2024. március 10-én tartották az előrehozott választásokat Portugáliában, szinte félidős szavazást tartottak volna. A cserét két év után a miniszterelnök kabinetfőnökéhez is köthető Operação Influencer néven elhíresült korrupciós botrány idézte elő. António Costa kormányzása nem először ért véget előrehozott választásokkal. 2022-ben épphogy megerősítette az előrehozott választás az előtte koalícióra kényszerülő, instabilnak mondható Szocialista Pártot, így az új ciklusnak abszolút többséggel a háta mögött vághatott neki. A bukástól azonban ez nem óvta meg. Lemondása után a Szocialista Párt új kormányt szeretett volna alakítani, melynek lehetséges fejeként a Banco de Portugal vagy a parlament elnökét nevezte meg. Azonban Marcelo Rebelo de Sousa elnök - miután összeült az államfő munkáját segítő államtanács, a Conselho de Estado, amit új választás kiírására, új miniszterelnök kinevezésére, vagy az éppen regnáló lemondása esetén kötelező összehívni -  az új választás kiírása mellett döntött.

Az új választás egyik pártnak sem hozott abszolút többséget. Az összesen 230 fős parlamentben a legerősebb pártszövetség az Aliança Democrática (Demokratikus Szövetség) tömörülés lett, amit a Partido Social Democrata (Szociáldemokrata Párt), a Centro Democrático e Social – Partido Popular (Demokratikus és Szociális Központ - Néppárt), és a Partido Popular Monárquico (Monarchista Néppárt) alkot, azaz összességében egy mérsékelt jobboldali tömb előzte meg a korábbi, baloldali kormánypártot, és összesen 80 helyet szereztek meg. A három párt közül kiemelkedik a PSD, ami 78 képviselővel rendelkezik jelenleg. Második helyen futott be 78 képviselővel a Partido Socialista (Szocialista Párt), ami az előző három ciklusban adta a miniszterelnököt. Ám az abszolút meglepetés a CHEGA! (ELÉG!) párt megerősödése volt, akik 38 hellyel szereztek többet, mint két éve, ezzel 50 főre növelték parlamenti képviselőik számát. Ez a választás tehát a CHEGA!-nak is sikert hozott, nem csak a legnépszerűbb pártszövetségnek. Ez az eredmény is az Európa-szerte erősödő jobboldali tendenciába illik bele, melynek keretében a közelgő európai parlamenti választásokon rekordszámú képviselőt szerezhetnek az Európai Néppárttól jobbra álló frakciók. A három legerősebb párt támogatottságának százalékos eloszlása 28-28-18 százalék, ami ha lehetetlenné nem is teszi, de megnehezíti a kormányzást a következő négy évre.

A CHEGA! létrejötte erősen hasonlítható a spanyolországi PP-Vox, vagy akár a magyarországi Jobbik–Mi Hazánk szétváláshoz. A párt tagjai a Szociáldemokrata Pártot hagyták el - ekkor még Basta! néven, ami a mai név szinonimája. A portugál politikában korábban nem jelentek meg az Európában jellemző populista- pártok, ezt az űrt töltötték ki színre lépésükkel.  De mennyire is jobboldali és populista a párt valójában?

A CHEGA magát nemzetinek, konzervatívnak és liberálisnak nevezi kiáltványában. A nemzetet vér, föld, javak és sorsközösségként értelmezi, amely olyan embereket egyesít, akiket történelmi, kulturális és nyelvi szálak fűznek egymáshoz. Ez azonban manifesztumuk szerint nem jelenti, hogy teljesen izolacionista politikát folytatnának. Ahogy konzervatív identitásukat is kiegészítették azzal, hogy nyitottak a kreatív innovációra. Liberális jelzőjüket pedig a klasszikus liberalizmus értékeivel magyarázzák, azonban az emberi életet helyezik előtérbe, így például az abortuszt vagy az eutanáziát elutasítja, de a párttagok majdnem fele el tud képzelni olyan bűnt, amit halálbüntetéssel büntetne. 

A feltörekvő csoport programjában megfogalmazza, hogy erkölcsi okokból kizárólag jobboldali politikai párt, de elutasít mindenféle szélsőséges vagy fundamentalista politikai spektrummal való összefüggést.

A párt egy olyan államot támogat, amely vallási kérdésekben semleges, ugyanakkor elismeri és tiszteletben tartja a katolikus egyház döntő szerepét nemcsak az európai civilizáció, hanem Portugália egész történelmének strukturálásában. A jelenlegi államberendezkedést gyakran oligarchiának nevezi, is különböző forrásokkal támogatná az igazságszolgáltatás szerveit, hogy a korrupt rendszert kivizsgálja és leépítse. A jelenlegi adókat lopásnak tartja, amely csak az állampolgárok - a rendszer nézőpontjából “egydimenziós adófizetők” - kizsákmányolásával gazdagodjon a rendszer feje. A korrupció lehetőségét pedig az állam kimagasló szerepében látják a gazdaságban, azt tűzik ki célul, hogy a piac önmagát szabályozza. Emellett a bürokráciát is leépítené, ha kormányra kerülne.

“A CHEGA soha nem fog bocsánatot kérni azért a tényért, hogy mi, portugálok létezünk, léteztünk, és még évszázadokig létezni fogunk.” - ez egy egyértelmű kinyilatkoztatása annak, hogy a párt politikusai nem fogják sosem eldobni a történelmi emlékezetüket, vagy nemzeti identitásukat.

Sok tekintetben - nemzeti identitás és kultúra megőrzése, migrációs politika -  példakent tekint a Visegrádi Együttműködésre, támogatja az EU-n belül kialakuló hasonló csoportokat és magukkal a visegrádi négyekkel is erősebb kapcsolatot alakítana ki a távolság ellenére is. Erősítené a luszofón (portugál nyelvű) közösséget, megerősítené az államok közötti együttműködéseket. Nem tenné automatikussá, a bevándorlók befogadását a luszofón államokból sem. Egy lista nyilvánossá tételét kívánja bevezetni minden év elején, ahol felntüntetik a hiányszakmákat, ezekre regisztrálhatnának a külföldi munkakeresők. Ezután egy pontszámot kapnak aminek része az alkalmazkodóképesség a nemzeti nyelvhez és kultúrához, a minimum elérése után kapnák meg a további teszteket, tennivalókat.

A párt megerősödésében egyértelműen szerepet játszott az előrehozott választást kirobbantó  Operação Influencer botrány. Az Operação Influencer ügyében nyomozás van folyamatban, amelyet az ügyészség rendelt el korrupció gyanúja miatt, amely a portugál kormány tagjait érinti. A nyomozás a Start Campus nevű cég és a Sines 4.0 adatközpont projektjének 3,5 milliárd eurós beruházását vizsgálja, amely kapcsán a két vállalat kedvezőbb körülményeket próbált kicsikarni különböző közszolgálati tisztviselők befolyásolásával. A vádak szerint a Start Campus vezetői - Afonso Salema vezérigazgató és Rui Oliveira Neves főjogi tanácsos - megvesztegettek több kormányközeli személyt. Megvádolásuk után mindkét vezető lemondott pozíciójáról. A nyomozás során 42 helyszínen, köztük a miniszterelnök irodájában, a Környezet- és Klímavédelmi Minisztériumban, valamint az Infrastrukturális és Lakásügyi Minisztériumban tartottak házkutatást, hogy bizonyítékot keressenek négy ügylet kapcsán: két lítiumbánya-koncesszió Észak-Portugáliában, egy zöld hidrogén előállító üzem és egy adatközpont projektje Sinesben. A Sines 4.0 projektet megújuló energiaforrások hajtják, és ez Portugália legnagyobb külföldi beruházása harminc éve, amely az Európai Unió zöld gazdaságra való törekvésébe és a klímaváltozás elleni küzdelmébe is beleillik. A nyomozás során öt embert vettek őrizetbe, köztük Vítor Escáriát, António Costa miniszterelnök kabinetfőnökét. João Galamba infrastrukturális minisztert gyanúsítottként  nevezték meg, míg António Costa miniszterelnököt a Legfelsőbb Bíróság külön nyomozásban vizsgálja. A nyomozást bírálták több, az eljárássorán elkövetett hiba miatt is, kiemelt módon António Costa (miniszterelnök) és António Costa Silva (gazdasági miniszter) nevének összekeverését nehezményezték, ami felvetette azt a kérdést, hogy vajon más hibák is történtek-e még.

Costa miniszterelnök bukása azonban megtörtént, ami így átrendezte a pártok támogatottságát, emiatt az új kormánynak több nehézséggel is szembe kell majd néznie. Az ex-miniszterelnök lemondása előtt a szocialista frakció elfogadta a 2024-es költségvetést. Ez korlátozhatja az új kormány munkáját, mivel koalíciós partner nélkül tudták elfogadni, csak egy parlamenti párt víziója alapján alkották meg, nem volt szükség pártok közötti egyeztetésre. Érdekesség még, hogy sok idő óta ez a kormány volt az első, amely önállóan kormányzott és nem töltötte ki ciklusát. A választáson pedig egy olyan párt erősödött meg, ami a jelenlegi rendszer ellenzékének tartja magát, ebből arra következtetek, hogy a társadalomban is felmerült a bizalmatlanság a rendszer és a “megszokott” pártok ellen. A győztes Demokratikus Szövetség számára a kormányalakítás is nehézséget okozott. Luís Montenegro, a pártszövetség vezetője kifejezetten hangsúlyozta, nem fog összefogni a CHEGA!-val. Erre válaszul a CHEGA! vezetője kijelentette, ha nem kerülnek be a kormányba, nem fogják megszavazni a Demokratikus Szövetség költségvetési tervét. Luís Montenegro mégis a kisebbségi kormányzás mellett döntött, hiszen egy párttal egyezségre jutott. Kormánya létrejött, azonban a parlament elnöki posztjáról már meg kellett egyeznie a Szocialista Párttal. Jelen állás szerint a Szociáldemokrata Párt jelöltje két évig fogja vezetni az egykamarás parlamentet, majd a Demokratikus Szövetség frakciója támogatni fogja a Szocialista Párt jelöltjét. Erre a megegyezésre azért volt szükség, mert egyedül egyik párt sem tudta megszerezni a többséget. Nagyon nehéz lesz a kormányzás, ahogy az elnök nyilatkozta, de a törvényhozás javára válik, hogy hamarabb túljutottak a kormányalakításon, mint a szomszédos Spanyolországban tavaly.