A jelenlegi szlovén migrációs helyzet megértéséhez térben és időben is tágabb kontextusban kell vizsgálnunk a kérdést. A 2015-ös nagy migrációs hullámra adott válaszként Szlovénia a Horvátországgal közös országhatárán 179 kilométer hosszúságban épített ki szögesdrótakadályt, amelyet 2019-ben további 40 kilométerrel hosszabbítottak meg. A szlovén „kerítés” telepítését mintegy dominóhatásként az váltotta ki, hogy Horvátország keleti végeinek őrzésével kudarcot vallott, ugyanis az akkori horvát kormány elzárkózott attól, hogy Magyarországhoz hasonló műszaki határzárat telepítsen. A magyar határvédelem megerősítése azt eredményezte, hogy azok a migránsok, akik eljutottak Szerbiáig, Magyarország helyett Horvátország felé folytatták útjukat. Utóbb – különös tekintettel arra, hogy a magyar kerítés déli oldalán a szerb hatóságok több éven keresztül alig léptek fel a határsértőkkel szemben – az illegális bevándorlók mégis jelentős számban Magyarország felé haladtak tovább.
2023 október végétől azonban a szerb hatóságok már nem csupán kampányszerűen lépnek fel az illegális bevándorlókkal szemben országuk északi határán, hanem folyamatos jelenlétükkel gyakorlatilag ellehetetlenítik a határsértési kísérleteket. Míg azt megelőzően az illegális határsértők száma a magyar déli határon heti bontásban az ezer főt is megközelítette, ez a szám azóta néhány főre redukálódott. Mivel az illegális migrációs nyomás továbbra is folyamatos, ezért a nyugat-balkáni útvonalon a forgalom az északi, Magyarország felé vezető elágazás helyett áttevődött a nyugati, Horvátországon keresztül vezető útra. Horvátországból pedig az illegális bevándorlók szinte kivétel nélkül Szlovénia felé veszik az irányt.
Horvátország 2023 január 1-i schengeni csatlakozásával megszűnt a belső határellenőrzés Szlovénia és Horvátország között. Attól az időszaktól kezdve jelentősen meg is nőtt a Szlovéniába érkező irreguláris migránsok száma. A 2023-as évben közel 60 ezer illegális határátlépést vett nyilvántartásba a szlovén rendőrség, ez a szám 84 százalékos növekedés a megelőző esztendőhöz képest. Az illegális migránsok beáramlását az is megkönnyítette, hogy a baloldali és liberális politikusok embertelennek minősítették a horvát határra telepített drótakadályt, és annak hatékonyságát is megkérdőjelezték. Ezért a Szabadság párti (Svoboda) Robert Golob kormányfő a 2022-es győztes választást követően a jobboldali pártok tiltakozása ellenére megkezdte a kerítés lebontását.
Ezt egészítette ki annak kockázata, hogy a migránsok nem tudják elhagyni az országot. Erre azért kerülhetett sor, mert Szlovénia ugyan migrációs tranzitország, azonban Olaszország ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést az olasz−szlovén országhatáron. Mivel Szlovéniából elsősorban Olaszországba tartanak a bevándorlók, ezért, ha az olaszok őrzik a határukat, akkor a migránsok bennragadhatnak Szlovéniában. A schengeni térségen belüli országhatárok átlépésére főszabályként személyellenőrzés nélkül kerül sor, e jogosultság alól azonban kivételt képezhet a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély. Ilyennek minősülhet az irreguláris migráció is, különös tekintettel arra, hogy radikális elemek – potenciális terrorelkövetők – is beáramolhatnak az EU-ba. A határellenőrzés visszaállítását a nemzetállamok kezdeményezhetik. Erre a szigorításra elméletileg csak meghatározott ideig kerülhet sor, de az intézkedés határidő lejárta után is meghosszabbítható, ha továbbra is fennállnak a kiváltó okok. Az olasz−szlovén belső határellenőrzés Szlovéniát is lépéskényszerbe hozta. Annak érdekében, hogy ne az országukban torlódjanak fel a migránsok, Ljubljana is visszaállította a határellenőrzést a Horvátországgal közös határon.
A belső határellenőrzések visszaállítása azonban korántsem elégséges intézkedés a probléma orvosolásához. Ezen felül Szlovénia egy regionális együttműködés keretein belül is részt vesz az irreguláris migráció elleni küzdelemben. Olaszország, Szlovénia és Horvátország közötti háromoldalú együttműködésre a migrációs témakörtől eltérő kérdésekben már korábban is sor került. 2021 áprilisában e három ország az Adriai-tenger északi övezetének védelméről írt alá trilaterális egyezményt. A három ország belügyminiszterei ezt az együttműködést bővítették az illegális bevándorlással szembeni fellépéssel 2023. július 10-i találkozójukon az olaszországi Anconában. A szakminiszterek többek között arról határoztak, hogy államaik határrendészei gyakrabban vegyenek részt közös járőrözésben, valamint arról is döntöttek, hogy intenzívebben lépnek fel a nemzetközi szervezett bűnözőkkel, különösen az embercsempészekkel szemben. Emellett a nyugat-balkáni országok migráció elleni fellépésének a támogatásáról is határoztak.
A szlovén migrációs politikában a legújabb fejlemény, hogy új befogadó állomások építéséről határozott a kormány. Ez az intézkedés megosztotta a közvéleményt és annak megvitatása a legfelsőbb népképviseleti szinten, az országházban is napirendre került. A 2024. március 25-i parlamenti ülésen Andrej Kosi, az ellenzéki, jobboldali SDS európai parlamenti képviselője kérdést intézett Robert Golob miniszterelnökhöz a kormány azon döntéséről, miszerint két, migránsokat befogadó állomást építenek. A tervek szerint az egyiket az ország északkeleti részén, a horvát országhatár mellett fekvő Središče ob Dravi településen, míg a másikat az ország keleti részén, szintén a horvát országhatár közelében, Obrežje mellett építik fel. Kosi parlamenti felszólalásában előadta, hogy a létesítmények felépítéséhez a két helyszínt nem tartja megfelelőnek. Azokat ugyanis mind a települési önkormányzati vezetők, mind a lakosság ellenzi. Az ellenzéki képviselő megkérdezte a miniszterelnököt, hogy miért a helyi lakossággal való konzultáció nélkül hozták meg a döntést, és hogy a kormány esetleg szándékozik-e azt megváltoztatni.
A kormányfő válaszában kitért arra, hogy a migráció egész Európát érinti, nem csupán Szlovéniát. Jelenleg főleg Szíriából és Afganisztánból érkeznek a bevándorlók és mint előadta, „természetesen szó sincs arról, hogy a probléma magától megoldódna a szlovén határon.” Azt is kifejtette, hogy az Európai Tanács minden egyes, a tárgyban tartott ülésén az uniós vezetők kitérnek arra, hogy csak összehangolt fellépéssel tudják enyhíteni az illegális migrációt. Golob válaszában azt is előadta, hogy Szlovénia földrajzilag az egyik legfontosabb migrációs útvonalon, a nyugat-balkánin fekszik. Arról is beszélt, hogy a migrációs nyomás várhatóan még huzamos ideig fennál, hiszen a kibocsátó államokban továbbra is jelen vannak az elvándorlást kiváltó okok. Hangsúlyozta, Ljubljana tisztában van a migrációs útvonalon betöltött szerepével, valamint, hogy kormányzati feladatnak tartják, hogy az illegális migráció a létező legkisebb hatást gyakorolja a helyi lakosságra; ezért fokozták a rendőri jelenlétet a horvát határ melletti Brežice városában, ahová az idei évben a Szlovéniába belépő migránsok több, mint 80 százaléka érkezett.
A szlovén jobboldali politikusok Brüsszelben is kifejtik aggályaikat az EU migrációs politikájáról. Branko Grims, a jobboldali SDS Európai Parlamenti képviselője az elfogadott új migrációs paktummal kapcsolatban kijelentette, „egyetértek azzal, amit Orbán Viktor mondott: sosem szabad beleegyezni a migránskvóták előírásába.”
Ezekkel, az illegális bevándorlással kapcsolatos kihívásokkal kell szembenéznie Szlovéniának. Az mind a kormánypárt, mind az ellenzék számára nyilvánvaló, hogy nem a két új befogadó állomás kiépítése a sarkalatos kérdés, hanem, hogy miként tudják elérni, hogy minél kevesebb irreguláris migráns érkezzen az országba.