Nem is beszélve arról, hogy az ország földrajzi elhelyezkedése miatt lehetséges az, hogy a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát fenyegessék: az Ádeni-öblöt, amely a Vörös-tenger bejárata és egyben a Szuezi-csatornához vezet. Jelenleg ezt a régiót tartják a világ egyik leginkább kalóztámadások által fenyegetett régiójának, és úgy tűnik ez továbbra is csak fokozódik. 

A Royal United Services Institute (RUSI) független agytröszt jelentése szerint 2024 első három hónapjában több kalóztámadás történt Afrika szarvánál, mint az azt megelőző hat évben. A 2011-es csúcsot követően – amikor 212 szomáliai kalóztámadás történt – a kalóztevékenység ezen a területen visszaesett. 2010 decembere és 2022 márciusa között az ENSZ Biztonsági Tanácsa több rendeletet is elfogadott, amelyek többek között lehetővé tették, hogy külföldi légi és tengeri erők megfigyelést folytassanak a szomáliai vizek felett.

Az ICC Nemzetközi Tengerészeti Iroda (IMB) kalózkodásról és fegyveres rablásokról szóló éves jelentése szerint azonban ezen tevékenységek száma ismét növekszik. 2023-ban 120 kalóztámadásról érkezett jelentés – szemben a 2022-es 115-ös értékkel –, és a szakemberek a legénység biztonságát fenyegető veszélyek növekedését is megállapították. Mindez annak tudható be, hogy egyre több embert ejtenek túszul vagy rabolnak el a kalózok.

A kelet-afrikai partoknál a tengeri biztonságért felelős uniós haditengerészeti erők, az EUNAVFOR Atalantajelentése szerint 2023. november vége óta legalább 14 hajót foglaltak le Szomália partjainál. Az incidensek közül kettő még a hónap elején történt: először egy iráni zászló alatt közlekedő halászhajót támadtak meg, két nappal később pedig szomáliai kalózok – akiket végül az amerikai haditengerészet fogott el – az Ádeni-öbölben egy vegyipari anyagokat szállító hajót szemeltek ki: a libériai zászló alatt közlekedő Central Parkot. A támadás után két ballisztikus rakétát is kilőttek a kalózok tartózkodási helye felé, az azonban nem világos, hogy a rakétacsapás a lázadóktól független volt-e, vagy ők indították a támadást. Az amerikai hajók az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint a Central Park kereskedelmi hajó sürgős segítségkérésére reagáltak, amelyet a bejelentésük szerint ismeretlenek támadtak meg. Nem sokkal később az amerikai haditengerészet elfogta a támadókat, és a legénység tagjait is kimentették.

A kalózkodás új időszaka 1991-ben kezdődött Szomáliában a hivatalban lévő irányítás összeomlását, a véres polgárháborút és a kormányzásra alkalmatlan új kormány beiktatását követően. Azóta az országban már közel kér évtizede nincs effektív központi irányítás. A kormány gyenge, folyamatosan lázadásokkal küzd és a belső zavargások leküzdésével van elfoglalva. Ennek hatására a szomáliai kalózok kezelik az ország főbb intézményeit és hatékonyságukban messze túlszárnyalják a regionális kormányzatot. 

 Az Ádeni-öböl néven ismert tengeri folyosón, Afrika szarvának egyik létfontosságú pontján szomáliai halászok és korábbi milíciák kezdték meg a tengeri vonalakon történő portyázást. E támadások gazdasági költségei óriásiak, emiatt külföldi hadihajók is rendszeresen járőröznek ezeken a vízi utakon. Nem sokkal a szomáliai polgárháború második szakaszának 2005-ös kezdete után a szomáliai kalózok elindították első szervezett kalóztámadásukat. Ennek gyökerei arra vezethetőek vissza, hogy habár Szomália óriási partszakasszal rendelkezik, ezt a potenciált mégsem tudták teljesen kihasználni. Az illegálisan ide érkező külföldi halászhajók kimerítették a halászatot az ország felségvizein, illetve nukleáris és mérgező hulladékok lerakásával szennyezték azt. Ezen viszontagságok miatt arra kényszerültek, hogy új, a halászatnál jövedelmezőbb megélhetési módokat keressenek. Ennek tudható be az, hogy az egykori halászok a munkanélküli fiatalokkal és a milíciával összefogva alakították ki kalózkodással foglalkozó szervezeteiket. Az idő múlásával pedig egyre több kalóz vette célba az Indiát Szuezzel összekötő hajózási útvonalakat és fordítva.

2012-ben az ország központjában található Galmudug régió szolgált a kalózok elsődleges működési bázisául. Az elmúlt években többnyire Puntföld északkeleti kikötőiből hajóztak ki, de ez megváltozott, amikor a helyi kormány felállított egy tengeri rendőri egységet, és jelentős kalózellenes kampányba és műveletekbe kezdett. Az aktívan tevékenykedő kalózokat három kategóriába lehet sorolni: a helyi halászokat a tengeren való jártasságuk miatt a kalóztevékenységek „agyának" tekintették. Az „végrehajtók" a Barre-kormány egykori katonáiból vagy a helyi klánfőnökökért harcoló milicistákból, továbbá a harmadik csoportba tartozók az olyan technikai szakemberekből kerültek ki, akik olyan eszközöket működtetnek, mint a GPS-egységek.

A szomáliai kalózok a külföldi hadihajók számának növekedésével egyre fejlettebb taktikát alkalmaznak. Jelenleg például egyre komolyabb felszereltségű bázishajókat vetnek be, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy nagyszabású csapásokat mérjenek távoli célpontokra a nyílt tengeren. Kézifegyverekkel fenyegetik a megtámadott hajó kapitányát, hogy lassítson és engedélyezze a beszállást. A kalózok ezután megpróbálják átvenni a hajó irányítását, bár nem áll szándékukban eltéríteni azt, vagy erőszakot alkalmazni a legénységgel szemben. Inkább megpróbálják rádión elérni a hajót küldő társaságot. Kapcsolatfelvételt kezdeményeznek, és tárgyalni kezdenek. A tárgyaló feladata, hogy jelentős váltságdíjat szedjen be a hajót átvett kalózok számára. Ezen emberek általában tapasztaltak a pénzügyekben és jól beszélnek angolul. A legénységet a tárgyalások során a kalózok fogva tartják. Ezek a tárgyalások gyakran órákig vagy akár napokig is eltartanak. Ha a rajtaütés sikeres, egy helikopterrel egy készpénzzel teli csomagot dobnak a hajóra, amint a két tárgyaló fél megegyezik. Miután megkapták a váltságdíjat, a kalózok az anyahajójukat hívva elmenekülnek a területről.

A nemzetközi hajózás és a tengerészek nélkülözhetetlenek a globális gazdaság számára, ezért olyan fontos és sürgető a hajók és a rakomány elleni támadások csökkentése vagy teljes megszüntetése. Nem várt tény újra azt kijelenteni, hogy a kalózkodás Afrika szarva körül egyre nagyobb méreteket ölt, azonban szakértők szerint kétséges, hogy ez elérné a tíz évvel ezelőtti magasságokat. A kormányok és a vállalkozások által a szomáliai kalózkodás hirtelen növekedésére válaszul bevezetett biztonsági intézkedések többsége továbbra is érvényben van, és a kalózszervezetek elrettentését szolgálja. Az pedig, hogy ezek mennyire tudnak sikeresek lenni, az államok közötti együttműködésen, szankciókon és a kalózok erre adott válaszain múlik.