Kik vettek részt a tiencsini csúcstalálkozón?
Az idei találkozó a szervezet 25. évfordulója keretében megvalósuló esemény volt, amely a megalakulása óta a legnagyobb SCO-csúcstalálkozó is egyben. A jubileumi csúcstalálkozó pedig több mint 20 ország vezetőjének részvételével került megrendezésre, melyen több nemzetközi szervezet képviselője is jelen volt. Mindazonáltal a találkozót több dolog miatt is különösen nagy nemzetközi figyelem kísérte. Ugyanis a kínai SCO csúcstalálkozó volt az első esemény, melyen Narendra Modi indiai miniszterelnök hét év után először látogatott el Kínába. Emellett Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett a találkozón egy négy napos hivatalos munkalátogatás keretében, mintegy viszonozva a kínai elnök májusi moszkvai látogatását. Ugyanakkor a tiencsini eseményen az SCO tagállamainak vezetői mellett jelen voltak Törökország, Malajzia, Indonézia, Mongólia, Azerbajdzsán, Örményország, Türkmenisztán és több más ország elnökei is.
Jubileumi esemény
A SCO jelenleg tíz tagállamot számlál, nevezetesen: Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Fehéroroszország, India, Irán, Pakisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Mint a szervezet közép-ázsiai alapítótagjai – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán – elnökei is részt vettek az eseményen. Közülük például a kazah elnök, Kassim-Zhomart Tokayev 2025. augusztus 30. és szeptember 3. között négynapos hivatalos látogatás keretében Kínában is maradt eleget téve Xi Jinping elnök korábbi meghívásának, amely során a két ország elnöke a kazah-kínai stratégiai partnerség elmélyítéséről tárgyalt, megkötve egy a kínai diplomáciában csak „minden időjárás közötti” stratégiai partnerségként megfogalmazott együttműködést.
Közép-Ázsia helye tiencsini találkozót követően
A csúcstalálkozó ideje alatt mind az öt közép-ázsiai ország elnöke Pekingben tartózkodott. Emellett mind az öt ország vezetőjének sikerült kétoldalú találkozót folytatnia Xi Jiping kínai elnökkel és más kínai vezető politikusokkal is. Mindazonáltal majdnem mindegyik közép-ázsiai ország elnökével Vlagyimir Putyin orosz és Narendra Modi Indiai elnök is személyes megbeszéléseket folytatott Tiencsinben. Emellett a kínai tartózkodásuk ideje alatt az összes közép-ázsiai ország elnökének sűrű programja volt. Például Kassim-Jomart Tokajev kazah elnök találkozott a Huawei, a China National Nuclear Corporation (CNNC), a China National Petroleum Corporation (CNPC) és más kínai vállalatok vezetőivel, Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök pedig több tucat kínai üzleti vezetővel és autóipari képviselővel folytatott tárgyalásokat, amely események mintegy előszelei lehetnek egy második hullámú kínai tőkebeáramlásnak Közép-Ázsiába (az első ilyen jellegű tőkebeáramlás 2023 után kezdődött).
Mindazonáltal a csúcstalálkozó végén a résztvevők egy 24 dokumentumból álló csomagot fogadtak el, amelyek célja a biztonsági, gazdasági és kulturális együttműködés elmélyítése a szervezet tagországai között. Emellett kiadásra került egy mérföldkőnek számító közös, úgynevezett Tiencsini-nyilatkozat is, valamint a SCO új fejlesztési stratégiája 2035-ig. Itt érdemes megjegyezni, azt is, hogy a most aláírt dokumentumok a 2022-es szamarkandi SCO-csúcstalálkozón hozott döntésekre épülnek, amelyek meghatározzák a szervezet működésének irányvonalát a következő évtizedre.
A közép-ázsiai országok szempontjából ugyanakkor a Tiencsini-nyilatkozat aláírása és a benne foglaltak azért is különösen fontosak, mivel a nyilatkozatban foglaltak már nemcsak szóban, hanem írásban is meghatározzák és kiemelik – inkább kijelentik – , hogy „Közép-Ázsia a Sanghaji Együttműködési Szervezet központi területe”, és hogy a szervezet „támogatja a közép-ázsiai országok erőfeszítéseit a béke, a biztonság és a stabilitás fenntartása érdekében saját országukban és a régióban”. A nyilatkozatban ezen módon megfogalmazott megállapítások azért is kiemelhetőek, mivel eltérnek (tartalmában és kontextusában is) a szervezet által korábban kevés szerepet kapott Közép-Ázsiával kapcsolatban.
Közép-Ázsia országainak érdekei végigszövik a Tencsini- nyilatkozatot, a terrorizmus elleni küzdelemre és a kábítószer-kereskedelemre, valamint a gazdaságfejlesztésre vonatkozó részekben.
Mindazonáltal bizonyos mértékben a közép-ázsiai államok számára az SCO a Kínával való kapcsolatok elmélyítésének és az Oroszországgal való kapcsolatok egyensúlyának fenntartására szolgáló szervezet, amely Kína és Oroszország segítségével összeköti Közép-Ázsiát más közösségekkel és piacokkal, és olyan platform, ami biztosítja a közép-ázsiai államok számára, hogy hangot adjanak véleményüknek.
Ugyanakkor a tiencsini SCO-csúcstalálkozó rámutatott Kína diplomáciai és gazdasági aktivitására és közép-ázsiai mára szinte minden területen meglévő jelenlétére. Az a lépés pedig, hogy Kína Üzbegisztán után Kazahsztánnal is „minden időjárás közötti” stratégiai partnerséget kötött kínai értelmezésben egy gazdaságstratégiai szövetség is, amilyen együttműködés csak e két ország számára fogalmazódott meg. Emellett a kétoldalú kínai-üzbég és kínai-kazah tárgyalások során létrejött közös kezdeményezésekről és több milliárd dolláros új projektfinanszírozásról szóló megállapodásokkal Peking jelezte szándékát, hogy a globális változások közepette jelentősen szeretné megerősíteni kapcsolatait Közép-Ázsiában.
A régió más országai – Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán – és általánosan véve Közép-Ázsia számára a tencsinben elért eredmények pozitívak. Bár Kazahsztán és Üzbegisztán került a figyelem középpontjába az új megállapodások megkötésével, ugyanakkor Kirgizisztán a 2026-os SCO-csúcstalálkozó házigazdájaként arra készül, hogy a tiencsini napirendet továbbépítse. Összességében a közép-ázsiai országok a kínai találkozóval kapcsolatos értékelése úgy tűnik az, hogy most eljöhet az idő, mikor ők is helyet kaphatnak annál a bizonyos asztalnál.
