Kevesebb mint egy hét és idén is elrajtol a Magyar Nagydíj a megújult Hungaroringen. A Nemzetközi Automobil Szövetség (Fédération Internationale de l’Automobile – FIA) által felállított szigorú keretek között mind a pályán, mind azon kívül óriási harc folyik a századmásodpercekért.
Hogyan kerekedhet ki egy olyan ív az európai történetek kavalkádjából és sokféleségéből, amely közös cselekvésbe képes önteni az európai népek néha egymás mellett futó, néha pedig egymást keresztező útjait? – ezen alapvető kérdés köré épül Bertrand Mathieu, a Sorbonne jogászprofesszorának új könyve, amely az MCC Press gondozásában szeptemberben jelenik meg. A kötet izgalmas érveléseken keresztül kalauzolja el az olvasót a történelem, a geopolitikai, az uniós intézményi és jogi reformok világában, hogy felvázoljon egy Európa-víziót, amely ellenállóbbá és erősebbé teszi Európát a 21. században.
Észtország számos sikeres nagyvállalat bölcsője. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen kis területű, alacsony népességű ország vajon mit tud jobban a startupokról, mint Európa többi országa? Mi állhat az észt startupok sikertörténeteinek hátterében? Számos titkot rejt a balti térség, de vajon milyen konkrét tényezők segítették ezt a fejlődést, és mik lehetnek a kulcsüzenetek?
Napjaink műemlékvédelmi gyakorlatához számos nemzetközi charta nyújt segítséget. Mivel univerzális jelleggel alkották meg őket, ezért elméletben minden civilizáció épített örökségére vonatkoztatható. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az Európában, főként európai szakemberek által alkotott, elsősorban az öreg kontinens épített örökségére vonatkozó karták, hogyan használhatók fel egyéb kultúrákban.
A jogalkotás célja – a messzemenő jogelméleti fejtegetést mellőzve – az, hogy biztosítsa a prosperáló társadalmi együttélést, egyszerűbben: maga az emberi társadalmak fenntartása. A magatartási szabályok alkotása ezért társadalmanként eltérő módon történhet; ugyanígy térben és időben változhat.
A huszadik század nagy első világháborús összecsapásai bebizonyították, hogy a harckocsik jelenléte a csatatereken alapvető taktikai előnyt biztosít a hadviselő felek számára. A páncélos járművek képesek voltak áttörni a statikus védelmi rendszereket, így meghatározó szerepet kaptak a modern hadviselésben. A győztes hatalmak ennek megfelelően olyan békefeltételeket szabtak a legyőzött államok számára, amelyek közé tartozott a páncélozott harceszközök teljes tiltása is.
Az erotika, a házasság és a család évszázadok óta az emberi társadalmak központi kérdései közé tartoznak—kulturális, vallási és történeti szempontból egyaránt. Különösen a nyugati civilizációban váltak ma újra kulcsfontosságúvá, ahol a demográfiai válság és a népességfogyás miatt egyre többen keresik a válaszokat: miért csökkent a születések száma, és hogyan alakult át a család, mint társadalmi intézmény? Ezen írás célja, hogy választ keressen ezekre a kérdésekre, feltárva azokat a történelmi, vallási és hagyománybeli gyökereket, amelyek befolyásolhatták modern világunk család- és házasságképét.
A szovjet csapatok – mint megszálló erők – magyarországi tartózkodására 1945 után a szövetséges hatalmak megállapodása adott lehetőséget. A Magyarországgal 1947. február 10-én megkötött békeszerződés alapján a Szovjetunió általa egyoldalúan meghatározott erejű és összetételű csapatokat állomásoztatott hazánkban arra hivatkozva, hogy Ausztriában megszálló csapatokkal rendelkezik, egészen addig amíg nyugati szomszédunk vissza nem nyerte állami függetlenségét.
Előző