A második világháború vége óta Európa – különösen az Európai Unió – még soha nem volt olyan rossz állapotban, mint most. Az ukrajnai háború rávilágított Európa stratégiai gyengeségeire a katonai és gazdasági szuverenitás terén, ami politikai patthelyzethez és gyenge uniós vezetéshez vezetett. Az EU rendkívül függ az Egyesült Államoktól, elsősorban katonai területen, valamint Kínától, különösen a technológia területén. Bár logikus törekvés a nagyobb politikai és gazdasági önállóság – amit uniós terminológiában stratégiai autonómiának nevezünk –, ez nehezen érhető el. A legjobb megközelítés – amelyet Magyarország képvisel, de Brüsszel elutasít – az lenne, ha Európa a lehető legtöbb kapcsolati hidat építené ki más szereplőkkel. A brüsszeli döntéshozók jelenleg alig képesek ideológiamentes ítéletalkotásra, és az EU-szintű politikai kudarcok sorozata tovább rontja Európa helyzetét. Interjú Moldicz Csabával, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola és az MCC Külgazdasági Műhely vezetőjével.
Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az édesvíz 21. századi jelentősége a kőolaj 20. században betöltött szerepével vetekszik, főleg, ha arra gondolunk, hogy az egyéni szükségleten túl pótolhatatlan szerepe van a mezőgazdaságban, iparban, turizmusban is - mindezek tükrében az pedig határozottan aggasztó, hogy a hazai ásványvízpiac nagy márkáinak jelentős hányada külföldi kézben van.
A Primeiro Comando da Capital (PCC) három évtized alatt brazil börtönbandából olyan transznacionális maffiává nőtt, amely Európa kokaingazdaságának kulcsszereplője lett – és ehhez Portugália volt az egyik belépési pontja, miközben magyar szál is felbukkant. 2022. június 21-én Budapesten fogták el Sergio Roberto de Carvalhót, a „brazil Escobart”, aki a hálózat európai logisztikájának egyik fő mozgatója volt. A szervezet évek óta együttműködik Európa legerősebb maffiájával, az olasz ’Ndranghetával, és balkáni csoportokkal is, miközben Nyugat-Afrikán át új tranzitzónákat épít – mindez kínálati nyomást, korrupciót és pénzmosási kockázatot exportál az EU-ba. A portugál biztonsági szolgálatok szerint Lisszabon térségében önmagában ezres nagyságrendű társult hálózat mozog, ami jól illeszkedik a Carvalho-ügyben feltárt, több országot átszövő vagyon- és logisztikai portfólióhoz.
Az oktatásszervezési reformokon túl a tanár hagyományos szerepének megerősítése a természetesen a pedagógusképzésre is komoly feladatot ró. Itt szükséges ugyanis megismertetni a leendő pedagógusokkal a klasszikus tudástartalmak fontosságát a műveltségi kánon kialakításában és a készségfejlesztés megvalósításában. A közösségszervezői funkció kimunkálása pedig sokszor az egyetemista korig is hiányzó, valós közösségi élmények megtapasztalását teszi szükségessé.
2025. november 6-án Washingtonban került megrendezésre a második Közép-Ázsia – Egyesült Államok (röviden C5+1 vagy C5+USA) csúcstalálkozó, melynek jelentősége ázsiai szinten messze túlmutat a regionális párbeszéden, mivel a washingtoni találkozó tükrözte azt az új geopolitikai realitást, amely a nagyhatalmak növekvő érdeklődését mutatja a régió iránt.
Az Észtországban felbukkanó antibiotikum-rezisztens fertőzések rámutatnak: a menekültek, vendégmunkások és migránsok mozgásával a veszélyes kórokozók is terjednek. A klímaváltozás, a háborúk és a rossz higiénés viszonyok világszerte kedveznek a rezisztencia terjedésének – lássuk, mit tesz (és mit nem tesz) Európa az antibiotikumok túlhasználatának visszaszorításáért.
A 21. század történelemtanítása egyre inkább a digitális tanulási környezet és a tanulóközpontú módszerek integrációja felé mozdul el. Az online eszközöket hatékonyan használó pedagógia képes megszólítani az új generációkat, aktivizálni és reflektív gondolkodásra bírni őket. A Corvin Kamra – mint a digitális platformokon létrehozott tananyagtárak és feladatbankok egyike – e folyamat innovatív megoldása. Célközönsége elsősorban a történelemtanár kollégák. Hatalmas előny, hogy nemcsak ők, hanem regisztráció után bárki számára ingyenesen elérhető és használható a weboldal.
Jelen írásom az augusztus 29-én megjelent szovjet csapatok első bevetése az 1956-os forradalomban c. cikkem folytatása és egyben lezárása. Az 1956. november 4. és 11. közötti események sorozatát kívánom bemutatni hadtörténeti szempontból az alábbiakban.
A 20. század hajnalán egy sor technikai innováció állt a társadalom rendelkezésére. Az emberek hittek egy addig sohasem látott szebb és jobb világban. Nem sejtették, hogy a változások egy addig nem ismert brutális háborúhoz vezetnek…
A félvezetők, az ipari robotok és a mesterséges intelligencia (AI) mára életünk nélkülözhetetlen elemeivé váltak. A 21. század kényelmes, technológia vezérelt életmódja elképzelhetetlen ezen innovációk nélkül és az új gazdasági modell is egyre inkább ezen technológiákra épül, miközben a világgazdaság hatalmi viszonyait is átalakítja. Nem meglepő tehát, hogy a technológiai verseny az Egyesült Államok és Kína között mindinkább a chipek, az AI és az ipari robotok körül kristályosodik ki. Az EU viszont e küzdelemben egyre inkább lemaradó szereplőként tűnik fel.
Előző