A Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organisation, SCO) 2025-ös csúcstalálkozójának 2025. augusztus 31. és szeptember 1. között Kína adott otthont. Az idei SCO-csúcstalálkozó több szempontból is különösen nagy jelentőséggel bírt, mivel a szervezet 10 tagállamából négy közvetlenül részt vesz vagy részt vett valamilyen forró konfliktusban az elmúlt hónapokban, illetve Tencsinben a Kína, Oroszország és India által megfogalmazott üzenet az Egyesült Államok és a Nyugat számára is egyértelmű jelzés volt a nemzetközi kapcsolatokban történő gyökeres változásoknak a beköszöntéről.
2015. szeptember 16-án zavargások törtek ki a magyar–szerb országhatárnál, Röszkénél a Magyarországra tartó migránsok és a határátkelőt védő magyar határőrök között. A médiában „röszkei csata”-eposzi jelzővel illetett incidens előzménye, hogy 2015 első felében a korábbi évekhez képest sokszorosára nőtt az első sorban a közel-keleti és Ázsia távolabbi részeiről Európába irregulárisan érkező migránsok száma. Dúlt a szír polgárháború, az Iszlám Állam a szíriaiakon kívül iraki területekre is kiterjesztette a hatalmát, Afganisztánból pedig a tálibok elől menekültek tömegesen. A háborús pusztítások elől menekülőkhöz jelentős számú gazdasági migráns is csatlakozott.
Az Egyesült Államok újabb lépéseket tett kitoloncolási politikájának kiterjesztése felé. Donald Trump elnök második ciklusának kezdete óta következetesen hangsúlyozza: az illegális bevándorlás visszaszorítása nemcsak a határőrizetről, hanem a nemzetközi együttműködésről is szól. A legfrissebb hírek szerint Washington Honduras-szal és Ugandával kötött kétoldalú megállapodást a migránsok befogadásáról − függetlenül attól, hogy honnan indultak útnak.
A Budapesten lévő szovjet csapatok létszáma október 24-én még egy hadosztály létszámát sem haladta meg. A fegyveres felkelők ellen bevetett 6000 szovjet katona, 290 harckocsi, körülbelül 120 páncélozott szállító harcjármű és 156 ágyú kevésnek bizonyult.
Az európai bírói fórumok 2025 nem maradtak adósak a sportjogi vitarendezést jövőjét meghatározó döntésekkel. Egy hónapon belül mind az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mind az Európai Unió Bírósága (EUB) fontos követelményeket fogalmazott meg a sportjog legfelső fórumaként ismert Nemzetközi Sportválasztottbíróság (Court of Arbitration for Sport – CAS) joghatóságával és ítéleteinek felülvizsgálhatóságával kapcsolatban.
A legtöbb világgazdasággal foglalkozó intézmény, kutatóközpont és pénzügyintézmény már nyilvánosságra hozta 2025 első felében feldolgozott adatait, amelyben meglepő szereplők kerültek kiemelt előkelő pozíciókba. Többek között ezek között a szereplők között találhatjuk a közép-ázsiai Kirgizisztánt is, aki az elmúlt három évben az egy főre jutó GDP tekintetében a világ egyik leggyorsabban növekvő országává vált.
Szeptember elseje világszerte a tudás napja, amikor az oktatási intézmények kinyitják kapuikat. Ez Közép-Ázsiára nézve is igaz megállapítás. Ugyanakkor a régióban az idei év a felsőoktatás szempontjából egy meghatározó tanévkezdet. Ugyanis 2025 júniusban lesz négy éve annak, hogy a Turkesztán városában tartott fórumon aláírták a nyilatkozatot Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Kirgizisztán oktatási minisztériumának vezetői között. A dokumentum szerint a közép-ázsiai államok megállapodtak abban, hogy bővítik az együttműködést, és egyesítik a felsőoktatási intézmények tudományos, szellemi és kreatív potenciálját az egész régióban. Ez idő alatt azonban csak Kazahsztán és Üzbegisztán volt képes előrelépést tenni ezen a területen. Ennek oka, hogy a felsőoktatás céljait és színvonalát tekintve a közép-ázsiai régió országai között komoly eltérések vannak.
A német-amerikai filozófus, Albert Borgmann 1984-ben megjelent fő művében azt állítja, hogy a technikai eszközök nem értéksemlegesek. Mit jelent mindez?
Miként tartható egyensúlyban a munkáltatók semlegességhez fűződő érdeke és a munkavállalók vallási önkifejezése? A vallásszabadság gyakorlása és a munkahelyi környezet szabályozása között fennálló feszültség olyan kérdéseket vet fel, amelyek egyrészt rendkívül hétköznapi szituációkban merülnek fel, másrészt szorosan kapcsolódnak az ember személyiségének belső magjához. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának ítéletei betekintést nyújtanak a vallási jelképek viselésével kapcsolatos viták összetettségébe és azok társadalmi jelentőségébe. A cikk e kérdéseket járja körbe konkrét eseteken keresztül, elemezve a vallásszabadság és a munkahelyi szabályozás találkozásának határvonalait.
Az 1925 augusztusában hatályba lépett Spitzbergák szerződés Norvégia főhatalmát rögzítette a szigetcsoport felett, ugyanakkor a norvég szuverenitást számos tekintetben korlátozta. Az Északi-sark szállítási, kereskedelmi és nyersanyagkitermelési jelentőségének megnövekedése a szigetcsoporttal kapcsolatban is új jogvitákat és geopolitikai versengést eredményez, amely a százéves szerződés újragondolását is felveti.
Előző