Észtország számos sikeres nagyvállalat bölcsője. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen kis területű, alacsony népességű ország vajon mit tud jobban a startupokról, mint Európa többi országa? Mi állhat az észt startupok sikertörténeteinek hátterében? Számos titkot rejt a balti térség, de vajon milyen konkrét tényezők segítették ezt a fejlődést, és mik lehetnek a kulcsüzenetek?
Napjaink műemlékvédelmi gyakorlatához számos nemzetközi charta nyújt segítséget. Mivel univerzális jelleggel alkották meg őket, ezért elméletben minden civilizáció épített örökségére vonatkoztatható. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az Európában, főként európai szakemberek által alkotott, elsősorban az öreg kontinens épített örökségére vonatkozó karták, hogyan használhatók fel egyéb kultúrákban.
A jogalkotás célja – a messzemenő jogelméleti fejtegetést mellőzve – az, hogy biztosítsa a prosperáló társadalmi együttélést, egyszerűbben: maga az emberi társadalmak fenntartása. A magatartási szabályok alkotása ezért társadalmanként eltérő módon történhet; ugyanígy térben és időben változhat.
A huszadik század nagy első világháborús összecsapásai bebizonyították, hogy a harckocsik jelenléte a csatatereken alapvető taktikai előnyt biztosít a hadviselő felek számára. A páncélos járművek képesek voltak áttörni a statikus védelmi rendszereket, így meghatározó szerepet kaptak a modern hadviselésben. A győztes hatalmak ennek megfelelően olyan békefeltételeket szabtak a legyőzött államok számára, amelyek közé tartozott a páncélozott harceszközök teljes tiltása is.
Az erotika, a házasság és a család évszázadok óta az emberi társadalmak központi kérdései közé tartoznak—kulturális, vallási és történeti szempontból egyaránt. Különösen a nyugati civilizációban váltak ma újra kulcsfontosságúvá, ahol a demográfiai válság és a népességfogyás miatt egyre többen keresik a válaszokat: miért csökkent a születések száma, és hogyan alakult át a család, mint társadalmi intézmény? Ezen írás célja, hogy választ keressen ezekre a kérdésekre, feltárva azokat a történelmi, vallási és hagyománybeli gyökereket, amelyek befolyásolhatták modern világunk család- és házasságképét.
A szovjet csapatok – mint megszálló erők – magyarországi tartózkodására 1945 után a szövetséges hatalmak megállapodása adott lehetőséget. A Magyarországgal 1947. február 10-én megkötött békeszerződés alapján a Szovjetunió általa egyoldalúan meghatározott erejű és összetételű csapatokat állomásoztatott hazánkban arra hivatkozva, hogy Ausztriában megszálló csapatokkal rendelkezik, egészen addig amíg nyugati szomszédunk vissza nem nyerte állami függetlenségét.
Közép-Ázsiát gyakran nevezik Eurázsia szívének, egy önmagában is stratégiailag jelentős régióknak, amely központi szerepet játszik a Kelet és Nyugat közötti hosszú távú geopolitikai és gazdasági elképzelésekben. Kína, Oroszország, Törökország földrajzi közelségük miatt hagyományosan a régió országai számára a legfontosabb partnerek. Ugyanakkor a közép-ázsiai országok külpolitikai stratégiájában ma egy csendes „forradalom” van kibontakozóban, aminek köszönhetően a régió politikai tájképe is átalakulhat.
A társadalmi vállalkozások a gazdasági siker és a társadalmi felelősségvállalás ígéretes ötvözetét kínálják, azonban működésük korántsem mentes az etikai dilemmáktól. Miközben a fenntarthatóság és a közjó szimbólumaként jelennek meg, sokszor ütköznek akadályokba: átláthatósági problémák, munkavállalói jogsértések és támogatási visszaélések árnyékolhatják be tevékenységüket. De vajon van-e megoldás?
Kereken negyven éve következett be a zöld mozgalmak és a környezetvédelem egyik legsötétebb éjszakája. A Greenpeace Rainbow Warrior nevű hajója két robbanást követően a mélybe süllyedt. Mi is történt azon az estén? Mi volt a Rainbow Warrior és mi vezetett a tragédiához? Milyen hatásai van a történteknek napjainkra és hogyan kapcsolódik az eset a nemzeti szuverenitáshoz?
Előző