A Közel-Kelet geopolitikai dinamikája ismét drámai fordulatot vett, miután 2025. júniusában Izrael nagyszabású támadást indított Irán ellen, célba véve többek között az iszlám köztársaság nukleáris létesítményeit. A háború diplomáciai és biztonságpolitikai válaszokat generált Törökország részéről is.
A modern oktatási rendszerek gyakran fókuszálnak a globális társadalmi problémákra és a politikai igazságosság kérdéseire, miközben háttérbe szorul a hagyományos tudásalapú oktatás és a nemzeti értékek közvetítése. Az oktatás szerepe az egyéni és közösségi identitás kialakításában, a kulturális örökség megőrzésében és a fiatalok szocializációjában egyre fontosabbá válik a globalizált világban, ahol a nemzetállamok önállósága számos kihívással néz szembe.
2025. június 17-én Kazahsztánban, Asztanában megrendezett második Kína–Közép-Ázsia csúcstalálkozó hangsúlyozta a Kína és a régió közötti kapcsolatok erősödését.
A társadalmi és technikai környezet napjainkra gyökeres változásokon ment keresztül. E változáshullám érintette a nyelvhasználatunkat, az olvasási szokásainkat és az iskolarendszerünket is. Mindezek fényében újra kell értelmeznünk a legfiatalabbak, a most az iskolapadban ülő Alfa generáció oktatásával kapcsolatos korábbi nézeteinket. Hadd járuljak hozzá ehhez a gondolkodáshoz három olyan, a klasszikus oktatási hagyományokból merített felvetéssel, amelyek jövőképessé tehetik iskoláinkat.
A lakásért életjáradék programok, konstrukciók vizsgálatának az aktualitása nagyban összefügg azzal, hogy a világon egyre több elöregedő társadalommal rendelkező ország van, ami a nyugdíjrendszerek stabilitását csökkenti.
A Tanuláskutató Intézet podcastjének legújabb epizódjában Fodor Richárd kutatásvezető beszélgetett Chira Csongorral és Dr. Nyári Gáborral a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársaival.
Az arab országokkal szemben gyakran hangzik el az a kritika, hogy súlytalanok a nemzetközi politikai életben, viszont most úgy tűnik, hogy a térség államai egységesen és gyorsan reagáltak egy rendkívül veszélyes nemzetközi válságra.
Izrael beváltotta ígéretét és nagyszabású támadássorozatot indított Irán ellen. Az akcióban meghalt Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda főparancsnoka, három magas rangú katonai vezető és hat atomtudós, valamint súlyosan megrongálódott több atomlétesítmény. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „sikeres nyitócsapásról” beszél, ami azt sejteti, hogy az események még messze nem értek véget.
Előző