A szeptemberben három kelet-német tartományban, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban tarott választások újabb lenyomatát adták fenti közhangulatnak. A többi párt által évek óta politikai tűzfallal körbevett, karanténban tartott AfD támogatottsága immár történelmi szintet ért el (30% körüli eredményt elérve mindhárom tartományban), míg Sahra Wagenknecht kevesebb mint egy évvel ezelőtt alapított új pártja (BSW), könnyedén megugorva a bejutási küszöböt, a semmiből vált az egyik napról a másikra megkerülhetetlen tényezővé. A „hagyományos” pártokat balról és jobbról szorongatva a BSW és az AfD láthatólag sikeresen tudja megszólítani a nemcsak a kormánypártok, de a fő ellenzéki erőnek számító CDU politikájából egyaránt kiábrándult választókat. 

Bár Friedrich Merz pártelnök – és immár kancellárjelölt – vezetésével a CDU már egy ideje tétova lépéseket tett a Merkel-korszakból megítélt centrista pozíciók újfent konzervatívabb irányba való eltolásával a párt több meghatározó politikusa szerint határozottabb és gyorsabb iránymódosításra van szükség amennyibben a kereszténydemokraták magabiztosan szeretnének ráfordulni a szövetségi választásokat megelőző kampányidőszakra 2025-ben.  

A mandátumának lejárta előtt jóval már önnönmaga által is temetett jelzőlámpa-koalícióban való vezető szerepe ellenére, a közös kormányzás súlyos teher lett a szociáldemokraták számára is. A brandenburgi tartományi választások orrhosszal való megnyerése az AfD előtt korántsem tekinthető átütő sikernek és csak pillanatnyi lélegzetvételi lehetőséget jelentett az SPD-nek mostani szorongatott helyzetében. Látszólag tudják ezt a párt háza táján is és – a CDU-hoz hasonlóan – a legnyíltabban a szorongatott kelet-németországi politikusok járnak az élen nemcsak a kritikák, de a válaszok megfogalmazásával is. 

Ennek fényében kevéssé meglepő, hogy Németország legfontosabb napilapjának a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) a hasábjain Szászország és Brandenburg miniszterelnökei, valamint a türingiai CDU elnöke közös véleménycikkben álltak ki Németország ukrán-orosz háborúval kapcsolatos politikájának a módosítása mellett. Michael Kretschmer (CDU) szászországi, Dietmar Woidke (SPD) brandenburgi miniszterelnökök – aki már korábban is markánsan eltérő politikát fogalmazott meg Olaf Scholz kancellár álláspontjához képest – valamint Mario Voigt (CDU) leendő türingiai miniszterelnök meglátása szerint Európa és Ukrajna jövőjének közös érdeke kell, hogy legyen a pusztító háború mihamarabbi, tűzszünettel való lezárása. Ehhez, a nemzetközi szerződések figyelembevétele mellett, széles nemzetközi szövetség támogatásával fokozott törekvéseket kell tennie Németországnak és az Európai Uniónak annak érdekében, hogy a felek beleegyezzenek a tárgyalások megkezdésébe. A cél nem lehet más, mint a tűzszünet elérése, egyúttal pedig megbízható biztonsági garanciák nyújtása lenne Ukrajnának – szögezik le a szerzők.

Kretschmer, Voigt és Woidke álláspontja szerint a német kormánynak közvetítőként – mint egykoron – aktívabb külpolitikai felelősségét kell vállalnia a konfliktus rendezésében. Azt akarjuk, hogy Németország aktívabb diplomáciai szerepet játsszon, szorosan együttműködve európai szomszédaival és partnereivel – jelentik ki a politikusok. 

A megújuló Bundeswehr, valamint Németország nemzetközi szervezetekben betöltött helye megfelelő védelmi garanciát jelent az ország számára, ugyanakkor a megfelelően erős katonai erő kiépítésének és fenntartásának csak akkor van értelme, ha intelligens diplomáciával párosul. „Nincs szabadság biztonság nélkül. (…) Szabadságot pedig csak egy szabályokon alapú nemzetközi rend garantálhat.” – szögezik le záró gondolatként a szerzők, egyúttal kiemelve, hogy a biztonság és a béke ezen alapvető kérdéseiben Németországnak meg kell hallgatnia keleti partnereinek megfontolásait és véleményét is.