2026 júniusában Budapest különleges szerephez jut: a fiatal sportpszichológusok szervezete, az European Network of Young Specialists in Sport Psychology (ENYSSP) huszonegyedik alkalommal rendezi meg éves konferenciáját, ezúttal a magyar fővárosban.
A találkozó nem csupán szakmai esemény, hanem élő bizonyítéka annak, hogy a sportpszichológia ereje tudásunk megosztásában és a közösségünk egységében rejlik.
Egy olyan közegben, ahol elsősorban az erő, a gyorsaság és a sebezhetetlenség számít értéknek, az önegyüttérzés elsőre idegen fogalomnak tűnhet. Fizikai sérülések – például csonttörés, ficam vagy húzódás – esetén természetes elvárás a pihenés és a regeneráció. Amikor azonban a sportoló pszichés működése kerül krízisbe, az az élsport szereplői előtt – az edzőktől a közvéleményig – sokszor fedve maradhat.
2025 októberében immár 40. alkalommal rendezték meg az Alkalmazott Sportpszichológiai Egyesület (AASP) nemzetközi szakmai találkozóját – ezúttal Montrealban. Az egyesület tagjainak sorában egyaránt megtalálhatók pszichológusok, sportolók, edzők, előadóművészek és vezető pozícióban dolgozók, akik mindannyian elkötelezettek a sport- és a teljesítménypszichológia iránt.
A turizmus napjaink egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő üzletága. A világ egyik legnagyobb szolgáltatási iparágát jelenti, amely a globális GDP megközelítőleg 10%-át adja, miközben a bevételek több mint 8%-a is ehhez a szektorhoz köthető. A növekedés üteme meghaladja a globális gazdaság egészének bővülését, ezért a gazdasági fejlődés egyik kulcsfontosságú hajtóerejének tekinthető. Jelentős munkahelyteremtő hatása van, és megfelelő keretek között hozzájárulhat a helyi közösségek gazdasági és társadalmi boldogulásához is.
Január 3-án az Egyesült Államok különleges erőinek nagyszabású katonai akciója során Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét elfogták Caracasban, majd New Yorkba szállították, ahol bíróság elé állítják. A művelet, amelyre Trump úgy hivatkozott, mint „jogérvényesítési akcióra”, nemzetközi jogi precedenst teremthet, és nemcsak a venezuelai belpolitikai helyzetet boríthatja fel, hanem Latin-Amerika más országaira is kihathat, többek között mert jelentős venezuelai közösségel élnek ott emigrációban, a térség legnagyobb migrációs krízise a venezuelai.
Franciaország ismét politikai válságba süllyedt: Sébastien Lecornu miniszterelnök (Renaissance/Ensemble) lemondását követően Emmanuel Macron francia elnök váratlanul visszahelyezte őt a miniszterelnöki székbe. A döntés azonban elsősorban Macron politikai mozgásterének megőrzését szolgálta – kemény tárgyalások és törékeny alkuk árán a francia elnök továbbra is ragaszkodik befogadó migrációs politikájához, amely egyre mélyebb politikai és társadalmi törésvonalakat nyit meg Franciaországban. Mindez különösen élesen rajzolódik ki a Nemzeti Tömörülés által a 2026-os költségvetéshez benyújtott ellenjavaslatban. A párt – egyedüli politikai erőként az országban – a bevándorláshoz kötődő állami kiadások radikális korlátozását sürgeti, válaszul a lakhatás, az oktatás és az egészségügy területén érzékelhető jelentős túlterheltségre.
Amikor az iskolai teljesítményről beszélünk, gyakran az intelligenciát tartjuk a legfontosabb tényezőnek. De vajon tényleg a legintelligensebb diákok érik el mindig a legjobb eredményeket? Angela Duckworth és Martin Seligman pszichológusok 2005-ös kutatása ezt a kérdést vizsgálta alaposan, és meglepő eredményeket tárt fel a serdülők akadémiai sikerének meghatározó tényezőiről.
A történelemórák gyakran ott kezdődnek, ahol a történetek véget érnek: évszámokkal, eseményekkel, kész válaszokkal. Egy felső tagozatos tanuló számára a történelem könnyen válhat távolivá és idegenné, amihez nehéz kapcsolódni. A történelemtanítás szempontjából ezért is fontos, hogy milyen kapcsolat alakul ki a tantárgy és a tanuló között. A játékos elemek és a történelmi empátia metszéspontja olyan tanulási helyzeteket teremt, amelyek közelebb hozzák a múltat az általános iskolások gondolkodásához és érzelmi világához.
Egy nemrégiben készült podcastban a neves skót történész Niall Ferguson azzal érvelt, hogy a nyugati országoknak fel kell vállalniuk egy új hidegháborút „a szabadsággal szemben ellenséges államokkal”. A Nyugatnak óvakodnia kell attól is, hogy tanuljon az ilyen rendszerektől, mert ezzel csak aláásná motivációját és gyengítené kulturális önbizalmát.
A médiában történő hosszas üzengetés és fenyegetések után végül az Amerikai Egyesült Államok 2026. január 3-án katonai műveletet indított Venezuela ellen. Ennek során elfogták Nicolás Maduro elnököt valamint feleségét, Cilia Florest, majd New Yorkba szállították őket, ahol drogterrorizmus vádjával állnak bíróság elé. De vajon mennyiben beszélhetünk Maduro elfogása esetében új jelenségről, és mennyiben a Latin-Amerikával szembeni amerikai politika folytonosságáról?
Előző