A február 17-i bejelentés, miszerint az Európai Bizottság eljárást indít a kínai divatplatform óriás, a Shein ellen a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) egyik fontos tesztelése lehet. A platformot az Európai Bizottság még 2024 tavaszán nyilvánította úgynevezett „nagyon nagy online platformmá” (Very Large Online Platform – VLOP), mivel havi felhasználóinak száma az EU-ban meghaladta a 45 milliót, sőt egyes becslések szerint ez a szám jóval magasabb lehet. Ez a státusz nem csupán egy címke, hanem szigorú, állami szervekéhez hasonlatos átláthatósági, illetve gondossági kötelezettségekkel jár. A Shein körül több botrány miatt is forr a levegő, több ország fogyasztóvédelmi hatóságai is foglalkoznak a cég potenciális jogsértéseivel. A Bizottság fellépése a gyermekek fizikai és mentális védelme, valamint az algoritmusok átláthatatlansága ellen olyan alkotmányos kérdéseket vet fel, amelyek a fogyasztóvédelmet és fontos alapjogokat érintenek.

A mostani bejelentett eljárás túlmutat a puszta vizsgálaton, hiszen a vádak súlya és jellege miatt ez a lépés precedensértékűvé válhat. Az eljárás megindítása nem előzmények nélküli, azonban míg korábban a vita elsősorban a szerzői jogokról vagy a környezeti fenntarthatóságról szólt, a mostani vizsgálat középpontjában a kiskorúak biztonsága áll. A platformon olyan termékek váltak elérhetővé, amelyek árusítása nemcsak etikai, hanem súlyos büntetőjogi határokat is átléphet. A jelentések szerint a Shein gyermekre emlékeztető szexuális segédeszközök, úgynevezett „child-like sex dolls”, magyarul „gyermek-szerű szexbabák” bukkantak fel. Ez a jelenség rávilágít a tartalommoderálás rendszerszintű csődjére, mivel, ha egy globális platform algoritmusa és moderációs csapata nem képes kiszűrni az ilyen jellegű, a társadalom legalapvetőbb tabuit sértő tartalmakat, akkor felmerül a kérdés, hogy vajon alkalmas-e a működésre az európai digitális térben.

Az Európai Bizottság érvelése szerint ez nem egyedi hiba, hanem a kockázatkezelési rendszer hiányossága. A DSA szellemisége szerint a platformok már nem hivatkozhatnak arra, hogy ők csupán semleges közvetítők, ugyanis ez a nézet már elavulttá vált a VLOP-ok esetében. Amennyiben a rendszerük lehetővé teszi, hogy ilyen árucikkek megjelenjenek, és azokat az ajánló algoritmusok esetlegesen még terítsék is a felhasználók elé, az a gondossági kötelezettség súlyos megsértését jelenti.

A vizsgálat másik része a platform felépítését érintő kritika. A gyanú szerint a Shein felületei tudatosan alkalmaznak úgynevezett ilyen „sötét mintázatokat”, amelyek célja a felhasználók pszichológiai manipulálása és a vásárlási függőség kialakítása. Az időkorlátos ajánlatok, a visszaszámláló órák, a „már csak 2 darab maradt” típusú sürgetések és a gamifikáció (játékosított elemek, pontgyűjtés szerencsekerékkel) mind olyan pszichológiai trükkökre építenek, amelyek megkerülik a racionális döntéshozatalt és dopamin-vezérelt impulzusvásárlásra ösztönöznek.

Ez felveti a kérdést, hogy hol húzódik a határ a marketing és a tiltott manipuláció között. A modern alkotmányos gondolkodásban az önrendelkezési jog kiterjed arra is, hogy a polgár döntéseit befolyástól mentesen, vagy legalábbis a befolyásolás tényének ismeretében hozza meg. A Bizottság álláspontja szerint ezek a gyakorlatok különösen a kiskorúak esetében jelentenek rendszerszintű kockázatot, ami alkotmányos szintű védelmet igényel. A gyermekek és tinédzserek fejlődő idegrendszere sokkal kevésbé ellenálló ezekkel a manipulációs technikákkal szemben, így a „tervezett függőség” nem csupán üzleti fogás, hanem a mentális egészség elleni támadásként is értelmezhető.

Az eljárásnak során a Shein-nek lehetősége lesz a bizonyítani, hogy megfelelt-e a DSA elvárásainak, azonban ez az eljárás nem egy egyedi esetet jelent. Ez a többi platform számára is üzenet értékű lenne a saját gyakorlataik változtatására.

A Shein-ügy tétje végső soron az, hogy a digitális térben is érvényesül-e az a minimum, amit a fizikai világban magától értetődőnek tekintünk: a gyermekek védelme.