A Z generáció, a digitális kor szülöttei, szinte minden életterületen magabiztosan mozognak az online térben. Nincs ez másként az egészségügyi információk keresésekor sem. De hogyan tájékozódnak a magyar fiatalok, ha egészségükről van szó? Milyen forrásokat részesítenek előnyben, mennyire bíznak meg az interneten talált információkban, és milyen szerepet játszanak életükben a digitális egészségügyi alkalmazások? Tíz darab Z generációs fiatallal készült mélyinterjú alapján kerestük a válaszokat ezekre a kérdésekre.
A témában született előző cikk bemutatta a modern társasági jogi szabályozás létrejöttét, valamint a Kertv.-től kezdődően annak kialakulását, egészen a rendszerváltásig. Jelen írás ezt a folyamatot viszi tovább, bemutatja a demokratikus átmenet éveit, valamint az új Ptk. hatályba lépésével kialakított társasági jogi szabályozás rendszerét.
A magyar társasági jog története szorosan összefügg a gazdasági és politikai rendszerek változásaival, amelyeken Magyarország az elmúlt közel másfél században keresztülment. Az alábbiakban a legfontosabb történelmi és jogi mérföldköveket ismertetjük az 1875-ös Kereskedelmi Törvénytől az új Polgári Törvénykönyv megszületéséig, bemutatva a szabályozás változásainak társadalmi és gazdasági hátterét.
Milyen üzenetet hordoznak az ókeresztény apokaliptikus művek? Mi mindent ismerhetünk meg általuk az akkori társadalomról? Milyen értéket hordoz az apokalipszisek többértelműsége? Ezek, és sok más hasonló kérdés merült fel az Észak-Amerikai Patrisztikus Társaság 2025. évi éves találkozóján, amelyen magam is részt vehettem az MCC Egyetemi Programjának jóvoltából.
A 19. század végén sajátos épülettípusok, az igazságügyi paloták jelentek meg, melyek bírósági épületekként ma is méltó helyszínéül szolgálnak az igazságszolgáltatásnak, hozzájárulva tekintélyének biztosításához. Ebben a cikkben az igazságügyi paloták megjelenésének körülményeivel, főbb jellemzőivel foglalkozom a Szombathelyi Törvényszék épületének példáján keresztül.
A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás egy olyan alternatív vitarendezési forma, amely a felek azon megállapodásán alapszik, miszerint a közöttük felmerülő jogvitákat nem az állami bíróságok, hanem egy vagy több választottbíróból álló választottbírói tanács elé utalják. A választottbíráskodás több előnnyel is rendelkezik a hagyományos állami bíróságokkal szemben, amely a nagy kereskedelmi tranzakciókban részes feleket az intézmény felé tereli. Jelen cikk célja ezen különbségek és előnyök felvázolása.
A Közel-Kelet geopolitikai dinamikája ismét drámai fordulatot vett, miután 2025. júniusában Izrael nagyszabású támadást indított Irán ellen, célba véve többek között az iszlám köztársaság nukleáris létesítményeit. A háború diplomáciai és biztonságpolitikai válaszokat generált Törökország részéről is.
A modern oktatási rendszerek gyakran fókuszálnak a globális társadalmi problémákra és a politikai igazságosság kérdéseire, miközben háttérbe szorul a hagyományos tudásalapú oktatás és a nemzeti értékek közvetítése. Az oktatás szerepe az egyéni és közösségi identitás kialakításában, a kulturális örökség megőrzésében és a fiatalok szocializációjában egyre fontosabbá válik a globalizált világban, ahol a nemzetállamok önállósága számos kihívással néz szembe.
Előző