A mozgalom az október 7-i Hamász által indított támadássorozat megkezdése után indította első célzott támadásait, amelyeket a „palesztinokkal való szolidaritásként” magyaráztak. A hútik a többnyire észak-jemeni Zaidi Síita muszlimok mozgalma, akik a kormány ellen akartak fellépni. A 2014 óta az országban dúló polgárháborúban kezdtek fölénybe kerülni, először akkor, amikor átvették Szaada tartomány ellenőrzését. 2020-ra egyre inkább kezdett stabilizálódni a helyzetük, különösen akkor, amikor az ellenük fellépő külföldi erők elkezdtek kivonulni az országból. Azóta ők tarják ellenőrzésük alatt az ország nyugati részét, a Vörös-tenger partvidékét és a fővárost Szanaát. Továbbá a hútik az iráni „ellenállási tengely” (Iran’s axis of resistance) részei is, amely olyan állam alatti szereplőkből (sub-state actors) áll, amelyeket a Nyugat- és Izrael-ellenes álláspont egyesít. 

A húti mozgalom arra törekszik, hogy nemzetközileg is elismerjék őket. A Vörös-tengeren elkövetett támadásaikkal újból a világ hírlapjaira kerültek és kijelentették, hogy amennyiben nem állítják le a Gáza elleni támadásokat, a műveleteiket kiterjeszteni és fokozni fogják. A „szolidaritáson” túl azonban más is meghúzódik a felszín alatt. Ezen kijelentéseikkel lényegében a saját profiljuk kiterjesztésére törekszenek. Ez azt jelenti, hogy támadásaikkal növelik a saját népszerűségüket, mind világszinten és az arab világban, mind Jemenben, ahol palesztinbarát többség van. Ezzel együtt a legfőbb támogatójuk – Irán – kezére is játszanak. 

Az Európai Külügyi Szolgálat óránkét körülbelül 360 millió euróra becsüli a húti támadások világgazdasági költségét. A globális konténerforgalom (container traffic) 20 százaléka a Vörös-tengeren és ezzel együtt a Szuezi-csatornán halad át. Ez az útvonal köti össze Ázsiát Európával és a két kontinens közötti kereskedelem 40 százaléka ezen keresztül történik. Amennyiben a támadások továbbra is ilyen számban folytatódnak, komoly problémák léphetnek fel a globális kereskedelemben. 2024 elejétől kezdve olyan nagy hajózási társaságok, mint a Maersk és az MSC (Mediterranean Shipping Company) elkerülik a Vörös-tengert és Afrikát megkerülve a Jóreménység-foknál haladnak el. Ez jelenleg azt jelenti, hogy az eddig a Szuezi-csatornán áthaladó hajók 90 százaléka, most Afrika csücske felé veszi az irányt. A becslések szerint ez egy-két héttel meghosszabbítja a szállítási időt, illetve természetesen több üzemanyagot és hajót igényel. Ez a többletköltség pedig sokszor a fogyasztókon csapódik le. 

2023 végén az Egyesült Államok bejelentette, hogy létrehoz egy nemzetközi koalíciót a húti támadások megfékezésére. Lloyd Austin az USA védelmi minisztere kijelentette, hogy annak érdekében, hogy fenntartsák a hajózás szabadságát, egy nemzetközi összefogásra van szükség. Az OPG (Prosperity Guardian hadművelet) mintegy húsz országot foglal magába, köztük az Egyesült Királyságot, Bahreint, Kanadát, Franciaországot, Olaszországot, Hollandiát, Norvégiát, a Seychelle-szigeteket és Spanyolországot. 2024. január 12-én az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megkezdte a jemeni húti állások támadását. Ezen okokból azóta néhány állam kilépett a hadműveletből, mert attól tartanak, hogy ez számukra további biztonsági kockázatot vonhat maga után a Közel-Keleten. 

Továbbá 2024. január 10-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadott egy határozatot, amelyben a leghatározottabban elítéli a jemeni partoknál a húti lázadók által elkövetett ismétlődő támadásokat. Felszólítja őket arra is, hogy hagyjanak fel minden ilyen jellegű katonai akcióval és a nemzetközi joggal összhangban tartsák tiszteletben a kereskedelmi hajók „hajózási jogait és szabadságait”. 

Alig néhány nappal az OPG kezdete után Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy az EU-nak is részt kell vennie a Vörös-tengeri útvonalak biztosításában. Két lehetőség állt az Unió előtt: az EUNAVFOR Atlanta hadművelet kiterjesztése vagy egy teljesen új létrehozása. Az EUNAVFOR Atlanta 2008 óta van hatályban és a Szuezi-öbölre, az Akabai-öbölre, a Vörös-tengerre, a Szomáliai-medencére és az Ádeni-öbölre kiterjedő műveleti területén védelmezi a kereskedelmi hajóforgalmat a kalóztámadások ellen. Azonban a művelet kiterjesztését Spanyolország megakadályozta és egy külön európai misszió létrehozását követelte. 

2024. január 16-án az Európai Unió tagállamai megegyeztek abban, hogy létrehoznak egy önálló hadműveletet, ami Aspides (ógörög jelentése pajzsok) névre hallgat. A célja pedig, hogy szoros nemzetközi együttműködésben védje meg a hajókat a tengeren ért támadásoktól. A művelet mandátuma egy évre szól és kizárólag védelmi jellegű, ami azt jelenti, hogy az itt bevetett erőknek kizárólag önvédelemre szabad használni a kapacitásaikat. Tehát, az amerikai OPG-vel szemben, az Aspides hadművelet teljesen elveti a húti állások megtámadását Jemenben. Franciaország, Olaszország, Németország és Belgium többek között megerősítette, hogy hajókkal vesz részt a hadműveletben, a parancsnokság helyszínét pedig Görögország adja.  Az Aspides eddig hatékonynak bizonyul. A németek által küldött hadihajó (Fregatte Hessen) például márciusban védelmet nyújtott egy uniós érdekeltségű kereskedelmi hajónak és sikeresen elhárította a húti támadást. 

A konfliktus, ahogy a számadatokból is könnyen kivehető, komoly hatással van már most a világszintű gazdasági folyamatokra. A nemzetközi együttműködés és összefogás gondolata már megszületett és lépéseket is tettek ennek elérésének érdekében, a problémát több oldalról megközelítve. Ennek ellenére a feszültség még továbbra sem látszik enyhülni. Azonban a kérdés még mindig áll, hogy vajon a hútik valóban kitartanak-e fenyegetéseik mellett, vagy a nemzetközi közösség által rájuk helyezett nyomás megtöri őket.