Kormányválság Franciaországban: a migrációs politika zsákutcája?

Franciaország ismét politikai válságba süllyedt: Sébastien Lecornu miniszterelnök (Renaissance/Ensemble) lemondását követően Emmanuel Macron francia elnök váratlanul visszahelyezte őt a miniszterelnöki székbe. A döntés azonban elsősorban Macron politikai mozgásterének megőrzését szolgálta – kemény tárgyalások és törékeny alkuk árán a francia elnök továbbra is ragaszkodik befogadó migrációs politikájához, amely egyre mélyebb politikai és társadalmi törésvonalakat nyit meg Franciaországban. Mindez különösen élesen rajzolódik ki a Nemzeti Tömörülés által a 2026-os költségvetéshez benyújtott ellenjavaslatban. A párt – egyedüli politikai erőként az országban – a bevándorláshoz kötődő állami kiadások radikális korlátozását sürgeti, válaszul a lakhatás, az oktatás és az egészségügy területén érzékelhető jelentős túlterheltségre.

Izrael - feszültség és remény a Közel-Keleten

2023. október 7-én a Gázai övezetet irányító iszlamista terrorszervezet, a Hamász nagyszabású támadást indított Izrael ellen, amire válaszul a zsidó állam miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu hadiállapotot hirdetett. A háborús helyzet azóta sem csillapodott, sőt, az eszkaláció globális problémává vált, mi több, a konfliktus kiéleződése nagymértékben veszélyezteti a regionális biztonságot.

Egy lépést előre, egyet hátra – avagy a politikai homály a lengyel választások tükrében

Az október 15-én lebonyolított parlamenti választások szavazatainak összesítése véget ért a napjainkban egyik legnagyobb nemzetközi figyelmet kapó közép-kelet-európai államban, Lengyelországban. A viszonylag kiegyenlített küzdelem a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) szűk győzelmét hozta, ám korántsem biztos, hogy a párt képes lesz a kormányalakításra.