehozásáról szóló megállapodást. A szövetség megvalósítói egyben a Türk Államok Szervezetének képviselői is, ahol Magyarország megfigyelői státusszal rendelkezik.
A 2023-ban beterjesztett, tízéves vasútfejlesztési stratégia egyik legfőbb törekvése, hogy a kötöttpályáé legyen a főszerep a hazai közlekedési rendszerben.
Március 15-17-e között elnökválasztás volt Oroszországban, amelyet rendkívüli arányokkal nyert meg a rövid megszakítással már majdnem negyedszázada hivatalban lévő elnök, Vlagyimir Putyin. Okozott ez egyáltalán meglepetést bárki számára is?
A hangunk a vokális névjegyünk, ahhoz viszont, hogy kellő magabiztossággal és erővel képviseltessük magunkat a beszédünkön keresztül, belső munkára, önismeretre és rengeteg gyakorlásra van szükségünk.
Egy átlagos munkavállaló csevegéssel töltött ideje éves szinten csaknem 2 millió forintba kerül a munkáltatójának. Ennek ellenére is megéri a cégeknek, hogy dolgozóik beszélgessenek, támasztja alá számos tanulmány. Mik az emögött megbúvó indokok, és hogy jönnek ki a számok? Erről olvashatnak részletesebben a következőkben.
A török-olasz kapcsolatok kulturális tekintetben gazdag és sokszínű történelmi örökségre épülnek. Az európai és az ázsiai kultúra találkozása, valamint a középkori kereskedelmi útvonalak és az európai hatalmak közötti rivalizálás mind hozzájárultak a két ország kapcsolatainak alakulásához.
Évről évre világszerte egyre több diák választja a külföldi továbbtanulás lehetőségét, 2024-ben sincs ez máshogy: több millió diák tanul a szülőországától eltérő országban található egyetemen.
Előző