Az összehasonlító jog az utóbbi egy évszázadban bebizonyította, hogy eltérő jogi kultúrák közötti párbeszéd egyik leghasznosabb eszköze tud lenni. Azonban megfelelő alkalmazásához elengedhetetlen az adott jogi problémához leginkább kapcsolódó módszertan kiválasztása, amely kérdésben két nagy irányzatot vív évtizedes harcot.
Napjainkban pedig talán még igazabb ez az állítás, mint valaha: a politikai kommunikáció szinte teljes egészében elfoglalta a politikai cselekvés palettáját.
A Nemzetek gazdagságában (1776) Adam Smith előre látta az ipari forradalom lényegét, amikor megállapította, hogy a munkamegosztás a termelékenység jelentős növekedését jelenti, a gazdasági haladás dinamikus motorja. A munkamegosztás legkorábbi megnyilvánulása a mezőgazdasági forradalom civilizáció előtti idejére tehető, aminek köszönhetően az emberiség elindult a ma is járt útján.
Az Ifjúságkutató Intézet friss kutatásából kiderül, hogy a 25–39 éves fiatal felnőttek többsége az infláció következtében igyekezett visszafogni a költségeit, leginkább az energiafogyasztását, de többségük a vásárlásai során is igyekezett spórolni. Bár egész nemzedékükre vonatkozóan érzik hatását az áremelkedésnek, többségük képes kezelni a helyzetet, 10-ből hatan legalább esetenként még félretenni is tudnak.
Február 15-én bejelentette lemondását Skócia leghosszabban hivatalban lévő első minisztere, Nicola Sturgeon. Az SNP (Scottish National Party) vezetője a skót függetlenség legelkötelezettebb képviselője volt 2014 óta, így távozásával felmerül a kérdés: Lesz skót függetlenség, vagy Egyesült marad a Királyság?
A jogtudomány világában számtalan alkalommal tapasztalhatjuk, hogy mekkora jelentősége van a pontos nyelvhasználatnak. Ez talán sehol sem annyira látványos, mint mikor beszédaktusokkal találjuk szembe magunkat, amelyeknek létezésére és jelentőségére John L. Austin, az 1970-es években kidolgozott elméleti alapokkal hívja fel a figyelmünket.
A középkori Magyar Királyság történelméről szóló tanulmányainkban többször hallhattunk a bárók csoportjáról, akik befolyást gyakoroltak az ország korabeli politikai irányítására és közigazgatására. Azonban pontosan kik is voltak ők? Hogyan alakultak ki és milyen jogokkal rendelkeztek? Mi különböztette meg őket az ország nemességének többi részétől? Cikkemben egy rövid történeti áttekintéssel kívánok válaszolni a kérdésekre, megvizsgálva a Mohács előtti időszakot.
2023. március 19-én választ elnököt a Fekete hegyek országa. A választáson idén heten mérettetik meg magukat, többek között egy korábbi puccsista, influenszer, korábbi miniszter és Đukanović, az ország örökös vezetője. Bár az első forduló előreláthatólag nem hoz eredményt, izgalmakból biztosan nem lesz hiány. Cikksorozatunk negyedik, befejező része.
2023. március 19-én választ elnököt a Fekete hegyek országa. A Milo Đukanović vezette ország életében a függetlenedéstől kezdve az egyik legmeghatározóbb kérdés az euroatlanti integráció. Bár a NATO csatlakozás „rögös úton” sikerült, az európai uniós integráció azóta is várat magára. Cikksorozatunk harmadik része.
Előző