Bizonyára mindannyiunk számára ismerős szituáció, amikor összetalálkozva a folyosón vagy liftben, illendőségből kezdetét veszik az időjárásról, fáradtságról, hétfő reggelekről szóló rövid beszélgetések. Sokszor hajlamosak vagyunk kínosnak és fölöslegesnek megélni ezeket a szituációkat, pedig bizonyítottan jó hatással vannak ránk. Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel lehangolóbb egyedül, mondjuk home office-ban dolgozni, emberi interakció nélkül. A magány helyett így tehát a beszélgetést, csevegést választjuk, ezzel növelve saját jókedvünket és munkáltatónk költségeit.

Fel is vetődik tehát a kérdés: a vállalatoknak vajon mennyibe kerül a csevegésünk? Becsléseimet a TollFreeForwarding.com nemzetközi telekommunikációs szolgáltató által készített tanulmány logikája alapján készítettem. A felmérés két országban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban készült 2000 munkavállaló bevonásával. Az Egyesült Államokban egy általános munkanapon átlagban 1 óra 58 percet töltöttek a vizsgált dolgozók beszélgetéssel, míg az Egyesült Királyságban 1 óra 45 percet. A magyarországi számításaimhoz mindkét esetet megvizsgáltam, de persze lehet, hogy a hazai munkavállalók csevegési tendenciái eltérést mutatnak a vizsgált országokétól. Ami még befolyásoló tényezőként jelen van a számításban az a bérezés mértéke. Magyarországon a bruttó átlagkereset 2023 novemberében 621 200 forint volt, melyből 40 órás munkahetekkel számolva 3 882,5 forintos órabér jön ki. Ha már csak ezt felszorozzuk az egy nap alatt elcsevegett idővel, akkor a beszédesebb kollégák esetében 7 635,6 forint ráfordítása van a cégnek, míg a csendesebbek esetében 6 794,4 forint. Ha ezt beszorozzuk az éves munkanapok számával, amelyből 2024-ben 251 van, akkor elég magas számokkal találjuk szembe magunkat. Átlagosan egy cég csupán egy darab munkavállaló csevegésére 1 916 531 forintot, vagy a konzervatívabb becsléssel 1 705 388 forintot költ. Gondoljon bele a kedves Olvasó, hogy az Ön cégében hányan dolgoznak, hánnyal felszorozva kell megfizetnie vállalkozásának ezeket az összegeket. Valamint azt is érdemes megfontolni, hogy ebben még csak a bruttó béreket vettük figyelembe, az erre pakolódó adókat, mint például a szociális hozzájárulás, nem számoltam bele, ami még 13%-ot dob a számokra. Így egy átlag magyar csevegése a cégének évente akár 2 165 680 forintjába is fájhat.

Bár a magyar adatok is borsosnak hangzanak, a tanulmányban kiszámolt angol és amerikai számok még pár lépéssel előrébb járnak. Az amerikai átlagfizetést tekintve évente 11 918 dollárba kerül a vállalkozásoknak fejenként a beszélgetés, míg az Egyesült Királyságnak 6 409 fontba. Ez a jelenlegi (2024. február 8-ai) árfolyamon számolva  4 292 643,12 forintnak, valamint 2 907 314,67 forintnak felel meg. Egy emberre!

Ennek ellenére mégis megéri a cégeknek hagyni, hogy a munkavállalók szocializálódjanak egymással, sőt, a legtöbb helyen aktívan támogatják ezt. Számos tanulmány részletezi, hogy milyen bizonyított hatásai vannak a csevegésnek, így például az Academy of Management Journal-ben megjelent Office Chitchat as a Social Ritual: The Uplifting Yet Distracting Effects of Daily Small Talk at Work című írás is, amely főbb következtetéseit szeretném ismertetni a következőkben. A csevegés a tanulmány szerint fokozta azt, hogy a munkavállalók hányszor és milyen intenzitással éltek meg napi szinten pozitív szociális érzelmeket a munkahelyükön. Ez növelte a szervezeti állampolgári magatartást (a tagok által az őket foglalkoztató szervezeteknek nyújtott diszkrecionális, nem kötelező hozzájárulás, mint például egy munkatárs önkéntes segítése), valamint javította a jólétet a munkanap végén. Azonban nem csak pozitív hozadékai vannak a társalgásnak, meg is zavarhatja a munkavállalókat abban, hogy kognitívan vegyenek részt a munkájukban, ami veszélyezteti a szervezeti állampolgári magatartást. Tehát nehezebben fókuszálnak feladatokra, nem gondolják át azokat, hanem a figyelemelterelő magatartás miatt a felszínes megközelítéseknél maradnak. Az önellenőrző folyamatok azonban segítettek csökkenteni a beszélgetés negatív hatásait és medret szabnak annak. Az eredmények együttesen arra utalnak tehát, hogy a csevegés egyszerre lélekápoló, ugyanakkor zavaró is.

Milyen módszerekkel tudjuk leginkább szabályozni a csevegést, hogy a pozitívumai túlszárnyalják a kevésbé fényes aspektusokat? A kommunikált szervezeti kultúrával, elvárásokkal, az együtt töltött idő szabályozásával, valamint az irodai ültetésrenddel lehet leginkább befolyásolni a társalgás mértékét és hatását. Haladjunk is tehát sorban és nézzük meg, hogy milyen opciók közül válogathatunk. Az elvárások és a szervezeti kultúra meghatározásánál dönthetjük el, hogy mit tolerálunk vagy támogatunk, és mi az, amit elvetünk. Dönthetünk például egy „no noise policy” mellett, ahol az emberi interakciók minimálisra fogására törekszünk, vagy kérhetjük a munkatársakat arra, hogy csak formálisan, magázódva szóljanak egymáshoz. Ellenpéldaként támogathatjuk a tegeződést, valamint a közös kávészüneteket, akár minden napra be is rakhatunk egy másfél órás pletykatömböt, ha már úgyis beszélgetnek a kollégák. Bármelyik verzió mellett döntünk, annak hatása lesz a munkavállalók hangulatára és produktivitására is. Érdemes tehát egy olyan középút mellett letenni a voksot, amely ezen tényezőket figyelembe veszi és az optimális állapotot célozza meg. Az együtt töltött időt kifejezetten könnyű befolyásolni, főleg a home office munkaforma felfutásával. Munkáltatóként dönthetünk heti nulla vagy akár öt nap távmunka elrendeléséről is, így korlátozva a munkatársak terét a személyes találkozásra. Online hívásban pletykálni azért nem az igazi. Amikor pedig a dolgozók bent vannak a munkahelyen, akkor az ültetésrenddel lehet trükközni: hány fős irodák legyenek, hogy helyezkedjenek el egymáshoz képest az asztalok, legyen inkább egyterű (open space)? A csevegés szempontjából az open space az ideális megoldás, mivel ez az elrendezésforma biztosítja a legtöbb teret a találkozásra, ezzel együtt viszont itt van a legnagyobb önkontroll is a munkatársak által. Tehát például egy adott ember akár egy nap alatt húsz különböző munkatársával tud váltani egy-egy szót, azonban hosszabb beszélgetésekbe valószínűleg nem fog elegyedni, hiszen a körülötte ülők dolgoznak. Ezen felül pedig az emberek tartanak attól, hogy ha túl sok időt töltenek munkavégzés nélkül, akkor társaik véleménye negatív irányba változik róluk. A peer pressure tehát működik.

A munkahelyi csevegést tehát lehet szabályozni, lelkünknek, munkamorálunknak és közvetve produktivitásunknak is szüksége van rá. Munkahelyünk így zokszó nélkül fizeti ennek anyagi vonzatát, hogy minél kellemesebb, ösztönzőbb munkakörülményeket teremtsen. Ennek örömére jó munkát és persze jó beszélgetést kívánok!